Hamis követők veszélyeztetik a véleményvezérekre építő hirdetési modellt
Hiába népszerű a marketingesek körében a nagy rajongóbázissal rendelkező véleményformálókra építő hirdetéskampány, ha a felhasználók jelentős része csak fizetett zombiként követi a profilokat.
Súlyos problémát jelent a széles közönségre hatást gyakorló azaz "influencerekre" építő marketingnek a hamis követők kérdése, mivel ezek a profilok nagy számban vannak jelen minden közösségi oldalon, és megkérdőjelezhetővé teszik a statisztikákat - írja a The Next Web. A kérdés azért is érdekes, mert egyre inkább a sok követővel rendelkező véleményvezérekre támaszkodnak a marketingesek, akik képesek közelebb hozni a termékeket a célközönséghez, és a nekik tetsző módon bemutatni azokat, legyen szó akár ruháról, szépségápolásról vagy műszaki cikkről. Ez a hirdetéstípus jelen van minden nagyobb közösségi oldalon, többek közt Instagramon, Snapcheten vagy YouTube-on, és olykor nehéz megkülönböztetni a reklámokat a valódi tartalmaktól.
Ugyanakkor a marketingeseknek azzal kell megküzdeni, hogy a valódi követőket elkülönítsék a fizetett követőktől, akik lájkoló robotokként vagy egyszerűen szellemként jelennek meg a nagy rajongótáborral rendelkező potenciális véleményformáló profilján. Facebookon hozzávetőleg 83 millió hamis profil lehet a CNN becslése szerint, míg Twitteren 20 millió. Instagramon a 700 millió regisztrált felhasználó 8 százaléka kamu profil és 30 százalék inaktív egy nemrégiben végzett olasz kutatás szerint, amelyről a Business Insider számolt be. Tavaly decemberben a Facebook leányvállalata igyekezett megtisztítani az adatbázist a spambotoktól és a hamis profilokra utaló, tevékenység nélküli profiloktól, de a kutatók tapasztalata szerint nem sikerült a művelet teljes körűen. Így továbbra is vásárolhatnak maguknak a felhasználók követőket, és feltüntethetik magukat véleményvezérként, miközben megtévesztik a hirdető cégeket.
Egyik módszer a valós rajongói bázis és a hamis követők megkülönböztetésére, hogy az előbbi fokozatosan alakul ki, nem pedig egyik napról a másikra. Továbbá időbe telik az is, amíg a tartalmak elérik a felhasználókat, akik valamilyen visszajelzést küldenek, például kedvelés vagy hozzászólás formájában. Azonban a módszer nem vehető teljesen biztosnak, mivel vannak olyan aktuális bejegyzések, amelyek nagyon hamar felkapottá tehetnek egy felhasználót az interneten - valószínűleg az ő bázisuk a következő időszakban is szilárd marad az egy alkalommal történő rajongó-vásárláshoz képest.
Így néz ki egy olyan "influencer" profil statisztikája, amely követőket vett (Forrás: TNW)
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Másik módszer a demográfiai változók figyelése, amelyek egyébként is fontosak a hirdetők szempontjából. A cégek figyelembe veszik, hogy melyik véleményvezér milyen földrajzi régión belül képes hatást elérni, legtöbb esetben a saját országában vagy ahhoz közeli régióban, de ha a közönség hirtelen megváltozik ehhez képest, akkor érdemes ellenőrizni a változás okát. Ez természetesen nehezen mérhető a nemzetközi hírességek esetében, akiknek a világ minden részéről vannak követőik.
A harmadik kézenfekvő módszer a különböző rajongói elköteleződési mutatók követése, úgy mint az egyes bejegyzésekre érkező kedvelések aránya, a megosztások és hozzászólások száma, esetleg a hashtag használat aránya. A The Next Web számítása szerint, ha egy véleményvezér 10 ezer követővel rendelkezik, akkor 10 százalékos elköteleződési aránnyal számítva legalább 100 kedvelésnek kellene érkezni minden bejegyzésre, de a "hamis influencereknél" általában ez az arány kevesebb, ráadásul a visszajelzések ismétlődnek, és eközben a rajongói bázis sem bővül.
Eközben a felhasználók számára csábítónak tűnhetnek az olyan csomagajánlatok, amelyek már 15 dollárért 500 követőt adnak hozzá a bázishoz. Azonban ha a hamis profilokat kínáló cég megszűnik, akkor a bérrajongók is lassan eltűnnek, amit nehéz lesz a hirdetőknek megmagyarázni az elszámolásnál. Mindenesetre ez egy olyan valós probléma, amely ellen a közösségi oldalak szolgáltatóinak is többet kellene tenniük, ha a hirdetőket még inkább be akarják vonzani a platformra az elkötelezett közönség ígéretével. Nem csak a hirdetési statisztikák hitelességét kellene auditálni független céggel a Facebooknak és a YouTube-nak, hanem érdemes lenne tovább tisztítani a bázist, ami a felhasználói számokkal versengő cégeknek vélhetően nem áll érdekében, de hosszútávon kulcskérdés lesz a hirdetőkből építkező modellben.