Sokmilliárdos pofont kapott az EU-tól a Google

Piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt és a saját termék jogosulatlan előnybe hozása miatt gigabírsággal sújtja a Google-t az Európai Bizottság - jelentette be ma délben az uniós versenyügyi biztos, Margrethe Vestager. A Bizottság szerint a vizsgálat igazolta, hogy a Google a keresőmotorok piacán élvezett dominanciáját arra használta, hogy egy másik Google-termék, az árösszehasonlító szolgáltatások között versenyző Google Shopping számára előnyt szerezzen, ezzel pedig megsértette az uniós versenyügyi normákat.

A Google-nek most 90 napja van arra, hogy a versenyellenes gyakorlatot megszüntesse. Amennyiben ezt nem teszi, további büntetésre számíthat, az egy napra eső átlagos bevétel 5 százalékát kell befizetnie minden napi késedelem után. A feltételek szerint a Google köteles azonos elbírálás alá venni a saját összehasonlító szolgáltatását és a versenytársakét. A keresőtalálatok között azonos algoritmusok ("folyamatok és metódusok") alapján kell rangsorolnia és köteles a Bizottság felé bemutatnia, hogy ezt hogyan implementálja. A lépést követően azonnali tájékoztatást kell nyújtania, majd eztután rendszeresen jelentést kell tennie a döntés betartásáról. Nem mellékes, hogy a döntés megnyitja az utat a versenytársak előtt, hogy polgári peres eljárásban kártérítést kérjenek a Google-től.

A büntetés értéke igencsak tetemes, az már egy Google-méretű cég számára is komoly, fájdalmas kiesést jelent. A 2,42 milliárd eurós büntetés ugyanis a cég 11 napi bevételének és 51 napi profitjának felel meg - szó sincs arról, hogy ezt másodpercek alatt kitermelné a cég. Nem véletlen, hogy a tőzsdén az első (tegnapi) pletykákra az Alphabet papírjai 1,4 százalékot estek, a hivatalos bejelentésre pedig további 1,7 százalékos eséssel reagáltak a befektetők.

"Megtagadta a választási lehetőséget a fogyasztóktól"

"A Google sok innovatív terméket és szolgáltatást fejlesztett, amelyek megváltoztatták az életünket. Ez egy jó dolog. De a Google stratégiája az árösszehasonlító szolgáltatások tekintetében nem arról szólt, hogy egy jobb termékkel vonzza be a vásárlókat. Ehelyett az internetes keresőmotoroknál élvezett piaci erőfölényével élt vissza és a keresőtalálatok között hozta előnybe, hátrébb sorolva a versenytársakat." - mondja Margrethe Vestager. "Amit a Google tett az illegális az EU-s antitröszt szabályok alapján. Megtagadta a lehetőséget a többi cégtől, hogy érdem és innováció alapján versenyezzenek. És még fontosabb, hogy megtagadta az EU-s fogyasztóktól a valódi választási lehetőséget a szolgáltatások között és megtagadta tőlük innováció előnyeit." - foglalta össze a versenyügyi biztos a vizsgálat eredményeit.

A tét: ki csatornázza a forgalmat - és mennyiért.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A Bizottság igyekezett alaposan felmérni a piaci viszonyokat a vizsgálat során, ebben mind a Google, mind a versenytársak belsős adatait, levelezéseit megvizsgálta a hatóság. Az illetékesek álláspontja szerint a Google még 2004-ben lépett be erre a piacra az eredetileg Froogle névre keresztelt termékkel, ez 2007-ben lett Google Product Search, majd 2013-ban Google Shopping. A piacon már akkor több versenytárs is aktív volt, a Froogle pedig nem bizonyult sikeresnek - a belsős levelezés szerint "a Froogle egyszerűen nem működik".

Azonban az árösszehasonlító oldalak működésének alapja a forgalom, ezt a forgalmat továbbítják a webáruházak felületeire, a sikeres értékesítésből pedig részesedést kapnak. Az eredeti forgalom jelentős része azonban a keresőmotorokból érkezik - itt pedig a Google-nek domináns szerepe van. A cég 2008-ban változtatott a stratégiáján és elkezdte a találatok között hátrébb sorolni a versenytárs árösszehasonlítókat, míg saját szolgáltatását legfelül vagy az oldal elejéhez közel helyezte el, amely önmagában teljesen átalakította (torzította) a piacot.

