Újra fellebbez az 1 milliárd eurós büntetés ellen az Intel

Érthető, hogy miért rettegnek a Google versenyellenes gyakorlatának áldozatai attól, hogy az EU antitröszt-eljárást indítson a cég ellen: az eljárás és a büntetés olyan elképesztően lassan zajlik le, hogy addigra a piac már teljesen átalakul. A Google ellen a találati oldal preferenciális kezelése miatt indult végül vizsgálat, de a cég kitúrt áldozatai az utolsó percig erőltették a megegyezéses lezárást a vizsgálat+büntetés kombináció helyett.

Hogy miért szerették volna, ha a Google inkább kiegyezik a Bizottsággal és önkorlátozó magatartásra tér át? Elegendő megnézni az Intel ellen indított korábbi versenyügyi vizsgálatot, a bírságot és annak eredményét. Az Intel 2002 és 2007 között folytatott versenyellenes gyakorlatot az uniós szervek szerint, a céget azonban még mindig nem sikerült jogerősen megbüntetni. A bírság kiszabására is csak sok évvel később, 2009-ben került sor, ekkor akasztott a chipgyártó nyakába az EU egy 1,06 milliárd eurós büntetést.

A cég azonban azóta is támadja ezt a büntetést, az uniós igazságszolgáltatás különböző szintjein. Az időhúzó taktika roppant sikeresnek bizonyult, az ügy csak most jutott el a legfelső szintre, az Európai Unió Bírósága (European Court of Justice, EUCJ) elé, az itt hozott döntés már nem támadható meg más fórumokon. Figyelembe véve, hogy a vitatott gyakorlatot az Intel az előző évtized első felében vitte, a több, mint 10 éves pereskedés már semmilyen gyógyírt nem jelent a versenyellenes magatartás áldozatának, az AMD-nek.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Az Intel álláspontja szerint egyébként a Bizottság a bírság kiszabásakor "nem vett figyelembe minden körülményt" - idézi a cég képviselőjét a Bloomberg. Ez egyébként az Intel mantrája, ugyanezt a védekezést hozta fel az Intel 2009-ben és 2012-ben is. Még 2009-ben fogalmazott úgy az Intel, hogy a Bizottság "figyelmen kívül hagyott vagy lekicsinyelt fontos bizonyítékokat, amelyek ellentmondanak világnézetének. Az eredmény a bizonyítékok következetesen egyoldalú, és a végeredmény szempontjának alárendelt kiválogatása és értelmezése lett".

A kommunikációs vonalat a cég 2012-ben is őrizte, akkor ezt nyilatkozta Nicholas Green, az Intel jogi képviselője: "A Bizottság figyelmen kívül hagyja a felmentő hatású emaileket és csak azokat veszi figyelembe, amelyek alátámasztják szélsőséges álláspontját". Az akkori álláspont szerint a hatóságok nem rendelkeznek egyértelmű bizonyítékokkal a törvénytelenségre így csupán spekulációk és hipotézisek alapján szabtak ki bírságot.

Miért csapott oda az EU?

Az EU-t se kell félteni persze, az Intel vádaskodására még 2009-ben kiteregette a cég szennyesét és nyilvánosságra hozta az inkrimináló levelezés egy részét. Ezekből kiderül, hogy az Intel különböző kedvezményekkel és a hozzáférés korlátozásával tartotta rövid pórázon a PC-gyártókat és minden eszközt megragadott ahhoz, hogy az akkor magasabb műszaki színvonalat képviselő AMD processzorok térnyerését meggátolja.

Az Intel a vitatott periódus végére már versenyképes termékekkel tudott visszavágni az AMD-nek, miközben a kisebbik processzorgyártó elkezdte vesszőfutását a piacon. Ugyan az AMD súlytalanná válását végül a cég versenyképtelen fejlesztései okozták, azt már sosem tudjuk meg, hogy mi lett volna, ha a vállalat piaci körülmények között kamatoztatni tudja a termékekben élvezett ideiglenes fölényét.