Így látják a piacot a hazai videobloggerek

Jóval kisebb nézettséggel mint külföldön, de hazánkban is egyre nagyobb a népszerűsége a videoblogoknak azaz a vlogoknak, főleg a fiatalabb korosztály körében. Játékstreamhez, könyves YouTube-hoz vagyis booktube-hoz és politikai vlogokhoz kapcsolódó előadásokról volt szó a tegnapi MeetOFF rendezvényen, ahol a különböző tematikák egy-egy ismert képviselője mutatta be hogyan látja a jellegzetességeket és a trendeket a saját területén belül.

Kezdetben azok a személyek jelentek meg a színpadon és a tévéképernyőn, akik felkészültek és valamilyen szempontból hitelesek számítottak - vagy a szerkesztők annak tartották őket. A YouTube abban hoz változást, hogy már nem kell senkinek megfelelni - kezdte előadását Oláh Róbert, az orobRto says csatorna vloggere, aki eSport közvetítések kommentátoraként is ismert. Véleménye szerint a "legnagyobbakat nem lehet utolérni, de akik manapság képernyőn vannak, azokat igen", mivel bárki csinálhat műsort a saját életéről (reality blogot). Kezdeti stádiumban jellemző volt a videósokra a "puritán stílus", de manapság ezek a csatornák is jobban megfelelnek már a tévés koncepcióknak, a valóság elfedésének, mint például a hasát sminkelő kismama, aki a várandósság időszakát mutatja be a nézőinek.

_{Legnépszerűbb YouTube-témák 2017-ben a pénzkereséshez (Forrás: Pro Blog Booster)}

Felismerték a cégek is, hogy a kereskedelmi médium helyett-mellett érdemesebb "influencer", véleményvezér státuszig jutó vloggereken keresztül is népszerűsíteni egy terméket vagy szolgáltatást, miközben a műfaj kezdeti sikerét az is jelentette, hogy a videoblogger ajánlását hitelesnek tartotta közönség - ez lassan olyan irányba fordulhat, mint a televíziók reklámjainál. Az viszont további előny a cégek számára, hogy egy tapasztalt vlogger nem csak a terméket teszi ki az asztalra a szponzorációhoz, hanem például vírusvideókban gondolkodik, mert tudja, hogy mi hozza a legjobb nézőszámot és hogyan lehet több embert megszólítani.

Egy vlogger egyéb bevételei közé tartozhat a nézőszám után járó juttatás, de mint Oláh Róbert megjegyezte, ez csak a YouTube-ra jellemző, a Facebook a nagy nézettség generálása után sem juttat belőle a tartalom feltöltőinek. Másik lehetőség pedig az előfizetés, mint például a nemzetközileg jól működő Patreon, amellyel grafikusok és írók mellett például vloggereket és streamereket is lehet támogatni. A hazai videósok tapasztalata szerint viszont hazánkban kifejezetten népszerű az a nézőpont, hogy az internetről mindenki inkább ingyen szeretné a tartalmat elérni, így bevételi forrásként marad a YouTube és a szponzorok.

A játékstream is felelősség

Minden műfajban igaz, de a játékoknál kifejezetten, hogy a tartalmakra elsősorban a legfiatalabb, Z és Alpha generáció kíváncsi - emiatt a videósoknak hatalmas felelőssége van a közzétett tartalomban. A játékstreamerek tisztában vannak ezzel a jelenséggel, mégsem feltétlenül fiataloknak való nyelvezetet használnak, és a tartalom más szempontból is öncélú, kifogásolható. A tizenéveseknek pedig kifejezetten tetszik a szabad beszéd, amit máshol nem engedhetnek meg maguknak, illetve a játékosok egymást piszkoló stílusa, amit átemelnek saját életükbe.

_{Twitch és YouTube havi aktív streamereinek száma (Forrás: StreamLabs)}

Oláh Róbert szerint ezért fontos tabudöntögető kérdésekről beszélni, vitakultúrát fejleszteni, amihez természetesen fontos a vlogger tájékozottsága és nyitottsága. Mindezt a "trollkultúra" nem fejleszti, mivel az ellentétes véleményt nem ízekre szedi, hanem a inkább csak az elhatárolódást és a személyeskedést támogatja. Arra kérdésre hogy mi a siker, a vlogger pont ezért válaszolta, hogy az átadott üzenet megértése a fontos, ami olykor a hozzászólásokból látszik. Arra a vitaindító videójára legbüszkébb, mikor szerencsejáték közvetítéssel foglalkozókat kritizálta, és ez nézőszámban is jó eredményt ért el. Véleménye szerint a befektetőkkel is azt kell megértetni, hogy a vlogger a kiépített közösségen nem akar változtatni, csak úgy mutat be egy terméket vagy szolgáltatást, hogy az a nézőinek tetsszen.

