Megint elmeszelték a Qualcommot

Dél-Korea trösztellenes bizottsága 1,03 billió wonra, átszámítva 854 millió dollárra büntette a Qualcommot, annak versenyellenes üzleti gyakorlatai miatt, a határozat szerint ugyanis az amerikai cég nem fair licencelési gyakorlatot folytatott. Az ítélet nem csak a meglehetősen vaskos, a távol-keleti országban új rekordnak számító összeg miatt érdekes, az ugyanis akár precedensértékű lehet is, ami újabb, hasonló kaliberű összegekkel, hosszútávon pedig bevételcsökkenéssel rövidítheti meg a chiptervező kasszáját, amely fellebbez a számára igencsak kedvezőtlen döntés miatt.

A KFTC (Korea Fair Trade Commission) szerint a Qualcomm gyakorlatilag árukapcsolással értékesítette népszerű rádiós modemeit, a csomagokba olyan licenceket is beletett, amelyek nem tartoztak szorosan a chipekhez, a vásárlóknak azokra valójában nem volt szükséges, miközben az árazást kvázi kilóra, számára kedvezően alakította ki. Emellett a Qualcomm konkurenseinek (Intel, Samsung, MediaTek) megtagadta vagy limitálta a modemekhez szükséges szellemi tulajdon licencelését, ezzel akadályozva a termékek értékesítését, azok ugyanis így jogi szempontból erősen sebezhetőek voltak.

A pénzbüntetés mellett az ítélet arra is kötelezi a Qualcommot, hogy mostantól fair, nem diszkriminatív megközelítés mellett licencelje a mobilos szabványok részét képező szabadalmait - ahogyan azt a cég egyébként önként vállalta korábban (másképp ezek nem is kerülnének be az iparági szabványokba). Eszerint a cég kénytelen lesz asztalhoz ülni konkurenseivel, és újratárgyalni a modemes, illetve szellemi tulajdon értékesítéséről szóló feltételeket.

A KFTC még 2014-ben indította saját vizsgálatát, a bizottság állítása szerint nem azért, hogy a hazai vállalatoknak, azaz a Samsungnak és az LG-nek kedvezzen. Az álláspont hihető, hisz a Qualcommot hasonló okok miatt nem hivatalosan az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma, az EU, Tajvan, illetve Kína is vizsgálni kezdte, utóbbi országban pedig végül ugyancsak rekord összegű, átszámítva 975 millió dolláros büntetést kapott a chiptervező a korábban elkövetett, versenyellenesnek nyilvánított licencelési gyakorlatáért.

Az ottani vád szerint a Qualcomm eltúlzott licencdíjakat kért a 3G-s és 4G-s rádiós szabványokhoz kötődő, SEP (standard essential patents, az implementációhoz kötelezően licencelendő) szabadalmai után. Az ilyen szabadalmakra a szereplők megállapodása és önkéntes vállalása szerint FRAND (fair, ésszerű és nem diszkriminatív) licencelési konstrukciót kell biztosítani, a kínai hatóságok szerint azonban a Qualcomm ezt nem tette meg, a gyártók felé túl magas licencdíjakat állapított meg.

Elsőre meglepően hangozhat, de az kiszabott, közel egy milliárd dolláros büntetéssel végül ki tudott egyezni a Qualcomm, ugyanis ezzel párhuzamosan "csak" a licencek árát kellett csökkenteni, illetve a 3G-s és 4G-s licenceket már a korábbi gyakorlattól eltérően más, kapcsolódó szabadalmaitól külön is kínálnia kell a kínai vállalatoknak. A Qualcomm szerencséjére viszont a licencelési gyakorlat azon része nem változott, mely szerint Kína a komplett készülék helyett az adott chipek árát szabta volna meg a licencdíj alapjául. Ezzel a cégnek egyrészt teljesen át kellett volna alakítania elszámolási rendszerét, másrészt a végén valószínűleg lényegesen rosszabbul jött volna ki anyagilag, mint a készülékalapú elszámolásnál.

Dél-Korea ezen is változtathat, amiért a Qualcomm most kézzel-lábbal kapálózik, a vállalat "különösen nem ért egyet" az ítélettel, és fellebbezni is fog. Az elégedetlenség nem meglepő, ugyanis a cég erősségét pont az adja, hogy duplán, "vasként" és szellemi termékként is hasznot tud húzni kutatás-fejlesztési tevékenységéből, a magas nyereséghányadú licencelésből pedig finanszírozni tudja a költséges K+F-et. Másrészt ez az összefonódás és számos kritikus fontosságú mobilkommunikációs szabadalom birtoklása a versenyügyi hatóságok és a versenytársak, kényszerű üzletfelek állandó célpontjává is teszi a vállalatot. A Qualcomm pedig erre még rá is erősít azzal, hogy tényleg olyan piacpolitikát folytat, melynek repertoárjában kevésbé tisztességes eszközök is vannak a "kiszorítósdihoz".

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Emellett a Qualcomm számára azért is kulcsfontosságú a fellebbezés, mert a végleges döntés globális viszonylatban is precedensértékű lehet, a már említett, még zajló EU-s és tajvani vizsgálat esetében is komolyan rontja a vállalat esélyeit. Tajvan szinte pont egy éve jelentette be, hogy antitröszt-vizsgálatot indít a cég ellen, amely megsértette-e az ország méltányos kereskedelemre vonatkozó törvényét. Dél-Korea ítéletére már reagált is a TFTC (Taiwan Fair Trade. Commission) vezetője, Chiu Yung-ho szerint a mostani döntés fontos kiindulási pontként szolgál majd a vizsgálatukban, a vádlott tehát alappal aggódik a mostani döntés vonzatai miatt.

Eközben még az EU is vizsgálja a Qualcommot, mindkét nyomozás a vállalat árpolitikájára irányul, de különböző szemszögekből. Az egyikben a bizottság arra szeretne bizonyítékokkal alátámasztott választ kapni, hogy a chipgyártó 3G-s és 4G-s chipjeinek európai vásárlóinak történő értékesítésekor adott-e olyan árkedvezményeket vagy egyéb anyagi jellegű motivációt, amivel termékeinek (szinte) kizárólagos használatát szerette volna elérni. A második eljárásban a bizottság arra keresi a választ, hogy a cég 3G-s lapkáit értékesítette-e áron alul azért, hogy tisztességtelenül hátráltassa versenytársait és kiszorítsa őket a piacról.