Küszöbön a HPE ProLiant szerverek 10. generációja
Az Intel ugyan várhatóan csak hetek múlva mutatja be Xeon processzorait, ám a HPE-t ez nem zavarta abban, hogy már most megossza a vadonatúj központi egységekre épülő ProLiant szervereinek egyes részleteit.
A x86 processzoros szerverek piacán ma már kevés igazán átütő újdonsággal tudnak előrukkolni a gyártók. A terület mára kommoditizálódott, a műszaki paramétereket és a gazdaságossági mutatókat érdemben meghatározó innovációt a processzorgyártók és az operációs rendszerek fejlesztői végzik, a szervergyártókra jobbára csak az összeszerelés, értékesítés, illetve támogatás marad. Ezért nincs annyira könnyű dolguk a(z x86-os) gyártóknak, hisz többnyire mindegyiknek ugyanabból az Intel platformból kell főznie, amihez egyedi hozzáadott értéket egyre nehezebb társítani.
A tendenciát jól tükrözi a HPE 10. generációs ProLiant szervere, amely az újítások közül jobb híján a kiszolgálóban található firmware biztonságát emeli ki. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy elhanyagolható tényező a szerverek belső vezérlőszoftver védelme (sőt), ugyanakkor már ezzel sem könnyen differenciálhatja termékét a HPE, hisz a konkurens Dell EMC bő egy hónapja bejelentett friss rendszere gyakorlatilag ugyanerre fókuszál System Lockdown funkciójával. Hogy a két megoldás között pontosan milyen technikai különbségek vannak, arra legkorábban majd csak a piaci megjelenést követően derülhet fény, addig marad a gyártó(k) által közölt információk.
Ez a ProLiant Gen10 esetében valamiféle chipbe integrált (szilícium-alapú) megoldást jelent, amelyről a HPE mindössze annyit árult el, hogy a lapka adott rendszer egyedi "ujjlenyomatát" tárolja, amit a szerver bootolásakor minden esetben összevet a HPE iLO (Integrated Lights Out) firmware-ben található azonosítóval, amennyiben pedig bármiféle eltérést mutatkozik, úgy a rendszer nem áll fel. Első hallásra a megoldás az okostelefonokban található ujjlenyomat-olvasóra hasonlít leginkább, ahol a biometrikus azonosító matematikai leképezését egy tökéletesen zárt területen raktározza el a rendszer el egy olyan kulcs segítségével, amely csak a szóban forgó rész számára érhető el, az adatokhoz más hardver vagy szoftver nem férhet hozzá. Ennek megfelelően az adatokat kizárólag a chip szóban forgó része használja annak ellenőrzéséhez, hogy a beolvasott ujjlenyomat egyezik-e a korábban regisztrálttal. Eszerint az egyedi azonosító ellenőrzését nem az operációs rendszer, hanem kizárólag a hardver végzi, ami csupán egy bináris ("jó" vagy "nem jó") választ küld a rendszer felé, amely ennek fényében engedi be vagy zárja ki a rendszert.
Felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben a firmware bármilyen más okból sérül, abban az esetben mi történik a rendszerrel. A HPE szűkszavú közleménye szerint erre is van megoldás, a szerver képes automatikusan visszaállítani az eredeti belső vezérlőszoftvert, nem szükséges hardveresen beavatkozni. Emellett a HPE kiemeli, hogy a működéshez szükséges lapka (terve), illetve az ahhoz társuló szoftver is saját műhelyében készült, ami kizárja egy esetleges harmadik féltől származó backdoor jelenlétét. A védelemhez magas szintű titkosítás, illetve behatolás felismerés is társul, ám ezek technikai részleteire ugyancsak várni kell.