A Bizottság siet leszögezni, hogy a piaci erőfölény önmagában nem illegális. Azonban az ilyen státusz elérése bizonyos felelősséget ró a cégekre, e fölénnyel ugyanis tilos visszaélni és azt más piacokon a verseny torzítására használni. A Bizottság szerint itt pontosan ez történt, az internetes keresőmotorok között élvezett 90 százalékos piaci részesedéssel a Google masszív erőfölényt élvez, amellyel esetünkben a fent leírt módon visszaélt.

"Tisztelettel nem értünk egyet"

A Google saját blogján már közzétette saját védekezését, amely szokatlanul visszafogott hangnemet használ. A cég újra elismétli az ügy során többször hangoztatott álláspontját, miszerint a Google Shopping tulajdonképp nem különálló termék, hanem a keresőmotor szerves része és abban segít, hogy a felhasználók rögtön a webshopok kínálatában válogathassanak, az összehasonlító oldalak közvetítése nélkül.

A cég másik érve, hogy ezen a területen van komoly és erős versenytársa az Amazon és az eBay formájában, amelyek a termékkereséseknél már most nagyon erős pozíciókkal rendelkeznek. A Google szerint egyébként ez, és nem a Shopping okozta az európai összehasonlító szolgáltatások piacvesztését.

^{Google: termékkeresésre terméktalálatokat akar a fogyasztó}

A következő lépésekről viszont a Google egyelőre hallgat, csupán annyit közöl a cég, hogy a döntéssel "tisztelettel nem ért egyet" és a Bizottság döntését a következő napokban részletesen is megvizsgálja. Annyit viszont közöl a vállalat, hogy fontolgatja a fellebbezést és a jövőben is védeni fogja álláspontját. Ennek alapján szinte biztosra vehető, hogy az ügy (a precedensekhez hasonlóan) a bíróságon folyatódik majd, a jogerős bírság ezért majd a végső ítélet függvénye lesz.

"Protekcionizmus!"

Jelzésértékű, hogy az elmúlt hetekben felerősödött a névtelenül (de jó eséllyel a Google-lobbisták ösztönzésére) az Európai Bizottságot protekcionizmussal vádoló retorika - amely például a New York Times cikkében is hangsúlyos helyet kapott. A vád szerint az EU képtelen sikeres tech cégeket kitermelni, amelyek globálisan is versenyképesek az öt nagy (Amazon, Apple, Facebook, Google, Microsoft) amerikai vállalattal szemben, ezért protekcionista indíttatásból büntetni e cégeket lépten-nyomon.

A diskurzus méregfogát a Google-versenytársak közös nyilatkozattal igyekeztek kihúzni, hét amerikai vállalt és több iparági érdekvédelmi szervezet a napokban küldött nyílt levelet Vestagernek, amelyben támogatásukat fejezik ki a Bizottság munkája iránt, a Google ellen indított vizsgálatot "szükségesnek és helyénvalónak" tartják és visszautasítják a protekcionizmus vádját. Az aláírók között az Oracle, a Yelp, a Murdoch-féle News Corp. is megtalálható.

Szokatlan történet

A fenti ügy egyébként sok tekintetben szokatlannak számított az EU-s versenyügyben. A "Google-károsult" cégek ugyanis azért lobbiztak a Bizottságnál, hogy a formális vizsgálat helyett inkább igyekezzen kiegyezni a Google-lel és elhúzódó vizsgálat nélkül állítsa vissza a versenyt ezen a területen. Azt ugyanis az európai szereplők is pontosan tudták, hogy ha évekig húzódik az ügy és a végén a Google befizeti a bírságot, az rajtuk már nem segít, a Shopping addig megszerzi a piacot, ők meg lehúzhatják a rolót. Emiatt az előző versenyügyi biztos, Joaquin Almunia több körben igyekezett megegyezni a Google-lal, a vállalat azonban ezt a passzív hozzáállást inkább időhúzásra használta fel és háromszor is csak jelképes önkorlátozó magatartásra tett ajánlatot. A versenyügyi területet átvevő Vestager ezt elégelte meg és gyorsan formális eljárást kezdeményezett a cég ellen - ez ért most véget a történelmi méretű bírsággal.

A Google vesszőfutása a fenti döntéssel kezdődik - a vége azonban még messze lehet. A cég ellen ugyanis még további két versenyügyi eljárás zajlik az Android illetve az AdSense kapcsán. Ezekről részletesebben itt írtunk, tömören mindkét esetben a versenyt potenciálisan korlátozó szerződéses feltételeket vizsgálja a Bizottság, amelyeket az androidos gyártókra illetve a webes kiadókra rótt a vállalat.