"Történetek" - újra formátumot vált a web?

Egy évvel ezelőtt döntött úgy a Facebook, hogy egy saját innovatív megoldás helyett inkább a Snapchattől merít ötletet, és lenyúlja a versenytársa jól működő Story funkcióját, méghozzá az elnevezésen sem sokat változtat, és Instagram Stories néven teszi közzé a saját felületén. A megoldást valószínűleg azért vezethette be az Instagram, hogy a konkurenst is használó fiatalokat inkább a saját alkalmazásán belül tartsa. Itt azonban nem állt meg a cég, beépítette a "formátumot" a későbbiekben a Facebook, a Messenger Day és a WhatsApp Status szolgáltatásaiként is - az adatokból pedig már ismert, hogy csak az Instagram Storiest naponta 250 millióan használják, a WhatsApp Statust 175 millióan, míg a Snapchatet egészében csak 166 millióan, és eközben a hirdetők is kezdenek elpártolni. Mostanra a Facebooknak sikerült annyira elterjedtté tenni a rövid képes-videós történeteket, hogy már a Google a hírek olvasásához is ezt a módszert szeretné bevezetni a keresőjében.

Visszatekintve az Instagram társalapítójának, Kevin Systromnak a tavaly nyári nyilatkozatára a másolás vádjával kapcsolatban, beigazolódni látszik a stratégiája. Ekkor ugyanis úgy indokolta a képfeltöltős közösségi oldal döntését, hogy a Stories egyszerűen csak egy formátum. "Elméletem szerint a sztori egy diavetítős formátum. Mint mikor a Facebook kitalálta a hírfolyamot, és minden közösségi oldal fejlesztője azon gondolkodott, hogyan tudná ezt alkalmazni a saját felületén. A jövőben más oldalakon is felugró sztorikat láthatunk majd folyamatosan, mert ez az egyik legjobb mód arra, hogy vizuális információkat mutassunk be időrendi sorrendben." - mondta akkor Systrom a The Verge kérdésére.

Törlődő tartalmak

A Stories lényege, hogy a felhasználók képeket és videókat tölthetnek fel egymás után időrendi sorrendben - a koncepció másik eleme is fontos azonban: ezek meghatározott ideig érhetőek csak el. Ezzel megnyílik az út olyan tartalmak irányába, amelyeket nem szívesen hagynánk az utókorra, például nem illenek az "ideális profil" imázsába, mert nem eléggé jó minőségűek.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Ahogy a Live your life inspired blogon Kónya Beáta, Instagram marketing szakértő is megjegyzi, a Stories a "nem eléggé Instagram-kompatibilis tartalmak" megosztására való. A "hivatalos" galériába általában egy sorozat legjobb képei kerülnek be, de a történetek közt egy sorozatból akár több elem is megosztható vagy akár "személyesebb tartalmak, kinek hogy telik a napja a reggeli kávétól kezdve" - fejtette ki kérdésünkre a tanácsadó.

Ezeket a történeti elemeket a feltöltő elláthatja emotikonokkal, feliratokkal, színezésekkel, szűrőkkel vagy már egy ideje szintén a Snapchathez hasonló selfie-hez használható maszkokkal, földrajzi szűrőkkel. Ezenkívül készíthet a felhasználó boomerang-felvételt vagy visszafelé lejátszott videót, amelyet akár személyesen egy címzettnek is elküldhet üzenetben. Viszont a történetek elemei kivétel nélkül 24 órán belül eltűnnek, esetleg a felhasználó a beállítások szerint lementheti magának azokat. Ez az illékony jelleg pedig egyfajta exkluzivitást nyújt a nézőnek, egy olyan legfeljebb 10-15 másodperces műsort, amelyet csak egy adott napon belül lehet megtekinteni.

Nagyobb elköteleződést ér el

"Ezek a kulisszák mögötti felvételek a galériába nem illenének bele, például a sorozatból egy viccesebb képet tartalmaznak vagy az instagrammer egy nem annyira jól sikerült pillanatképét, de arra jók, hogy közelebb hozzák az embert a követőkhöz. Ezáltal személyesebb kontaktusra van lehetőség, és a követők ezeket a tartalmakat szeretik leginkább, mivel úgy érzik, hogy egyedi képeket és videókat, exkluzív tartalmakat kaptak. Ha pedig folyamatosan beszélsz valakihez, akkor könnyebb megalapozni azt is, hogy válaszoljanak." - válaszolta kérdésünkre Kónya Beáta azaz @beakonya.

A tapasztalatok szerint a Stories-on keresztül egészen nagy elérést lehet produkálni, a követőknek nagyjából 15 százaléka néz meg egy-egy feltöltést. "Arra is használom mint régen a Twittert, apró gondolatokat osztok meg. Egyszínű háttér előtt egy rövid szövegnek nagyobb az elérése a Storiesban mint a Twitteren." - tette hozzá az Instagram-szakértő.

