:

Szerző: Gálffy Csaba

2016. június 22. 12:53

Újra fellebbez az 1 milliárd eurós büntetés ellen az Intel

Még mindig nem került pont az Intel milliárdos versenyügyi büntetésének végére. A chipgyártó most az Európai Unió Bírósága elé vitte az ügyet, ha itt is veszít, tényleg fizetnie kell. Abszurdba hajlik az eljárás hossza, nem csoda, hogy nem rettenti el a cégeket a versenyellenes magatartástól.

Érthető, hogy miért rettegnek a Google versenyellenes gyakorlatának áldozatai attól, hogy az EU antitröszt-eljárást indítson a cég ellen: az eljárás és a büntetés olyan elképesztően lassan zajlik le, hogy addigra a piac már teljesen átalakul. A Google ellen a találati oldal preferenciális kezelése miatt indult végül vizsgálat, de a cég kitúrt áldozatai az utolsó percig erőltették a megegyezéses lezárást a vizsgálat+büntetés kombináció helyett.

Hogy miért szerették volna, ha a Google inkább kiegyezik a Bizottsággal és önkorlátozó magatartásra tér át? Elegendő megnézni az Intel ellen indított korábbi versenyügyi vizsgálatot, a bírságot és annak eredményét. Az Intel 2002 és 2007 között folytatott versenyellenes gyakorlatot az uniós szervek szerint, a céget azonban még mindig nem sikerült jogerősen megbüntetni. A bírság kiszabására is csak sok évvel később, 2009-ben került sor, ekkor akasztott a chipgyártó nyakába az EU egy 1,06 milliárd eurós büntetést.

01:00
 

2004 Dell Commercial

Még több videó

A cég azonban azóta is támadja ezt a büntetést, az uniós igazságszolgáltatás különböző szintjein. Az időhúzó taktika roppant sikeresnek bizonyult, az ügy csak most jutott el a legfelső szintre, az Európai Unió Bírósága (European Court of Justice, EUCJ) elé, az itt hozott döntés már nem támadható meg más fórumokon. Figyelembe véve, hogy a vitatott gyakorlatot az Intel az előző évtized első felében vitte, a több, mint 10 éves pereskedés már semmilyen gyógyírt nem jelent a versenyellenes magatartás áldozatának, az AMD-nek.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x)

Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

Az Intel álláspontja szerint egyébként a Bizottság a bírság kiszabásakor "nem vett figyelembe minden körülményt" - idézi a cég képviselőjét a Bloomberg. Ez egyébként az Intel mantrája, ugyanezt a védekezést hozta fel az Intel 2009-ben és 2012-ben is. Még 2009-ben fogalmazott úgy az Intel, hogy a Bizottság "figyelmen kívül hagyott vagy lekicsinyelt fontos bizonyítékokat, amelyek ellentmondanak világnézetének. Az eredmény a bizonyítékok következetesen egyoldalú, és a végeredmény szempontjának alárendelt kiválogatása és értelmezése lett".

A kommunikációs vonalat a cég 2012-ben is őrizte, akkor ezt nyilatkozta Nicholas Green, az Intel jogi képviselője: "A Bizottság figyelmen kívül hagyja a felmentő hatású emaileket és csak azokat veszi figyelembe, amelyek alátámasztják szélsőséges álláspontját". Az akkori álláspont szerint a hatóságok nem rendelkeznek egyértelmű bizonyítékokkal a törvénytelenségre így csupán spekulációk és hipotézisek alapján szabtak ki bírságot.

Miért csapott oda az EU?

Az EU-t se kell félteni persze, az Intel vádaskodására még 2009-ben kiteregette a cég szennyesét és nyilvánosságra hozta az inkrimináló levelezés egy részét. Ezekből kiderül, hogy az Intel különböző kedvezményekkel és a hozzáférés korlátozásával tartotta rövid pórázon a PC-gyártókat és minden eszközt megragadott ahhoz, hogy az akkor magasabb műszaki színvonalat képviselő AMD processzorok térnyerését meggátolja.

Ezt írtuk 2009-ben

A levélrészletek számos olyan példát hoznak, melyben az Intel kedvezményeinek feltételei az AMD processzorainak korlátozott mennyiségű, akár 0 százalékos használata, különös tekintettel az üzleti gépekre. Egy 2004 februári belső Dell-levélben az áll, hogy az Intel legalább egy negyedévig beszüntetett volna mindenféle árkedvezményt, ha a Dell AMD-alapú gépeket forgalmazásába kezd, míg az Intel ki nem vizsgálja az esetet. Ráadásul még így is elvárta volna, hogy Dell üzleti gépekben ne jelenjen meg az AMD, vagy ha mégis, kevesebb, mint 20 százalékban - vagy totális háború a következmény.

A HP egy vezetője 2002 júliusában a következő utasítást adta beosztottjainak: "KÉREM NE kommunikáljátok a régiók, csapattagjaitok vagy az AMD felé, hogy 5 százalék AMD-re vagyunk korlátozva egy Intel-egyezség értelmében". Mint ismert, az Intel nem csak PC-gyártókat, hanem kereskedőket is próbált magához láncolni. A Media Markt és Saturn elektronikai láncokat birtokló Media Saturn Holding úgy nyilatkozott, hogy "az MSH számára e tekintetben világos volt, hogy az AMD-vel szerelt számítógépek eladása minimum az Intel [marketing]hozzájárulásainak csökkentését eredményezné [...] még akkor is, ha az eladott Intel processzorok mennyisége változatlan maradt volna".
Az Intel azonban nem csak a kedvezményekhez kötötte az általa egyébként tagadott exkluzivitásokat, hanem közvetlenül is próbálta megnehezíteni vagy ellehetetleníteni az AMD ügyét. A vállalat 2002 és 2005 között azzal a feltétellel egyezett bele, hogy a HP AMD-alapú üzleti PC-ket forgalmazzon, hogy azokat csak kis- és középvállalatok számára kínálhatja, mégpedig közvetlen értékesítési csatornán (vagyis a lehető legkevésbé hatékonyon kombinációban, hiszen a KKV-kat a partnerek érik el eredményesebben), valamint ha az első üzleti AMD-notebook rajtját 6 hónappal kitolja.
Kivonat egy 2004 szeptemberi HP-s levélből: "NEM használhatjátok az üzleti AMD vonalat a csatornában egyetlen országban sem, közvetlen [értékesítéssel] kell csinálni. Ha megteszitek, és elkapnak minket (és el fognak), az Intel pénze (minden hónapban) eltűnik (felbontják a megállapodást). A kockázat túl magas". A Lenovo egy 2006 júniusi e-mailjében az áll egy üzleti vacsora összefoglalója kapcsán, hogy az Intel egy vezetője ahhoz kötötte a következő negyedéves notebook támogatást, hogy nem indít AMD-alapú notebookot a vállalat. "Az Intel megállapodás nem fogja megengedni nekünk, hogy AMD [notebookot] indítsunk" - áll a levélben.

Az Intel a vitatott periódus végére már versenyképes termékekkel tudott visszavágni az AMD-nek, miközben a kisebbik processzorgyártó elkezdte vesszőfutását a piacon. Ugyan az AMD súlytalanná válását végül a cég versenyképtelen fejlesztései okozták, azt már sosem tudjuk meg, hogy mi lett volna, ha a vállalat piaci körülmények között kamatoztatni tudja a termékekben élvezett ideiglenes fölényét.

Az üzemeltetői szakmát számos nagyon erős hatás érte az elmúlt években. A történet pedig messze nem csak a cloudról szól, hiszen az on-prem világ is megváltozott.

a címlapról