AMD: a java még csak ezután jön
Két év szünet után ismét pénzügyi elemzői napot tartott az AMD. A rendezvényen a vállalat vezetése bemutatta a következő néhány évre vonatkozó üzleti stratégiát, termékterveket, illetve az új szerverprocesszorok márkanevéről, valamint az első Vega-alapú termékről is lehullott a lepel.
A két éve felvázolt stratégia alapja nem változott, az AMD továbbra is három nagy piacra lő. Ezek között vannak a hosszútávon évi 28 milliárd dolláros bevételi potenciállal kecsegtető PC-s termékek (processzorok GPU-val vagy nélküle), a 21 milliárdos forgalmú adatközponti megoldások (szerverprocesszorok, GPU-s gyorsítók), illetve 15 milliárdos bevételt generáló "immerzív platformok" (videokártyák, konzolok).
Ahogy az AMD korábban felvázolta, az összes piacra új termékkel készülnek, amelynek egyik pillére a Zen processzor-architektúra, a másik pedig a Vega grafikus architektúra, amelyekre folyamatosan állítják át a termékpalettát. Ennek első lépése a márciusi, asztali PC-kbe szánt Ryzen processzorok rajtja volt, amivel (és a korábbi termékekkel) jelenleg nagyjából csak a teljes piac felét tudja lefedni a cég. Ezen változatnak majd a mobil Ryzenek, amelyek rajtjára jelen állás szerint valamikor az utolsó negyedévben számíthatunk.
A bejelentés apropóján az AMD hivatalosan megerősítette, hogy a mobilos Raven Ridge kódnevű processzorok négy Zen-alapú processzormagot, illetve Vega-alapú grafikus egységet kapnak. Mindez a Bristol Ridge-hez képest CPU teljesítményben akár 50, grafikát nézve pedig 40 százalékos előrelépést hozhat a konyhára, eközben pedig a fogyasztás is jelentősen csökken, az AMD 50 százalékkal alacsonyabb disszipációról beszél, erre a pontra különösen nagy hangsúlyt fektetett a tervezőcsapat. A mobil Ryzenekre vékony notebookok mellett, 2-in-1, illetve gaming konfigurációk is épülnek majd az AMD reményei szerint.
A mobil Ryzenek mellett további konzumer processzorok is érkeznek idén. A "Threadripper" fantázianevű sorozattal az asztali PC-k abszolút csúcskategóriájára lő majd az AMD, tehát ezeket a termékeket kifejezetten az Intel közelgő csúcsplatformja ellen küldi harcba a cég, valamikor a nyár folyamán. Amennyiben az iparági pletykák beigazolódnak, úgy az AMD megoldásainak lehet esélye a tervezőcég számára kvázi ismeretlen piacon. A termékek pontos specifikációiról egyelőre hallgat a vállalat, egyelőre csupán annyit tudni, hogy 16 magos, két Zeppelin modul összetokozásával készülő processzor biztosan érkezik a valamikor nyáron rajtoló platform hóna alatt.
Itt a Vega, hol a Vega?
A Vega-alapú videokártyákra régóta vár a piac, hisz az Nvidia lassan egy éve gyakorlatilag teljesen szabadon garázdálkodhat a felsőkategóriában. Ennek oka, hogy a Fury X 2015 júniusi bemutatása óta nem dobott piacra utódot az AMD, ami akár példátlannak is tekinthető az elmúlt évek eseményének fényében. A hosszúra nyúlt várakozás miatt a Vegának nem maradt más választása, mint nagyot robbantani, pozitív értelemben. Az AMD grafikai részlegét vezető Raja Koduri a várakozásokat néhány konkrét adattal, illetve az első, Vega GPU-ra épülő termékkel próbálta alátámasztani.
A játékosoknak azonban csalódniuk kellett, ugyanis a bemutatott Radeon Vega Frontier Edition kártyát nem nekik szánja az AMD. A cél helyette a robbanásszerűen növekvő adatelemző-adatkutató piac, emellett a termék például gépi tanulással kapcsolatos műveletek gyorsításához lehet jó választás. A tervezőcég szerint ilyen téren a Vega jobb lehet a konkurens piacon lévő megoldásánál, a bemutatott DeepBench eredmény alapján az AMD megoldása az Nvidia P100-nál közel 34 százalékkal kevesebb idő alatt futtatta le a tesztet. Bár az eredmény optimizmusra adhat okot, az Nvidia múlt héten már az első Volta-alapú megoldását is leleplezte, tehát az AMD tehát nem dőlhet hátra, igaz azt Koduri is hangsúlyozta, hogy cége számára most az első számú cél, hogy egyáltalán felkerüljenek a deep learning térképére.
Egyébként nyers specifikációk alapján a kártya egyszeres pontosság (FP32) mellett 50, a deep learning számára fontos félpontosság (FP16) mellett pedig 300 százalékkal gyorsabb a Fury X-nél. A Tesla P100-hoz képest ez rendre 22,6, illetve ~18 százalékos előnyt jelent. Az AMD hangsúlyozta, hogy a Radeon Vega Frontier megoldja a Fury X egyik legnagyobb problémáját, azaz a szűkös memóriakapacitást, ugyanis a kártya 16 gigabájt HBM2 típusú VRAM-mal kerül piacra, valamikor június végén. A gamereknek szánt termékekről nem derült ki új információ, tehát a PC-s videokártyák pontos megjelenési dátuma továbbra sem ismert.
