975 millió dollárt fizet Kínának a Qualcomm
Több mint egy éve tartó vizsgálat és jogi huzavona végére került pont, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság (NFRB) és a Qualcomm végre megegyezett: az amerikai vállalat közel egymilliárd dollár büntetést fizet a korábban elkövetett, versenyellenesnek nyilvánított licencelési gyakorlatáért.
Rekord összegű, 975 millió dollár büntetés megfizetésére kötelezte a Qualcommot a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság (NFRB) a vállalat ellen folyó vizsgálatban. A Reuters hírügynökség információi szerint a két fél közötti tárgyalások az elmúlt héten sokat haladtak előre a 2013 vége óta zajló ügyben, a chipgyártó már nagyon szeretett volna pontot tenni az eljárás végére.
A Qualcomm ellen több mint egy éve indított versenyügyi vizsgálatott az NFRB. A vád: a Qualcomm eltúlzott licencdíjakat kér a 3G-s és 4G-s rádiós szabványokhoz kötődő, SEP (standard essential patents, az implementációhoz kötelezően licencelendő) szabadalmai után. Az ilyen szabadalmakra a szereplők megállapodása szerint FRAND (fair, ésszerű és nem diszkriminatív) licencelési konstrukciót kell biztosítani, a kínai hatóságok szerint azonban a Qualcomm ezt nem tette meg, a kínai gyártók felé túl magas licencdíjakat állapított meg.
A vizsgálat akkor indult, amikor a kínai szolgáltatók az LTE szolgáltatás bevezetése mellett döntöttek és az infrastruktúra fejlesztésére addigra már legalább 16 milliárd dollárt költöttek a legnagyobb szolgáltatók (China Mobile, China Telecom és China Unicom). A Qualcomm a kínai mobilkommunikációs piac fejlesztéséből kritikus licencek tulajdonosaként alaposan megszedte magát, díjszabási gyakorlatát a helyi vállalatok finoman szólva sem nézték jó szemmel. Olyannyira, hogy piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt bepanaszolták az amerikai céget az állam legfelső szintű gazdasági felügyeleti és szabályozó szervezeténél.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Az ügy akkor robbant ki, amikor a Qualcomm bevételének nagyjából felét lehetett a kínai piacon történt beruházásokhoz kötni. A chipgyártó igyekezett már az elején teljes együttműködéséről biztosítani a kínai felet, ami a tét nagyságát ismerve nem is volt csoda: az NFRB a Kínai Monopóliumellenes Törvény értelmében akár az országban elért éves bevételének 1-10 százalékára is bünthethet egy vállalatot, ez pedig az akkor lezárt pénzügyi év 12,3 milliárdos forgalmának tekintetében bőven milliárdos bírság kiszabását lebegtette meg. Razziák voltak a Qualcomm pekingi és sanghaji irodáiban, az NFRB pedig többször is hangoztatta, hogy komoly bizonyítékok birtokában folytatják az eljárást.
Nem az egyszeri tétel lesz a legfájóbb
Az NFRB által tavaly kiszabott büntetések többszörösére fogjuk büntetni a Qualcommot – mondta Xu Kunlin, az állami szerv vezetője hétfőn egy jogi konferencián, utalva a hétfőn hivatalosan is bejelentett döntésre. A legnagyobb érvágás azonban nem az egyszeri tétel lesz az amerikai vállalat számára, hanem az a pont, amely hosszú távra komolyan befolyásolja kínai bevételeit: a megegyezés alapján ugyanis a chipgyártó licenceinek árait is jelentősen csökkenti az országban. A kínai belpiacon értékesített 3G-s és 4G-s készülékek után a licencdíjat csak az eladási ár 65 százaléka alapján kell majd megfizetni, 3G esetében 5 százalékot, 4G esetében 3,5 százalékot. A chipgyártó továbbá 3G-s és 4G-s licenceit a korábbi gyakorlattól eltérően más, kapcsolódó szabadalmaitól külön fogja kínálni a kínai vállalatoknak. Hab a tortán, hogy a könnyített feltételek visszamenőlegesen, 2015. január 1-től érvényesek, ráadásul azok az ügyfelek is alkalmazhatják őket, melyeknek élő, rosszabb kondíciókkal megkötött szerződése van. A Qualcomm elfogadta az NFRB döntését.
