Gigabírság elé néz a Qualcomm
Könnyen kaphat milliárdos bírságot a Qualcomm is, hasonló versenyügyi visszaéléseket talált az Európai Bizottság, mint néhány éve az Intelnél. A gyártó a telefonos és tabletes piacon szorította ki a konkurens modemgyártókat,
Közölte az Európai Bizottság a Qualcommal a kifogások jegyzékét abban a két versenyügyi vizsgálatban, amit az uniós csúcsszerv még 2015 júliusában indított az amerikai chipgyártó ellen. Ezzel a két, amúgy függetlenül zajló vizsgálat a következő fázisba léphet, a cég reagálhat a felhozott vádakra, ezt követően pedig a Bizottság a versenyügyi bírság kiszabásáról dönthet. A rendkívül súlyos vádak fényében a Qualcomm hasonló elbírálást kaphat, mint korábban a szintén versenyellenes magatartást folytató Intel, a bírság pedig könnyen milliárd eurós nagyságrendű lehet.
Az uniós versenyügyi biztos, Margrethe Vestager aggodalmát fejezte ki, hogy a Qualcomm tevékenysége versenytársakat tüntethetett el a piacról vagy akadályozhatta meg őket a versengésben. "Biztosítanunk kell, hogy az európai felhasználók élvezik a piaci verseny és innováció előnyeit azon a területen, amely a mai gazdaság szívénél fekszik." - mondta Vestager.
Kizárólagosság és kiszorító árazás
A Biztottság két ügyben indított korábban eljárást, most mindkettő újabb fázisba lépett a kifogások közlésével (statement of objections). Az első szerint a Qualcomm egy jelentős összeget fizetett okostelefon- és tabletgyártónak, cserébe azért, hogy kizárólag a cég rádiós chipjeit használja fel termékeiben. "A Bizottság előzetes álláspontja szerint ez a tevékenység csökkentette a gyártó hajlandóságát arra, hogy a Qualcomm versenytársaitól szerezzen be ilyen chipeket, és ezzel sértette a versenyt és innovációt az UMTS illetve LTE baseband chipek piacán". A Bizottság állítása szerint a kizárólagossági egyezmény ma is aktív.
Tegrák, Icera modemmel. Szofverrel volt menő.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A másik ügyben az EU a kiszorító árazást rója fel a Qualcommnak, vagyis a vád szerint a cég szándékosan bekerülési költség alatt kínálta bizonyos termékeit, azzal a céllal, hogy a piaci versenyt korlátozza 2009 és 2011 között. A Bizottság szerint amikor az Icera a Qualcomm termékeinél gyorsabb rádiós egységeket dobott piacra, a Qualcomm a fenyegetésre úgy reagált, hogy két partnerének bekerülési költség alatt kezdte szállítani saját chipjeit, azzal a céllal, hogy az Icerát kiszorítsa a piacról.
Milliárdos büntetés jöhet
A Qualcomm ellen felhozott vádak közeli rokonságban vannak azokkal, amelyeket a Bizottság még 2007-ben az Intelnek rótt fel. Akkor a kifogások jegyzékében három különböző versenyellenes gyakorlatot említett a Bizottság, az első szerint az Intel jelentős árengedményeket adott azoknak a PC-gyártóknak, amelyek a CPU-mixben egy előre meghatározott arány alá szorították az AMD részesedését, másodsorban az Intel fizetett azért, hogy a gyártók késleltessék vagy lemondják az AMD-s gépek piaci rajtját, harmadszor pedig a cég áron alul kínálta szerveres processzorait, azzal a céllal, hogy a stratégiai fontosságú partnerek kínálatából az AMD-t kiszorítsa.
Az Intel akkor európai rekordnak számító, 1,06 milliárd dolláros büntetést kapott ezért, az európai jog ugyanis a vállalat éves bevételének 10 százalékában maximálja a kiróható bírságot, ráadásul a számolás alapja nem az Unióban elért bevétel, hanem a globális forgalom - ez a Qualcomm esetében 25 milliárd dollárt jelent.
Az ügyben most a Qualcommnál pattog a labda, a kifogások jegyzékére a cégnek az első vádpont esetében 3, a második esetében pedig 4 hónapon belül kell választ adnia, és kérhet szóbeli meghallgatást mindkét esetben. A Bizottság ennek nyomán hozza meg döntését.
Nem áldozat nélküli a károkozás
Az Icera rádiófrekvenciás chipekre szakosodott brit cég volt, amely 2011-ben jelentkezett saját fejlesztésű HSPA+ platformjával (rádiós modemjével). A cég egészében szoftveres baseband chipet fejlesztett, amely azonos hardveren képes volt többféle hálózatra is csatlakozni. Ez akkor hatalmas szónak számított, azt jelentette ugyanis, hogy például ugyanaz a telefon piacra dobható az Egyesült Államokban, Európában és Kínában is, azonos hardverrel és csupán szoftveres különbségekkel.
Ez értelemszerűen hatalmas áttörés lett volna akkor, amikor az összes telefongyártó külön alverziókkal célozta meg az egyes piacokat, mivel nem volt a piacon olyan baseband chip, amely az összes piacot egységesen kezelni tudta volna. Az Apple például két külön iPhone-modellt szállított csak az amerikai piacra: egyik a CDMA-hálózatokkal, a másik a GSM-hálózatokkal volt kompatibilis, ez dupla gyártást, dupla logisztikát, dupla raktározást jelentett a cég számára.
Az Icera szoftveres modemjét mára más gyártók, köztük az Intel és a Qualcomm is utólérte, a brit cégecskét pedig az Nvidia vásárolta fel, azzal a céllal, hogy az Icera modemeket a Tegrákra, a cég mobilos lapkáira integrálja. Ez utóbbi el is készült, a Tegra 4i elvben forgalomba is került, érdemi piaci részesedést azonban nem tudott elérni. A kudarc kapcsán az Nvidia végül ki is vonult az okostelefonos piacról, az Icera-divíziót leírta, az embereket pedig elbocsátotta.