Booktube, a YouTube könyves oldala

Boór Andrea másfél éve kezdte Inside my head csatornáját, amely a "booktube" kategóriájába tartozik. Mint hozzátette, ez a műfaj egy kisebb réteget szolgál ki, ezért jellemzően kevesebb nézőszámot (jelenleg 1800 feliratkozót) tud felmutatni. Az alaptípus a könyvajánló, amely a legkevesebb nézettséget generálja - külföldön például százezer feliratkozóból tízezer nézőt mozgat meg. Éppen ezért nem a könyvajánlókat érdemes szponzorálni, hanem a komplexebb, toplistás vagy egyéb tartalmakat ehhez pedig a kiadó részéről is nyitottság kell.

Emellett más típusokat is kitaláltak a booktube-osok, úgy mint megvásárolt könyveket bemutató "book hauls", az olvasandó könyvek listáját felsoroló "TBR", a több elolvasott könyvet gyorsan összefoglaló "wrap up", a kommentelőket bevonó online könyvklubok vagy egy-egy téma kitárgyalása, mint például az e-bookok. További érdekesség a "tag" kihívás, amelyben a vloggernek kérdéssorra kell válaszolni, majd a végén megjelölni valakit, hogy szintén válaszoljon a megadott kérdésekre - így egymás népszerűsítését is megoldják a videósok.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Leggyakoribb kritika a könyves vloggerekkel szemben, hogy legtöbbször szórakoztató és ifjúsági irodalmat olvasnak. Kézenfekvő magyarázat, hogy a videósok és a nézők is főleg az általános iskolások és gimnazisták körébe tartoznak, akiket kevésbé érdekel a komoly irodalom. Az Inside my head csatorna gazdája szerint azonban a YouTube lehet egy olyan híd, amely a komoly kritikai műfaj és olvasó közt, illetve fiatalok közt jelenik meg. Ráadásul a vloggerek is felnőnek, ezért egyre inkább megfigyelhető, hogy az egyetem elkezdése után már nem az ifjúsági irodalomról, hanem a magyar vagy angol szakon feladott olvasmányokról beszélnek.

Fiatal szavazók elérése politikai vlogon

A politikai vlogokról szintén elmondható, hogy Magyarországon szinte gyerekcipőben járnak, egyelőre a Párbeszéd Ifjúsági Szervezet, a Jobbik és a Momentum rendelkezik saját vloggal (bár csatornája más szereplőknek is van, azok nem vlog formátumúak). A MeetOFF-on utóbbi vagyis az XYZ szerkesztői, Tompos Márton és Benkó Tamás beszéltek a műfaj sajátosságairól. Meglátásuk szerint "meg kell találni a fiatalokat valamilyen csatornán, ami nem tévé, blog vagy podcast, hanem amit öt percben be tudnak fogadni".

Egy ötperces politikai videó viszont "rengeteg dilemmával és kihívással jár", mivel ennyi idő alatt kell bemutatni egy programot az oktatásról vagy az egészségről. Ehhez egyensúlyt kell találni a tartalmi mélység, az objektivitás és a dinamizmus között, hogy a tartalom folyamatosan fenntartsa a figyelmet. Emiatt merül fel a szórakoztatóság kérdése is, de a csatorna szerkesztői szerint az érzelmek túljátszása sok videóban a túl komoly témák miatt nem lehetséges. Egy-egy videó összeállítása nagyjából egy hétbe telik forgatókönyvírással és animálással együtt, amelyet a szakpolitikai és kommunikációs stáb is átnéz - emiatt kérdéses, hogy egyáltalán vlognak lehet-e tekinteni a párt csatornáját. További kihívás, hogy ne a vloggerekhez személy szerint, hanem inkább a párthoz kössék a nézők a csatornát. Azonban új arcok bevonása kevéssé lehetséges, mivel az folyamatos felkészítést igényelne, ami túlzott erőforrásba kerülne.

Mindössze pár százalékot lehet elérni egy vloggal a szavazók közül, méghozzá a 18-35 közötti bázisból, de megéri - mondta Tompos Márton és Benkó Tamás. A párt tagjai úgy látják, hogy ebbe az irányba megy a politika a jövőben, amit az angol nyelvű politikai vlogok gazdagsága is bizonyít. Hatásos példaként példaként említették Jon Stewart humoros videóit, az oktatási anyagokkal foglalkozó CrashCourse csatornát és a Now This, amely három percben foglal össze komoly aktuálpolitikai témákat.

A videós tartalmak mégis azért nagyon fontosak, mert egy rendezvény megszervezése nélkül is sok emberhez lehet eljutni, a fiatal közönséghez pedig legfőképpen az online felületeken lehet eljutni, kevésbé az írott szövegekkel, hanem inkább a vlogokkal.