Két éven belül érkezhet a közös európai jogkezelő

Akár piaci alapon, akár szabályozással, de az Európai Bizottság eltökélt szándéka egyesíteni az Unió töredezett szerzői jogi piacát: a jogkezelést és a szerzői jogi rendszert reformálni hivatott új irányelv kidolgozásának folyamata be is indult. A készülő új szabályozás az EU 2001-es szerzői jogi irányelvét módosítaná az azóta alapvetően megváltozott "digitális kontextus" miatt. Ma már az uniós gazdaság növekedésében nagy szerepe van a digitális gazdaságnak, a szoftverfejlesztéstől az e-kereskedelmen keresztül a tartalomszolgáltatásig.

Meglepő, de értik

Michel Barnier, a Bizottság belső piacért és szolgáltatásokért felelős tagja novemberi beszédében már vázolta a készülő szerzői jogi reformok fő csapásait. Barnier szerint az új irányelvnek elsősorban az európai polgárok számára kell garantálnia a lehető legszélesebb hozzáférést a tartalmakhoz, de ezt egyensúlyba kell hozni a szerzők méltányos ellentételezésével, az alkotó munka megfelelő ösztönzésével és a biztos jogi háttérrel.

Barnier szemmel láthatóan tisztában van az európai digitális tartalompiac töredezettségével. "[Az európai polgárok] miért nem férnek hozzá a más tagországokban elérhető tartalmakhoz, még akkor sem, ha fizetnének azért? Miért történik meg gyakran, hogy a hazai híreket és tévéműsorokat nem nézhetik meg ahogy kilépnek az országból?" - teszi fel a kérdéseket. A biztos szerint ugyanakkor nem csak a felhasználókat kell szem előtt tartani, az üzleti szereplők érdekeit is védeni kell, így az újságokat a Google üzleti modelljétől, a sportcsatornákat a kalózstreamektől, illetve azokat az innovatív cégeket, amelyek az "egységes piac" széttagoltsága miatt képtelenek elindítani szolgáltatásaikat.

A biztos beszédében már akkor leszögezte a reform négy fő csapásirányát. Egyrészt hangsúlyt kap az európai örökség digitalizálása, ennek első lépése volt az októberben elfogadott, az árva művek helyzetét rendező irányelv. A Bizottság azonban ennél is tovább menne, a nyomtatásból már kikerült, így fizikailag már nem elérhető művekre vonatkozó licenckonstrukció is a reformok részét képezné - például több ezer elfeledett európai film kelhetne új életre a digitalizálást követően.

A második, fontosabb csapásirány a valóban egységes piac megteremtése lenne, vagyis a szerzői jogok és jogkezelés olyan reformja, amely a jelenlegi, töredezett piacot egységessé olvasztaná össze. Ezzel az olyan innovatív tartalomterjesztési modellek előtt nyílna meg az út, mint a Spotify, a Deezer vagy a Netflix - ezeket a szolgáltatásokat egyébként Barnier név szerint is említi. A biztos szerint az Unió lassan ötven éve ezeknek a nemzeti gátaknak a lebontásán dolgozik, elfogadhatatlan, hogy a jogkezelés területén továbbra is ennyire fragmentált Európa.

A harmadik irány a szerzői jogokra vonatkozó korlátozások újragondolása lesz - ez nem gyengítést, hanem átalakítást jelent, Barnier szerint rendkívül fontos, hogy a tartalom előállítói a jövőben is üzletet lássanak, ezért egy "win-win" szituáció megteremtése a cél, ezért az összes érintett féllel párbeszédet kell kezdeményezni. Ide olyan kérdések tartoznak, mint a könyvtárak helyzetének rögzítése (digitális vagy határokon átívelő kölcsönzés), vakok és gyengénlátók lehetőségeinek bővítése. Nincs szó azonban arról, hogy a szerzői jogokat úgy korlátoznák, hogy abból a tartalom előállítója helyett mások húzzanak hasznot - egy ilyen szabályozás elválasztaná a jövedelmet és az előállítást, ez pedig senkinek érdeke.

Negyedikként Barnier a reformált szerzői jogok erősebb védelmét tűzte ki. A szerzői jogok védelme ma nem legitim, az új irányelv által korlátozott, módosított jogokkal kapcsolatban ez már nem hozható fel védelemként. A szerzői jogok következetes kikényszerítése a biztos szerint állásokat teremt és a status quo által megteremtett informális gazdaságot valódi, fenntartható vállalkozásokká képes transzformálni.

Reuters: jön a fair use

A Reuters mai jelentése szerint az irányelv részeként az EU-s szerzői jogban is megerősödik a digitális média "fair use" felhasználása, vagyis a művek részleges átvétele, idézése, feldolgozása. Ennek értelmében az új szabályozás expliciten lehetővé tenné például 30 másodperces vagy egy perces zenerészletek ingyenes felhasználását - például paródiakészítés céljából.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A Reuters által megismert döntéselőkészítő dokumentum ugyanakkor az ACTA európai kudarcából is messzemenő következtetést von le. A Bizottság álláspontja szerint a nemzetközi szerződéssel szemben megfogalmazódott érvek és az elfogadás ellen pillanatok alatt szerveződött nagyméretű mozgalmak azt bizonyítják, hogy rugalmasabb szerzői jogi szabályozásra van szükség Európában.

Hosszas folyamat, 2014-re lesz eredmény

A Bizottság a szerzői jogi megreformálására a 2014-es évet tűzte ki, az új, átdolgozott irányelv elkészítéséhez szükséges folyamatot pedig tegnap hivatalosan is elindította. Ennek keretében 2013 elejétől fogva az összes érdekelt féllel dialógust kezdeményeznek, amelyek alapján feltérképezik az új szabályozás lehetőségeit és korlátait - vagyis meghatározzák a Bizottság mozgásterét a kérdésben. A dialógust a Barnier-Kroes-Vassiliou hármas együtt fogja vezetni, jövő decemberre pedig jelentést tesznek.

A folyamat másik ága a szabályozási rész, amely során az EU releváns kutatásokat, hatástanulmányokat készít és ezek alapján hoz további döntést. A Bizottság jelenleg még lebegteti a piaci megoldás lehetőségét, vagyis hogy a piaci szereplők egymás között, EU-s szabályozás nélkül megoldják a felmerült problémákat, ennek kudarca esetére helyezte kilátásba az új irányelvet. A menetrend szerint a folyamat végén a Bizottság összesíti a saját szakmai munka eredményeit és az érdekeltekkel folytatott párbeszédek alatt megszerzett információkat, ennek alapján 2014-re születhet meg az EU-s szerzői jogokat újraértelmező új irányelv.