Az iskolák 54 százaléka alapvető infrastrukturális problémákkal küzd
Jó megoldás lehetne a saját digitális eszközök használata az iskolákban, de több mint az intézmények fele blokkolja a Wi-Fi-t a diákok elől.
Az oktatási szektor digitalizációs felkészültségéről végzett kutatást a Fujitsu "A digitális oktatáshoz vezető út" (The Road to Digital Learning) címmel, melynek részeredményeit egy webkonferencián ismertette. A felmérés hét ország 600 általános- és középiskolai, főiskolai és egyetemi IT igazgatót kérdezett meg kérdőíves és interjús módszerrel, de a magyar iskolákra nem tért ki. A kutatók megállapítása szerint az iskolák nagy lehetőségeket látnak a digitális tanulásban, viszont az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek egyelőre nem adottak számukra.
A pedagógusok nagy része (84 százalék) felelősségének érzi a diákok felkészítését a "digitális jövőre" és kulcsfontosságúnak tartja ebben a digitális tanulás szerepét - a kutatás ebbe a körbe sorolja a személyre szabott tanulási lehetőségeket, a hagyományos és az online eszközöket kombináló "blended learning" oktatási formát, továbbá a "digitális kiválóságközpontok" megvalósítását. A megkérdezett intézmények 77 százaléka öt éven belül szeretne ilyen digitális kiválóságközponttá válni, de eközben az iskolák 54 százalékáról kiderült, hogy jelenleg alapvető forráshiánnyal küzdenek, és csak elavult informatikai rendszerek állnak a diákok rendelkezésére. Ennek következtében a megkérdezettek többsége (73 százalék) szerint a tanulóknak otthon jobb digitális eszközeik vannak mint az iskolában.
Az elmúlt egy évben az iskolák 80 százaléka ruházott be Wi-Fi kiépítésébe, és további 68-71 százalék laptopok és asztali számítógépekbe ennél valamivel kevesebben projektorokba és táblagépekbe. A következő egy évben ugyanezeket a területeket, nagyjából hasonló arányban szeretnék fejleszteni az intézmények, de a biztonságra és a hozzáférési szintek szabályozására nagyobb hangsúlyt szeretne fektetni mindenki a jövőben. Ez azt is jelenti, hogy 10 iskolából 8-nak még mindig az alapvető hálózati kapcsolatra és eszközökre kell költenie - ehhez képest mindössze 14-15 százalék tervez beruházásokat különböző előremutató technológiákkal kapcsolatban, mint például az automatizált szolgáltatások, a robotika vagy a virtuális és a kiterjesztett valóság.
A digitális műveltség részei
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Mivel átlagosan az iskolákban egy eszközön három tanuló osztozik, és a helyek 87 százaléka nem biztosítja azokat állandó használatra az általános- és középiskolásoknak, ezért az informatikai igazgatók 70 százaléka szerint a BYOD jó megoldás lenne az intézmények szűkös erőforrásainak ellensúlyozására. Azonban jelenleg a megkérdezett iskolák 56 százalékában blokkolja az iskolai igazgatóság a Wi-Fi-t a diákoktól, 10 százalékában eltűrik a használatát, és csak 33 százalék bátorítja kifejezetten a tanulókat a saját eszköz hálózati csatlakoztatására. Mindez abból is következik, hogy a felmérésben résztvevő informatikai igazgatók közül csak nagyjából hatvan százalék gondolja úgy, hogy a Wi-Fi (pontosabban az internetes hozzáférés) fejleszti a diákok tanulási élményét vagy rugalmasabb tanulási környezetet teremt.
Emellett egy alapvető szakadék (skill gap) is megfigyelhető a tanárok és a diákok digitális hozzáértése között, mivel a diákok bizonyos készségekben sokkal jobbak tanáraiknál. A felmérés szerint egyedül az általános iskolában bizonyítható, hogy a tanárok felkészültebbek a diákoknál, de már a középiskolában és a felsőoktatásban döntően a tanulók felé billen a mérleg a digitális készségek terén. Nem meglepő, hogy az informatikai igazgatók 91 százaléka szerint fejleszteni kellene a tanári kar digitális kompetenciáit. Ugyanakkor a megkérdezettek 79 százaléka azt mondta, hogy a tanárok egymástól tudnak legjobban technológia használatot tanulni - ez viszont a félelmek szerint inkább mélyítheti a szakadékot a diákok és a tanárok tudása között.
"A digitális technológia rengeteg új lehetőséget nyit meg az oktatásban például a személyre szabottabb tanítás, az előrehaladásról adott visszajelzés, az önállóan ütemezett tanulás, a bármikor és bárhonnan elérhető kiegészítő tananyagok biztosítása, valamint a diákok, a tanárok és a szülők közötti fejlett együttműködés terén. Ebből a szempontból kulcsszerepet játszik a csatlakozás, az egyszerűség és a biztonság, de a felmérés tanúsága szerint sok oktatási intézmény még ezeknek az alapoknak a megteremtésével küzd. Gyakran kihívást jelent számukra a szükséges források előteremtése, és az, hogyan érveljenek a digitális oktatás mellett, bizonyítva annak megtérülését." - mondta Ash Merchant, a Fujitsu oktatási igazgatója.
A Fujitsu ajánlásai szerint az informatikai igazgatóknak először is egy világos stratégiát kellene összeállítani arról, hogy az intézménynek milyen digitális célkitűzései vannak, megtervezni az ehhez szükséges beruházásokat és költségeket, majd ezt elfogadtatni az igazgatóság tagjaival, és megértetni a pedagógusokkal, hogy miért van szükség a digitális tanulásra. Mindehhez természetesen a cég szerint egy megfelelő digitális partnerre is szükség van, aki folyamatosan és alacsony költségekkel tudja szállítani a szükséges digitális eszközöket. A partneri viszony megteremtése az iskolákkal sok nagyvállalatnak érdeke, mint ahogy látható például a Google Chromebookok és az Apple eszközeinek az amerikai diákokért folytatott versenyéből vagy a Microsoft Windows 10 S dedikáltan iskolai operációs rendszerének és egyéb szoftvereinek fejlesztéséből, mivel a későbbiekben azok a vállalatok számíthatnak jobb piaci eredményekre, amelyeknek már iskoláskorban sikerül megismertetniük a digitális eszközeiket a diákokkal.
Metodológia
A jelentés elkészítéséhez a Fujitsu állami és magánkézben lévő általános (31 százalék) és középiskolák (34 százalék), főiskolák és egyetemek (35 százalék) 602 IT-vezetőjét kérdezte ki hét országban: Ausztráliában, Németországban, Hongkongban, Indonéziában, Thaiföldön, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. A kutatásban digitális céljaikról, az előttük álló kihívásokról, az általuk látott lehetőségekről és beruházási prioritásaikról kérdezték az oktatási intézmények vezetőit. A 2017 márciusában és áprilisában lebonyolított vizsgálatban egy független kutatóintézet munkatársai telefonos és személyes interjúkat is készítettek a Fujitsu nevében.