Még mindig nő a zenei piac a streaming miatt

A zenei streaming bevételek 48 százalékkal nőttek az idei év első felében az amerikai zenei piacot vizsgáló RIAA (a lemezkiadók szövetsége) legfrissebb jelentése szerint, és így már a teljes zenés bevétel 62 százalékát teszik ki az Egyesült Államokban 2,48 milliárd dollárral. Ezzel együtt természetesen az amerikai előfizetők száma is rohamosan nőtt, a tavalyi év azonos időszakában összesen 20,2 millió fizetős felhasználót számoltak a streaming szolgáltatások, míg idén június végén már 30,4 milliót - viszonyításképp, globálisan 2016 végén nagyjából 100 millió előfizetőt tudhattak magukénak a nagyobb platformok, mint például a Spotify, az Apple Music vagy a Deezer.

A streaming hatásának növekedése egyúttal a digitális letöltések zuhanását is magával vonta az amerikai piacon, a 757 millió dolláros bevétel 23,8 százalékos csökkenést jelentett ezen a területen, beleértve az egyes dalok, albumok és fizetős csengőhangok letöltését, például az iTunes-ról. A felhasználóknak kevésbé éri meg a dalok letöltése egy dollárért, ha nulla és tíz dolláros előfizetés között már bármennyi albumot streamelhet legálisan - magyarázza a Recode.

Eközben a fizikai hordozók vásárlásából származó nem túl magas bevétel szinte stagnál 2015 óta, jelenleg a CD-k, LP-k és más hordozók 632 millió dolláros bevétele 1,3 százalékos mínuszt jelent az előző évhez viszonyítva. Ráadásul ezen belül a bakelitlemezek 182 millió dolláros bevétele még 3,2 százalékos növekedést is jelent, ami valószínűleg a nosztalgiahullámnak tudható be a még mindig jó hangzás és a lemezgyűjtők mellett.

_{Az amerikai zenei piac bevétele formátumok szerint (ábra: Recode)}

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Mindezzel együtt az amerikai zenei piac teljes bevétele már nincs lejtmenetben, hanem a 4 milliárd dolláros bevétel 17 százalékos emelkedést jelent, főleg a streaming népszerűségének köszönhetően. Ez a megállapítás pedig teljesen párhuzamban áll a nemzetközi adatokkal, amelyet a Hanglemezkiadók Nemzetközi Szövetsége (IFPI) tett közzé a teljes tavalyi évre vonatkozóan. 2016 már a második olyan év volt, mikor a piacon növekedés volt megfigyelhető - ellentétben az elmúlt 15 évvel, mikor 40 százalékos bevételcsökkenést könyvelhettek el a kiadók. A szakértők szerint azonban a változásnak még az elején járunk, mivel nem csak a formátum változik, hanem a teljes piac és az üzleti modell.

A változást és a streaming tovább növekvő szerepét bizonyítja az ötvenmilliós fizetős felhasználószámmal rendelkező Spotify tőzsdére készülődése. A svéd szolgáltatás a következő néhány évben legalább 2 milliárd eurót készül kifizetni a lemezkiadók számára, ami miatt jelentős működési költséget könyvelhet el. A nagy lemezkiadókkal, legutóbb a Warnerrel kötött megállapodás viszont fontos feltétele volt a tőzsdei rajtnak, mivel a több évre szóló szerződések jobb feltételeket biztosítanak a jogdíjak kifizetéséhez, és garantálják a kiadók hűségét a streaming cég felé.

Ezzel ellentétben, a RIAA nem mulasztotta el megjegyezni jelentésében, hogy a zenei szolgáltatások szempontjából legelterjedtebb YouTube nem közölt részletes adatokat a streaming tevékenységéből, de mindössze az iparági bevételek 7 százalékát teszi ki - tehát közvetlen bevételforrásként nem teljesít olyan jól. A Google videós platformja igyekszik azzal érvelni, hogy így is nagy árat fizet a dalokért, miközben saját adatai szerint a felhasználói havi átlagosan egy órát töltenek a platformon sok egyéb más tartalom fogyasztása mellett. A zenei szövetségek a YouTube által elterjedt illegális zenehallgatási formákat is kifogásolják, ezért sikerült elérniük a YouTube-MP3.org oldal bezárását is, amely a videós közösségi oldal tartalmaiból készített letölthető MP3 hangfájlokat. Az ügyet az IFPI és a RIAA vitte bíróság elé, és várhatóan folytatják a harcot a YouTube-on folyó illegális zenehallgatási és zeneletöltési formák ellen.