Egyenlőséget követelnek a Google versenytársai
Elvi alapú, a Google-szolgáltatások és a versenytársak keresési szempontú egyenlőségét rögzítő szabályozást sürgetnek az érintett piaci szereplők. A Google ellen uniós versenyügyi eljárás folyik, a kirajzolódó kompromisszumos megoldást még a szabályozatlan piacnál is rosszabbnak tartják az eredeti panaszosok.
Az Európai Bizottság előtt hever a Google javaslata a korábban indult versenyügyi eljárás lezárására. A javaslat szerint a Google önkéntesen korlátozná viselkedését a kereséssel összefüggő, külön piacokon, cserébe az uniós hatóságok lezárnák az eljárást, így a cég elkerülné a büntetést és a kötelező érvényű szabályozást. A Bizottság előtt lévő javaslatról itt írunk részletesen, tömören összefoglalva a Google egy igen explicit, mintegy 70 oldalas dokumentumban írta le, hogy hogyan képzeli el a Shopping és más aloldalak integrációját keresőjének találati oldalán, a saját szolgáltatásai mellett teret engedne a versenytársaknak is.
Jön a Shopping, rettegnek a versenytársak
Az ügy hazai vonatkozását az adja, hogy a Google a Csehország és Lengyelország után várhatóan még az idén Magyarországon is elindítja saját ár-összehasonlító szolgáltatását, a Shoppingot - mondták el tegnap a hazai szereplők egy sajtóeseményen. A versenytársak várakozásai szerint a rendszer még év vége előtt itthon is élesedhet, és vele együtt a termékkereséseknél megjelenik majd a Shopping doboz is, amely a fenti versenyügyi eljárás kiemelt alanya.
Ahol már van Shopping, ott így néz ki.
Az ár-összehasonlító oldalak látogatottságuk túlnyomó többségét, mintegy 70 százalékát közvetlenül a Google-től szerzik, az organikus keresésben igen jó helyezést elérő oldalak ezt a forgalmat csatornázzák tovább az online kereskedők felé, pénzért. Az üzleti modell szerint a kiskereskedő fizet az összehasonlító oldalnak a forgalomért cserébe, amely a bolt felületén bizonyos arányban vásárlássá, bevétellé és profittá konvertálódik. A modellt a Shopping megjelenése felborítja, az organikus találatok fölött ugyanis megjelenik a Google saját ár-összehasonlító doboza, amely a forgalom jelentős részét lefölözi és közvetlenül a kereskedő felé küldi a forgalmat, a bevett összehasonlító oldalak megkerülésével. A doboz természetesen nem ingyenes, a bekerülésért a Google-nak komoly összegeket kell fizetni.
Rugalmatlan és nem is hasznos
A piaci szereplők, köztük a hazai piacon is igen aktív, például az Árukereső.hu-t is üzemeltető Allegro csoport szerint a Google által javasolt a megoldás konkrétan a status quónál is rosszabb helyzetet teremt. Az éles kritika szerint a javaslat a Google számára tartja fenn a legjobb pozíciókat a keresőoldalon megjelenő új dobozban. A szimulált tesztek szerint ezek a pozíciók a kattintások többségét kapják, a Google szolgáltatása így gyakorlatilag automatikusan megszerezné a piacvezető pozíciót is. Ráadásul a javaslat nem kezd semmit azzal a problémával, hogy a kitüntetett helyet a Google teljesen ingyen veheti igénybe, míg a versenytársaknak komoly összegeket kell fizetniük, hogy a dobozba bekerülhessenek.
Versenytársaknak is helyet szorítana a javaslat.
A javaslat bizottsági elfogadása meggyengítené a piaci szereplők tárgyalási pozíciót is. Mivel az uniós szintű kiegyezés nyomán a Google jórészt lekerülne a nemzeti versenyügyi hatóságok radarjáról, így a cég kevésbé érezné fenyegetve magát és kevésbé lenne kompromisszumkész a helyi piacokon - állítják a versenytársak. Erre csak ráadás, hogy a javaslat elfogadása hosszú időre, öt éves időtartamra teljesen befagyasztaná a piacot, így letörné az innovációt nem csak a versenytársak, de a Google oldalán is.
Az ügyben fontos precedenst jelent a Microsoft elleni korábbi versenyügyi eljárás, a redmondi szoftverházat az Internet Explorer windowsos integrációja miatt büntette meg keményen az Európai Unió, és kényszerítette ki a böngészőválasztó képernyő implementációját. A Microsoft-ügy fontos hivatkozási alap a Google ellen folyó eljárásban is, a hatóságok is rengeteg tapasztalatot szereztek akkor - minden bizonnyal az akkor leszűrt tanulságok eredménye, hogy a Bizottság ezúttal aktívabban törekszik a konszenzusos megoldásra. Szintén a Microsoft-ügyből köszön vissza az az elv is, hogy a versenytársak nagyobb láthatóságot kapjanak, ezúttal a keresési találatok felületén.
Szimulált keresőoldal, Google nyerne vele.
Monopólium? Az.
A Google a hazai keresőpiacon mintegy 97 százalékos részesedéssel rendelkezik, vagyis a szó szoros értelmében egyeduralkodónak számít. A környező országokban is hasonló a piaci helyzete, az egyetlen kivételt Csehország jelenti, ahol a helyi versenyző továbbra is komoly részesedéssel bír. A magyarországihoz hasonló piacokon azonban minden szereplő a Google-től függ, az online kereskedők és az összehasonlító oldalak is a keresőből származó forgalmat igyekeznek becsatornázni.