Adatközpontok: viszlát Opteron!
Bár a témák sorában a rendezvény második felébe került, az AMD számára az adatközpontos termékek élvezik a legnagyobb prioritást. Ez persze nem csoda, hisz a kiszolgálókba szánt megoldásokon van a legvastagabb haszon. A vállalat hangsúlyozta, hogy a Zennel ezen a téren is új korszak kezdődik, amit egy új márkanév bevezetése szimbolizál. Ennek értelmében 14 év után nyugdíjba vonult az Opteron, helyét pedig az Epyc elnevezés veszi át.
Négyszer nyolc mag
Bár csak kiejtve hasonlít, de a szerverek világában nem teljesen új az "epik", az Intel és a HP megboldogult szerelemgyerekének architektúrája EPIC (Explicitly Parallel Instruction Computing) néven ismert, az erre épülő Itanium processzorok épp múlt héten kapták meg utolsó frissítésüket. Az egyelőre kérdéses, hogy az AMD számára több szerencsét hoz-e az elnevezés, tehát az ismételt próbálkozás epikus sikert vagy épp bukást hoz, a cég részéről természetesen most is megvan a kincstári optimizmus. A piac dinamikáját tekintve ez még jogos, a Zen-alapú termékekkel pedig talán be is rúghat néhány gólt az AMD, aki a piac 91 százalékát jelentő egy- és kétfoglalatos rendszerek kapujára lő majd termékeivel.
A platformból egy- és kétfoglalatos szerverek egyaránt készülhetnek, előbbi rendszerrel pedig bizonyos esetekben akár a konkurens Intel kétfoglalatos (LGA20xx) rendszerét is ki lehet váltani. A processzor és a platform alapvető tulajdonságait tekintve ez nem meglepő, hisz ahogy korábban részleteztük, a Zen-alapú szerveres processzorokat alaposan felvértezte különféle vezérlőkkel (memória, PCIe, SATA, hálózat), nem utolsó sorban pedig magokkal az AMD. Ezt a cég többek között úgy próbálja meglovagolni, hogy az Inteléhez hasonló képességű rendszert kisebb alapterület, illetve fogyasztás mellett kínál majd, ami optimális esetben akár 30 százalékkal alacsonyabb teljes költséget (TCO) jelenthet az ügyfelek számára.
Hogy mindez a gyakorlatban mit jelent, az elvileg június végén kiderül, a rendezvényen ezt a körülbelüli dátumot közölte a megjelenéssel kapcsolatos kérdésre az AMD. Érdekes lesz követni, hogy az Epyc sorozat vissza tud-e nyerni bármennyit a cég elmúlt évek során gyakorlatilag nullára zsugorodott piaci részesedéséből.
Mit hoz a jövő?
A pénzügyi elemzőket és szakembereket - az esemény célközönségét - az AMD arról is igyekezett meggyőzni, hogy a végrehajtást sikerült rendbe tenni. Ez, mármint az ambiciózus terméktervek végrehajtása és kivitelezése számított az elmúlt évtizedben a cég legnagyobb gyengeségének, így nem véletlen, hogy a cég nagy hangsúlyt fektetett annak bemutatására, hogy ez változott, a mérnökcsapatok már javában dolgoznak a termékek utódain, a munkálatokra pedig kiemelt figyelmet fordít a cég, aki magas prioritással kezeli a termékek pontos megjelenését.
Ennek értelmében már jövőre befuthat egy újabb Ryzen sorozat, ugyanakkor ennek magjai továbbra is a Zen első iterációjára épülnek majd. Ami biztos, hogy a gyártástechnológia változik, az új eljárást az Intelhez hasonlóan csak 14nm+ néven jelöli az AMD. Emellett még sok egyéb is átalakulhat, hisz ahogy az a Ryzen bemutatkozása óta kiderült, a processzor gyenge pontjait elsősorban nem a magok, hanem az azokat összekötő busz, illetve a memóriavezérlő jelenti, amin javíthat a jövő év elejére várható termékekkel az AMD.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
A Zen második iterációja (Zen 2) már 7 nanométeren érkezik, ennek megfelelően legkorábban jövő év végén, de inkább 2019 elején lehet számítani az erre épülő termékek piaci megjelenésére, amelyek szerveres verziója a Rome kódnevet viseli majd. Ezt követi a Zen 3, illetve az arra épülő Milan szerverplatform, valamikor 2020 környékén. A negyedik iterációról egyelőre nincs hír, így arról egyelőre csak találgatni lehet, hogy a következő évtized elejére tervben van-e egy vadiúj mikroarchitektúra.
A GPU-k esetében egy fokkal egyszerűbb a helyzet. A küszöbön álló Vega várhatóan kap még egy frissítést, ami ugyancsak a már említett 14nm+ eljárással készül. Vélhetően ez (részben) a középkategóriás, Polarist leváltó termékeket jelenti majd. Ezt követi 2018 vége, 2019 eleje környékén a Navi, amely a Zen 2-höz hasonlóan 7 nanométeren érkezhet. A távolabbi jövőről az AMD egyelőre nem beszél, ami meglehetősen homályos képet fest a GCN architektúra további karrierjéről.