Hamarosan szavaz az EU a szerzői jogi reformról
Kemény oda-vissza lobbi után élesedhet az új uniós szerzői jogi szabályozás. Az erős érdekkonfliktusokat generáló újraszabályozástól lesz hangos az internet a következő hónapokban.
Október 10-én szavaz az Európai Parlament az eddig előkészített jogszabálytervezetről, amelynek kidolgozását nagyjából öt évvel ezelőtt kezdte el az Európai Bizottság, és az előterjesztés megjelenése óta különösen sok kritika érte más szervezetek, például a Google, az Open Rights Group és a tiltakozását újabb bejegyzésben kifejező Mozilla részéről. Az új szabályozásra a Bizottság szerint a megváltozott "digitális kontextus" miatt volt szükség, mivel az internet hatása jóval nagyobb volt, mint azt az előző irányelv szövegezésekor 2001-ben lehetett látni. Másrészt pedig az EU töredezett szerzői jogi piacának egyesítése a cél (Digital Single Market), hogy az európai polgárok más tagországok tartalmaihoz is hozzáférhessenek egységes keretek között.
Az előterjesztett jogszabálytervezet létrejöttét a most működő Bizottság gyorsította fel, amely próbált megfogalmazni központi kérdésköröket a digitális egységes piacra vonatkozóan. Ennek megalkotásához a Bizottság kikérte a szakmai szervezetek és más szakértők véleményét, tehát a készítése nem volt "titkos" - tette hozzá kérdésünkre dr. Mezei Péter szerzői jogi szakértő. A tavaly bemutatott tervezet 5 joganyagból áll, amelynek egyik része alapvetően a másik négyet foglalja össze, másik kettő pedig az EU egyik kötelességeként a vakokkal és gyengén látókkal foglalkozik - a kérdéses pontokat az ezen felüli részek jelentik, amelyek a most hatályban lévő irányelvet módosítják és egészítik ki, különösen az újfajta digitális felhasználásokkal kapcsolatban.
A reformjavaslat azonban sok online cég és szervezet szerint kifogásolható. Részben ugyanis a a jogvédett tartalmak szűrését teljes mértékben az online felületeket működtető vállalatokra hárítaná, amellyel már a tartalmak közzétételekor automatikusan szűrniük kellene a jogsértő tartalmakat, például a Google esetében már az eltávolítási kérelmek beérkezése előtt. Ez pedig nagy fejlesztési terheket jelentene a szolgáltatóknak, és a Mozilla meglátása szerint a felhasználók érdekeit is sértené, hogy a vállalatok minden közzétett tartalmukat ellenőrzik, akár a Wikipédián, a GitHubon vagy a DeviantArton is.
A hazai szerzői jogi szakértő azonban felhívta a figyelmet, hogy "jelentős szakadék található az EU és Egyesült Államok jogi szabályozása között annak tekintetében, hogy mi engedhető meg", és az amerikai cégek szempontjából érthető, hogy miért nem elégedettek az uniós jogszabálytervezettel. A jogász álláspontja szerint az EU arra igyekszik ráirányítani a figyelmet, hogy van egy értékszakadék a tartalom létrehozói és egyes online szolgáltatók között, amelyek "csak megjelenítik a tartalmat, miközben az infrastruktúrát és a hálózatot használják" továbbá jelentős mennyiségű hirdetési pénzt szednek be. Ettől függetlenül a tartalmai szűrésre vonatkozó javaslat kifejezetten ellentmond az elektronikus kereskedelmi irányelvnek, amely kimondja, hogy a szolgáltatók nem kötelezhetőek folyamatos szűrésre, tehát a tervezet valóban tartalmaz kérdéses pontokat.
Milyen hatású a kiegészítő szerzői jog bevezetése? A Copyright for Creativity 2016-os felmérése (n=2819)
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Másrészt a kiegészítő szerzői jog (ancillary copyright) vagy "linkjog" keretében a Google és egyéb online szolgáltatások csak a kiadók engedélyével vehetnének át bármilyen tartalmat akár indexelésre, akár hírgyűjtő oldalakon történő közzétételre, mint ahogy korábban említettük. Ez az erős kiadói lobbi hatására került a tervezetbe, ezzel kíván az Axel Springer és más gigakiadók visszavágni a Google üzleti modelljének. A módszer már több európai országban kudarcot vallott, Németországban végül minden kiadó ingyenes engedélyt adott az oldalaknak, Spanyolországban pedig ilyen lehetőség híján a kiadók jelentős látogatószám-visszaesést könyvelhettek el.
Továbbá a reform a felhasználók által generált tartalmakat (UGC) is jobban szabályozná, amelyre például a Communia szerzői jogvédő szervezet hívja fel a figyelmet. Ez egyes vélemények szerint korlátok közé szorítaná a paródiákat, mémeket is, azaz azokat a tartalmakat, amelyek valamilyen másik mű felhasználásával készültek.
A szövegbányászat értékének és előnyeinek magyarázata (2012-es tanulmány)
Szintén része a javaslatnak, hogy a szöveges korpuszokat és adatbázisokat csak a tudományos kutatóintézetek használhatják adatbányászati céllal. Tehát a jövőben az újságírók, a könyvtárosok és más független szakértők nem férhetnek hozzá az adatokhoz. Az európai kutatókönyvtárakat tömörítő LIBER szerint a hozzáférési körnek a jövőben is sokkal szélesebbnek kellene lennie, mivel az adatelemzési munka segíti a tudomány előrehaladását.
Folytatódik a tiltakozás
Összességében a Mozilla szerint a mostani reform visszalépés lenne az előzőhöz képest, ezért folyamatosan akciókat indít ellene. Tavaly több mint 100 ezer aláírást gyűjtött össze a szervezet a reform ellen, legutóbbi Paperstorm kampányában pedig digitális szórólapokkal igyekezett elárasztani az európai nevezetességeket egy online térképen, hogy a döntéshozók figyeljenek oda a szerzői jogi szabályozás helyes módjára. A szervezet közlése szerint több mint 100 ezer EU állampolgár végül 63 millió virtuális papírt hajított el tiltakozásul a reformjavaslat ellen.
Ezúttal pedig a Mozilla azt kéri az EU polgáraitól, hogy a Change Copyright oldalon keresztül hívják fel az Európai Parlamentet, és visszahíváskor olvassák fel a javasolt szöveget, amelyben a döntéshozókat egy jobb reformjavaslat kidolgozására, illetve a kiegészítő szerzői jogot tartalmazó 11. és a védett tartalmakról szóló 13. cikkely eltávolítására kérik, amely az innovációt és a kreativitást leginkább "veszélyezteti".
Október 10-én a Parlament szavaz arról, hogy elfogadja-e a jogszabálytervezetet. Az általunk megkérdezett szerzői jogi szakértő szerint valószínűleg az elfogadás a szervezetek és cégek lobbija ellenére különösebb változás nélkül meg fog történni. A hatályba lépés azonban nem azonnali, hanem még egy-két évig is eltarthat. A tervezet egyaránt tartalmaz tagállami jogalkotás nélkül érvényes rendeleteket, illetve olyan irányelveket, amelyekről a tagállamok még saját jogszabályt fognak alkotni. Arról pedig, hogy vitás szerzői jogi kérdésekben melyik álláspontnak lesz igaza, mindig a jogalkotó fog dönteni.