A Qualcomm nemrég lezárt üzleti negyedévében 7,1 milliárd dollár árbevétel mellett 2 milliárd dollár nettó eredményt ért el, főbb mutatóin éves és negyedéves szinten is javítani tudott. A jövőbeli kockázatok között az országban egyre fokozódó verseny mellett kiemelte a Kínában ellene zajló vizsgálatot is. A jelentésben ugyanakkor az is szerepel, hogy – ahogy ez évek óta, és nem csak a Qualcomm esetében fennálló probléma – bizonyos kínai licencpartnerek szándékosan a ténylegesen értékesített 3G és 4G képes eszközök számánál jóval kevesebbet vallanak be a Qualcomm fele, hogy így kevesebb licendíjat kelljen fizetniük. Ezt kiegészíti egy időhúzási gyakorlat is, több cég is arra játszik, hogy csak az NFRB döntését – és így a kínai piacra vonatkozó díjcsökkentést – követően jelentsen a Qualcomm felé. Az amerikai chipgyártó becslései szerint 2014-ben világszerte szerint mintegy 1,35 milliárd 3G/4G-s eszköz ment el, de ebből 1,1 milliárdnyit csak 2015 első negyedévében fognak bevallani az érintett gyártók. Hogy ennek mekkora hányadát teszi ki az NFRB döntésére kiváró kínai gyártók része, a Qualcomm nem részletezte.
A Microsoft is engedett már
A Nokia mobilos üzletágának felvásárlásakor a Microsoft is belefutott egy kínai pofonba. A versenyügyi huzavona akkor is a licencelési gyakorlat miatt robbant ki, és abban az esetben is az állam került ki győztesen. A megállapodás értelmében a cég kötelezte magát arra, hogy az iparági szabványok implementációjához elengedhetetlen szabadalmak (standard essential patents, SEP) alapján Kínában gyártott telefonok ellen nem kér importtilalmat, még akkor sem, ha a gyártó e szabadalmakért nem fizet. E szabadalmakat továbbá szabadon licencelhetővé teszi minden fél számára (és nem köti ezt keresztlicencelési megállapodáshoz), valamint ha e szabadalmakat értékesíti, akkor ezek a feltételek az új tulajdonosra is vonatkoznak majd.
A vállalások nem tértek el a Microsoft addigi gyakorlatától, a hangsúly azonban azon a kitételen volt, hogy a vállalat ezektől az elvektől a következő 8 évben sem tér el, így a kínai gyártók legalább 2022-ig stabil szabadalmi környezetre számíthatnak. A kínai Kereskedelmi Minisztériumot a Microsoft-technológiákhoz kapcsolódó licencelési programok, pontosabban azok folyamatos elérhetősége is aggasztotta. Ezért azt kérték a cégtől, hogy az Android rendszerhez kötődő, az EAS (Exchange), RDP és exFAT technológiák (összesen mintegy 200 szabadalomcsalád) licencelési programját a következő öt évben ne állítsa le, a licencdíjakat pedig az akkor érvényes árazáshoz képest ne drágítsa.
Kína megvédi a hazai ipart
Az ügy jól példázza, hogy a kínai állam mennyire messze hajlandó elmenni azért, hogy a belföldi vállalatokat megerősítse a külföldi vetélytársakkal szemben. A kormány lépése egyértelmű és durva beavatkozás volt annak érdekében, hogy a belföldi, megfelelő szellemi tulajdonnal nem rendelkező gyártókat jobb helyzetbe hozzák, és a licencekre fordított összeg jelentős részét az országon belül tartva fellendítsék a helyi telekommunikációs kutatás-fejlesztési tevékenységet.