Az is igaz azonban, hogy a történeteknél sokszor az első elemet nézik meg legtöbben, utána kilépnek a felületről. Az viszont teljesen felhasználótól függ, hogy egy nap mennyi ilyen történetet tesz közzé, van akik akár 20 elemet is, de van aki csak a jelentőségteljesebbeket. A személyesség azonban a legfontosabb, ebben az esetben gyakran kihasználják a követők a privát üzenetküldési lehetőséget is, mivel úgy érzik, hogy a tartalmakat nekik célozták, és késztetést éreznek a válaszadásra - akár szöveg, kép vagy videó formájában. Fontos azonban, hogy itt nem lehet emotikonokkal reagálni vagy publikusan válaszolni, hanem a követők csak privátban küldhetik el a sztorihoz fűzött megjegyzéseiket a feltöltőnek.

_{Instagram Storiest használó nemzetközi celebek (Forrás: Cosmopolitan)}

"A Storiesban azt szeretem a legjobban, hogy azon keresztül bepillantást nyerhetünk mások mindennapjaiba, hogy pontosan mi is történik egy-egy kép mögött, hogy éppen hol vannak és mit csinálnak, ezzel közelebb hozva azokat, akiket követünk, még ha nem is ismerjük őket személyesen. Képeket könnyű utólag posztolni, könnyű a legjobbat kiválasztani és azt még tökéletesíteni egy jól megfogalmazott szöveggel, a Storiesba viszont belefér a tökéletlenség, ott inkább az élmény számít, amit szeretnénk másoknak megmutatni, hogy éppen kivel vagyok, merre járok, min gondolkozok, mit olvasok, mit hallgatok. A Stories sokkal személyesebb, emberibb, mert ott a "most" van, amit az elmúlt 24 órában éltem át." - mondta el kérdésünkre a több mint 46 ezer követővel rendelkező @lidiaontheroad.

Ezért is vetődik fel a kérdés, hogy milyen nyelven érdemes közzétenni a tartalmat. "Aki kifejezetten magyar célközönséget szeretne megcélozni, az magyarul ír. Sokan írnak azonban egyszerre magyarul és angolul is." - mondta el Kónya Beáta. Az viszont nem célszerű, hogy ha valakinek külföldiek is tartoznak a követői közé, az csak magyarul tegyen közzé egy bejegyzést, mivel ezt a tapasztalatok szerint a magyarul nem értők rossz néven veszik, és kifogásolják az üzenetekben. Kifejezetten magyarul szokott tartalmakat közölni a celebek közül például Kasza Tibor énekes barátnője, a 184 ezer követővel rendelkező @darai_andrea divatmodell, aki Storieson szokta népszerűsíteni saját Manker Shopjának termékeit.

Az Instagram Stories vagy bármely más facebookos történetmegosztási formátumról azonban nem lehet statisztikai adatokat találni. A feltöltők annyit láthatnak bejegyzéseiknél, hogy mennyien és pontosan kik tekintettek meg egy-egy történeti szálat vagy mennyien küldtek utána direkt üzenetet, de ennél bővebb adatot nem közöl a rendszer.

A Google is belép a történetmesélésbe

Múlt héten derült ki, hogy a Facebookhoz hasonlóan a Google is tett már ajánlatot a Snapchatnek, méghozzá 30 milliárd dolláros értékben, azonban a Snap vezérigazgatója mindkét vállalat ajánlatát kikosarazta. Akár emiatt vagy a Facebook sikerét látva, a Google is úgy döntött, hogy saját stories szolgáltatást indít, de ezúttal a híroldalak közreműködésével - jelentette a The Wall Street Journal.

_{Snap Discover}

A Google Stamp a mobilra optimalizált AMP oldalakon keresztül kínálná a Stories-hoz vagy ebben az esetben inkább a Messenger Day-hez vagy a Snap Discoverhez hasonlító, képből vagy videóból és feliratokból álló, hírekhez kapcsolódó tartalmakat. A szolgáltatás várhatóan jövő héten indul többek közt a CNN, a The Washington Post és a Vox tartalmaival, amelyek a Google keresőfelületén keresztül lesznek elérhetőek és lapozhatóak.

Az már biztosra vehető, hogy az eredetileg különlegesnek (és meglehetősen butának) tartott Snapchat-koncepció áttörően sikeresnek bizonyult, a tinik után immár széles rétegek érhetőek el ezzel a formátummal. A nézők hatalmas étvággyal vetik magukat a “ha kimaradsz, lemaradsz” logikájú formátumra, és folyamatosan visszatérnek további adagokért. És a mai figyelem-gazdaságban erre mozdulnia kellett a kiadóknak és a hirdetőknek is, így pedig igazi lavina indult meg: ahol a szempárok, ott a hirdetés, ahol pedig hirdetés, ott bevétel is van.

Az egyetlen izgalmas kérdés: melyik szereplő tudja először megoldani, hogy a bevételekre fenntartható tartalomgyártást is építsen?