Abszurd hosszúságúra nyúlik az Intel megbüntetése

Nem fest jó képet az Európai Unió igazságszolgáltatásáról, hogy közel két évtizede húzódik az Intel versenyügyi büntetésének véglegesítése. Most az Európai Unió Bírósága hozott a cégnek kedvező ítéletet és visszaküldte az ügyet az előző fokra az Európai Unió Törvényszékének, mivel nem volt elégedett az elutasító határozat bizonyos elemeivel. Ezzel a döntéssel további évekkel hosszabbodik meg az ügy.

Egymilliárd, sokadszor

Mint arról az elmúlt években részletesen beszámoltunk, az Európai Unió még 2009-ben rótt ki akkor példátlannak számító, több mint egymilliárd eurós bírságot az Intelre, mert az tiltott módon befolyásolta a PC-s processzorok piacát. Az EU által lefolytatott vizsgálat azt találta, hogy a kaliforniai vállalat 2002 és 2005 között olyan engedményprogramot üzemeltetett gyártópartnerei felé, amely gyakorlatilag kizárta az AMD-t a piaci versenyből.

A feltárt adatok szerint az Intel számottevő engedményeket tett azon partnerek felé, amelyek számítógépeik legalább 95 százalékát Intel-lapkákkal szállítják és szigorú korlátozásokat fogalmazott meg a maradék 5 százalékra is. Az Intel ügyvédei rendkívüli módon ügyeltek arra, hogy a szerződések megfogalmazása és nyelvezete ne utaljon esetleges törvénytelen gyakorlatra, ennek ellenére a hatóság bizonyítottnak látta a törvénytelenséget és kirótta a bírságot.

Az Intel a döntésbe nem hajlandó belenyugodni, azt az Európai Unió megfelelő fórumain támadta meg, legutóbb 2016-ban vitte az Európai Unió Bírósága elé az ügyet - ebben született a most kihirdetett határozat.

Kis győzelem vagy nagy?

Az Európai Unió Bírósága nem törölte el a Bizottság által kiszabott bírságot, csupán visszaküldte azt az előző testület elé - vagyis szó sincs arról, hogy az Intelt bármilyen formában felmentették volna. A határozat azonban ettől függetlenül nagyon fontos elemeket tartalmaz, ezért érdemes mélyebben is belemenni.

A Bizottság az eredeti bírságot az "as-efficient-competitor" (AEC) küszöb alkalmazása nyomán rótta ki. Ez egy elméleti teszt, amely lakmuszpapírként segít eldönteni, hogy egy adott gazdasági gyakorlat versenyügyi szempontból elfogadhatónak vagy elfogadhatatlannak számít-e. Egy piaci versenyző ugyanis nem csak az ellenfelek gonosz praktikái miatt lehet sikertelen, lehetséges, hogy egyszerűen csak versenyképtelen termékekkel jelentkezett - ezek között a forgatókönyvek között segít dönteni az AEC: eszerint az a piaci gyakorlat számít törvénytelennek, amely már az azonos hatékonyságú versenytársat is kiszorítaná a piacról (a hatékonyság esetünkben nagyjából az azonos áron azonos teljesítményt kínáló terméket jelenti).

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A tesztet az Európai Bizottság felhasználta az Intel elleni bírság indoklásában, a hatóság megállapította, hogy az Intel gyakorlata annak ellenére alkalmas volt az AMD kiszorítására a piacról, hogy az legalább olyan hatékony versenytárs volt - tehát nem a természetes piaci folyamatokat erősítette fel. Az Intel a döntést bíróság elé vitte és érvelt mind az AEC teszt alkalmazhatósága ellen, mind az ellen, hogy a hatóságok szerint a cég árazási gyakorlata megbukik a teszten.

Az ügy így került az Európai Unió Törvényszéke (EU General Court) elé, amely a fellebbezést több ponton is vizsgálta, az AEC teszt következtetéseit illetve alkalmazását egyáltalán nem elemezte 2014-es döntésében, az Intel keresetét pedig elutasította. A gyártó ebbe sem nyugodott bele, így került a legfelsőbb fokra, az Európai Unió Bírósága elé az ügy és ez a testület hozott most új határozatot: eszerint a Törvényszéknek meg kellett volna vizsgálnia az AEC-hez kötődő érvelést és ezért visszaküldte a testületnek az ügyet.

Az ügy tehát folyatódik tovább, újra a Törvényszék fogja tárgyalni a bírság jogosságát, ezúttal figyelembe véve a tesztet. Az AMD 2000-ben benyújtott panaszát követően tehát immár tizennyolcadik éve zajlik az ügy.