A kelet-európai digitális piactereket azért is érinti érzékenyen a Google Shopping esetleges megjelenése, mert ezek nem számítanak fejlett digitális piacnak - állítják a helyi szereplők. Az online vásárlás még nem annyira elterjedt, a haszonkulcs apró, a költségstruktúra jelentős átalakulása pedig azonnal drámaian átrendezné a piacot. Az Allegro becslése szerint a Google Shopping rendszerében a jelenlegihez képest mintegy öt-hatszoros emelkedést mutatna az egy vásárlóra jutó akvizíciós költség, amit rengeteg szereplő már nem bírna kigazdálkodni. A cég (bevallottan nem független) előrejelzése szerint ez a kis játékosok eltűnését és a nagyok összeolvadását-konszolidációját eredményezné akár rövid távon is.
A tét: ki csatornázza a forgalmat - és mennyiért.
Muszáj sietni
Pontosan emiatt sürgeti az Allegro a megoldás gyors kidolgozását és implementációját. Ha ugyanis a Google nem vállalja fel az önkorlátozást egy, az Európai Bizottsággal kötött egyezségben, akkor a folyamat elképesztően hosszúra, évekre nyúlhat, ami alatt a piac visszafordíthatatlanul átalakul. Ha a Bizottság és a Google között nem jön létre egyezség, akkor az EU-s hatóságok várhatóan egyoldalúan fogják szabályozni a kérdést, a keresőóriás pedig minden bizonnyal bíróságon támadná meg azt.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Az évekre nyúló pereskedés alatt pedig szabályozatlanul működhetne tovább a Google Shopping, és mire az ítélet megszületik, a digitális piactér már átalakult, az összehasonlító oldalak eltűntek, a boltok pedig alkalmazkodtak az új realitáshoz, bezártak vagy összeolvadtak. A piaci szereplők szempontjából tehát csak a gyors megoldás a jó megoldás, emiatt nem érdemes nyílt csatát kezdeni a Google ellen, a cégek álláspontja szerint finom nyomásgyakorlással, konszenzuskereséssel kell a céget rávenni a piacbarátabb viselkedésre.
A Bizottság és a Google között már hónapok óta folyik ez a konszenzuskeresés, az európai hatóságok jelenleg a keresőóriás harmadik javaslatát vizsgálják. A kiszivárgott információk szerint a két előző javaslattal ellentétben ezt a versenyügyi biztos Joaquin Almunia nem fogja visszadobni, hanem a Bizottság elé terjeszti elfogadásra, a döntés a panaszosokkal történő több körös konzultáció után, nyár végén, ősz elején esedékes. Amennyiben a javaslatra a testület rábólint, az EU önként lezárja a versenyügyi vizsgálatot, a Google pedig önként korlátozni fogja piaci viselkedését.
Elvi alapú szabályozást, egyenlőséget!
Eközben az erősen technikai jellegű, egy adott megoldást befagyasztó egyezmény helyett egy jóval rugalmasabb, elvi alapú kiegyezést sürgetnek a piaci szereplők. Eszerint a Google vállalná, hogy a keresőoldalon nem ad előnyt saját szolgáltatásainak elhelyezés, megjelenítés formája, illetve pénzügyi szempontból sem, hanem azokat a versenytársakra vonatkozó feltételek szerint, egyenlőként kezeli.
Az egyenlőség elve azt jelenti lefordítva, hogy a találatok elhelyezését vagy véletlenszerűen, vagy a keresőmotor semleges algoritmusa relevancia szerint döntené el, de nem hozná fix előnybe a Google saját megoldásait. A megjelenítésre ugyanez vonatkozik, függetlenül attól, hogy a fizetett találatok honnan érkeznek, ugyanúgy néznének ki, így a vásárlók valóban a találat relevanciája szerint válogathatnának. A harmadik dimenzió kicsit komplexebb, ez azt írná elő, hogy a Google ugyanolyan pénzügyi feltételeket kínáljon a versenytársaknak, mint saját belső szolgáltatásainak: ha a megjelenítés ingyen van, akkor legyen ingyen mindenkinek, ha fizetős, akkor legyen fizetős a Google számára is. Ehhez értelemszerűen szükség lenne a szolgáltatások leválasztására pénzügyi szempontból, ami nyilván megbonyolítja ezt a kérdést.
"A most folyó ügy azért is rendkívül fontos, mert a döntés alapjaiban fogja meghatározni, hogy Európa hogyan kezeli hosszabb távon a Google monopóliumát. A jelenlegi ügy nagyon specifikus, a Shopping, a Maps és néhány más terület érintett, de a Google önkéntes vállalása minden keresési vertikumra érvényes, mindenféle új szolgáltatások bevezetésénél a keresőóriást kötik a most vállalt korlátozások. Emiatt stratégiai fontosságú annak elérése, hogy a keresés semleges marad." - mondta el kérdésünkre Chris Sherwood, az Allegro csoport érdekeit Brüsszelben képviselő lobbista. "Ez az első alkalom, hogy az internetes piacot az EU versenyügyi szempontok szerint szabályozni készül, emiatt kritikus fontosságú, hogy olyan döntés jöjjön létre, amely nem teszi tönkre a helyi digitális piactereket."