Meglebegtette Zen-alapú szerveres CPU-it az AMD

A Ryzen processzorok múlt heti rajtja után a szerverekbe szánt Zen-alapú CPU-król kezdett el információmorzsákat szórni az AMD. A vállalat marketingstratégiája nagyon hasonló az asztali modellek esetében látotthoz, az AMD első körben csak néhány alapvető paramétert árult el, amivel immár hivatalos a maximális magszám, illetve a PCI Express sávok és a memóriavezérlő csatornáinak száma is hivatalossá vált. Az egy- és kétutas szerverekben érkező központi egységek, illetve az azoknak helyet biztosító Naples platform az ígéret szerint június végéig piacra kerül, a tervező állítja, az új processzoraival szerelt szerverek versenyképes alternatívát kínálnak majd az Intel Xeonokkal szerelt termékekkel szemben.

Ahogy korábban már részleteztük, az AMD egyetlen, Zeppelin (ZP) kódnevű dizájnnal próbálja lefedni az asztali és szerveres piacot, az egyes processzorok között csupán a tokozáson elhelyezett szilíciumlapkák, illetve a kivezetett vezérlők jelentik majd a különbséget. A több lapkából összelegózott szerveres processzorok koncepciójának számos előnye van. Ily módon lényegesen egyszerűbb a gyártás, négy kisebb lapkát sokkal könnyebb (jól) legyártani, mint egy nagy monolitikusat, a kisebb egységekből pedig viszonylag rugalmasan alakíthatóak ki az egyes, különféle piacokat célzó termékek. A hátrányok közzé sorolható a megfelelően gyors, alacsony késleltetésű interkonnekt kifejlesztése és üzemeltetése, valamint a bonyolultabb, és így drágább tokozás.

Egyetlen Zeppelin egység nyolc processzormagot, 32 darab Gen3-as PCI Express sávot, két DDR4-es memóriacsatornát, 4 darab 10Gb Ethernet portot, illetve négy USB 3.0 portot vonultat fel, amelyek több lapka esetében összeadódhatnak. Az AMD legfeljebb négy lapkát fog egyetlen SP3 tokozásra ültetni, amivel a magok száma 32-re, a memóriacsatornák száma 8-ra, a PCI Express sávok száma pedig akár 128-ra is rúghat. Érdekesség, hogy utóbbiak mennyisége egy és kétfoglalatos kiépítés esetében egyezni fog, ugyanis a CPU-k közti koherens összeköttetést biztosító Infinity Fabric-ot a PCI Expressre ülteti rá a rendszer. Ez processzoronként 32 sávot foglal le, megfelezve a busz kapacitását.

A magok, csatornák, és sávok maximalizálása a csúcsmodell esetében realizálódni is fog, a vállalat értelemszerűen ezzel igyekezett erőt demonstrálni a bemutatóján. Ez egy kétfoglalatos rendszer esetében 64 processzormagot és 128 darab végrehajtószálat jelenhet, a DDR4-2400 szabványú modulok esetében 170 GB/s sávszélességet kínáló, CPU-nként nyolccsatornás memóriavezérlő segítségével pedig maximum 2 terabájt memória kapcsolható egy processzorhoz, ami egy szerver esetében 4 terabájt összkapacitást jelenthet.

Prezentációja során egy ilyen, két 32 magos processzort felvonultató rendszer eredményeit lebegtette meg az AMD. Saját konfigurációját egy ugyancsak kétprocesszoros, Intel Xeon E5-2699A v4 kiépítéssel állította szembe a tervezőcég. A Broadwell-EP széria csúcsmodellje 22 magot és 44 végrehajtószálat kínál, ami két CPU esetében értelemszerűen duplázódik, de magszámban az Intel még így is 31,25 százalékos lemaradásban van. A memóriacsatornák számában is tetemes a különbség, a Broadwell-EP processzoronként csak négy csatornát kínál, szemben az AMD nyolc csatornájával, ráadásul az Intel megoldása csatornánkénti három modult feltételezve már csak DDR4-1866-os modulokat támogat, miközben a Naples még ebben az esetben is elboldogul a magasabb sávszélességet kínáló, DDR4-2400-as szabványú RAM-okkal.

Az AMD és Intel esetében egyaránt csúcsra járatott rendszer között tetemes különbségeket mért az előbbi cég, szeizmikus analízis során 2-2,5-ször bizonyult gyorsabbnak a Naples platform. Bár az eredmény elsőre remekül hangzik, az AMD minden bizonnyal most is egy számára kedvező szcenáriót állított össze, a két rendszer közötti első igazi összecsapásra majd csak a piaci rajt után kerül sor. Ekkor már a processzorok TDP értéke (fogyasztási kerete) is ismert lesz, ami döntő fontosságú a TCO, azaz a rendszer teljes bekerülési költéségnek szempontjából, számottevően magasabb disszipációnál komolyabb, drágább hűtőrendszerre lehet szükség.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Míg a tesztben szereplő Xeon E5-2699 v4 145 wattos TDP-vel rendelkezik, addig az AMD 45 százalékkal több magot tartalmazó 32 magos megoldása ennél borítékolhatóan többet fogyaszt, iparági pletykák szerint a csúcsmodell értéke 24 százalékkal magasabb lesz, ami 180 wattot jelentene. E mellett az AMD várhatóan csak néhány hónapig lesz egyedül 32 magos megoldásával, az Intel ugyanis már javában dolgozik Skylake-alapú szerverprocesszorainak bemutatásán, amire már a harmadik negyedévben sor kerülhet.

Ennek ellenére ahogy az asztali processzorok piacán, úgy a szervereknél is sokkal szorosabb lehet a verseny az AMD új termékeinek köszönhetően. A processzortervezőnek erre égető szüksége van, ugyanis a legnagyobb profittal kecsegtető piacon mára szinte mérhetetlen mélységbe zuhant piaci részesedése, amin csak egy minden szempontból versenyképes termékcsaláddal lehetne változtatni.