Emellett a piaci igényeknek megfelelően a szoftveresen definiált infrastruktúrát állította reflektorfénybe a HPE. Meglepőnek ez sem nevezhető, a trendek alapján teljesen logikus lépés, hisz a szervereknek ma már életciklusuk során változatos szoftvereket kell futtatniuk, ezért fontos, hogy a kiszolgálók minél rugalmasabbak legyenek, a vasakat minél gyorsabban lehessen hozzáigazítani az esetleges új folyamatokhoz, ami a számítási, tárolási és hálózati képességeket egyaránt jelentheti. Ebben az OneView infrastruktúrafelügyeleti szoftverrendszer kiemelt szerepet játszik, hisz segítségével könnyebb programozhatóságot és magasabb szintű automatizációt lehet elérni, vagyis egy-egy változtatáshoz kevesebb kézi adminisztrációs műveletre lehet szükség, ergo az átkonfigurálás gyorsabban elvégezhető.
A OneView immár a 3.1-es verziójánál jár, a HPE szerint pedig segítségével a korábbinál még egyszerűbben lehet a kiszolgáló számítási, tárolási és hálózati képességeiből egy szoftveresen definiált infrastruktúrát kialakítani. A cég kiemeli, hogy a ProLiant Gen10-zel érkező új verzióval még rugalmasabban formálható a rendszer tárolóképessége, javult a firmware menedzsment, illetve kibővült a HPE számítási platformjának támogatása is, végül, de nem utolsó sorban pedig immár támogatott a Mesosphere Enterprise DC/OS konténer és big data platform is, az ehhez szükséges támogatást pedig a Mesosphere és a HPE közösen dolgozta ki.
A hardver
A ProLiant szerverek 10. generációja is az Intel közeljövőben elrajtoló, Skylake-SP platformjára épül majd. A processzorgyártó hivatalos bejelentésének hiányában egyelőre nem tudni, hogy a HPE pontosan milyen CPU-kkal szereli majd a szervereket. A korábbi generációkat ismerve a kiszolgálók javába várhatóan most is kétutas variánsok kerülnek, de az Intel új nevezéktana miatt egyelőre nem könnyű megtippelni, hogy ez pontosan mely processzor sorozatot (vagy sorozatokat) takarhatja. Vélhetően Xeon Gold és Platinum modellekkel egyaránt megjelenik majd a legújabb generáció.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Az Intel új platformjához kapcsolódik a HPE fejlesztésként tálalt Intelligent System Tuning képesség, amely az ígéret szerint különféle technikákkal (pl. jitter simítás) igyekszik majd az adott munkafolyamathoz igazítani a processzor viselkedését, hogy annak főbb paraméter lehetőség szerint optimális tartományban mozogjanak. Azt egyelőre nem tudni, hogy ez mennyiben Intel, és mennyiben HPE találmány.
A HPE ugyancsak kiemeli, hogy a ProLiant Gen10 tervezésénél nagy figyelmet kapott a cég által tervezett Persistent Memory támogatása. Ahogy korábban részleteztük, ez gyakorlatilag egy NVDIMM modul, amely DRAM és NAND chipekből épül fel, így a memória áramellátás nélkül is megőrzi tartalmát. A HPE ezt elsősorban üzleti kritikus környezethez ajánlja, például adatbázisokhoz és analitikához. A gyorsulás mértéke nagyban függ a felhasználási területtől, amelynek szorzója nagyjából 2 és 10 között mozoghat. A cég korábbi mérése szerint az SQL szerver naplózási sebessége kétszeresére nőtt az új megoldással, tranzakciók feldolgozása (OLTP) négyszer gyorsabb lett, a Spark pedig tízszeres ugrást mutatott.
Magukról a gépekről egyelőre keveset tudni, annyi azonban bizonyos, hogy a szokásos rackes és blade kiszerelés mellett mikroszerver is érkezik, igaz utóbbi az Intel Xeon helyett AMD Opteronként piacra dobott Bristol Ridge APU-kra építve. A HPE az év közepére ígéri a piaci rajtot, az időpont vélhetően egybeesik majd az Intel Skylake-SP startjával, legkorábban ekkor derülhet majd fény a Xeon processzora épülő ProLiant Gen10 gépek pontos specifikációra is. Az árak is ekkor lesznek elérhetők, valamint a rendeléseket is ekkortól fogadják majd a kereskedők.