WWDC: a földön jár az Apple
Miközben az öt nagy tech cég (Apple, Amazon, Google, Facebook, Microsoft) közül négy már évek óta a felhőt üldözi, az Apple marad a hardvereknél, a kliens operációs rendszereknél, online szolgáltatást pedig épp csak dísznek szór ezekre. Lássuk, hogyan alakul idén az Apple-ökoszisztéma!
iOS - érettségi bizonyítvány
Mi sem bizonyítja az idén 10 éves iOS kifinomultságát és érettségét, mint az, hogy (egyébként az Androidhoz hasonlóan) egyre kisebb újdonságokat jelent be az Apple. A tavalyi, különösen szerény iOS 10 után most sem lett nagyon látványos a változások listája, de van azért néhány fontos elem, amire felkapjuk a fejünk: az Apple ugyanis fokozatosan elkezdte lebontani a platformot bezáró falat, amelyen az iOS 11 bizony több ponton is jókora rést üt.
Az egyik ilyen a (színpadon egyébként nem emlegetett) NFC-s nyitás. Az iPhone-ok már egy ideje beépített NFC-olvasóval rendelkeznek, ehhez azonban kizárólag a rendszerappok férnek hozzá, külső fejlesztők előtt nem nyitotta meg a hardvert az iOS. Ez változik az iOS 11-gyel, immár vannak hívható API-k, így bárki írhat olyan alkalmazást, ami NFC-s tageket olvas ki. Sajnos ezt csak az iPhone 7-től teszi elérhetővé az Apple, tehát viszonylag friss modellre lesz szükség ha ezt használni szeretnénk.
(kép: Ars Technica)
Egy másik ilyen bezárt terület a fájlrendszer volt, amelyhez a fejlesztők csak igen korlátozott hozzáférést kaptak, a felhasználók pedig gyakorlatilag semmilyent sem. Ez is felpuhul az iOS 11-gyel, megjelenik ugyanis a rendszerappok között egy igazi fájlkezelő app, mind iPhone-on, mind iPaden. És pontosan úgy, ahogy Androidon, itt is a fájlkezelőbe tudnak épülni a felhős tárhely-szolgáltatók, így a Dropbox, az OneDrive vagy az iCloud is elérhető lesz erről a felületről, amennyiben a megfelelő alkalmazások telepítve vannak. A puhítást egyébként pont a produktivitás irányába nyitó iPad kényszeríthette ki, mappák és rendes dokumentumkezelés nélkül nagyon nehézkessé tette a komoly munkát a tableten.
A rendszer felületéhez, az UI-hoz több ponton is alaposan hozzányúlt az Apple, az iPad esetében egészen drámaiak az újítások, de iPhone-on is jött fejlesztés. Az alulról előhúzható Control Center megújult és immár testreszabható kártyákból áll, a korábban több oldalra széthúzott felületet újra egybegyúrták a fejlesztők, az egyes gombok között pedig a felhasználó válogathat.
(kép: MacRumors)
Az iPad esetében komolyabb az átalakítás, a tableten az iOS már közel ablakozó operációs rendszernek számít, az Apple pedig újabb és újabb évtizedes UX-paradigmákat backportol a mobilos gyökerű rendszerbe. Az iPad már egyszerre kettőnél appot is képes megjeleníteni, ráadásul megjelent a macOS-ből ismerős dokk, ahová a gyakrabban használt alkalmazások tűzhetőek le - ez pedig mindig egy mozdulattal előhúzható. Az ablakok között immár van drag-and-drop, ami egyébként a már említett fájlkezelővel is működik.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Tipikus Apple-fejlesztés a vezetés mód. Az iPhone automatikusan képes kitalálni, hogy a felhasználó mikor kezd vezetni, és ilyenkor teljesen letiltja a bejövő értesítések túlnyomó részét. A kijelző ilyenkor nem villan fel, nem jelenik meg az értesítés, nincs hangos vagy vibráló jelzés sem. A funkció kétségkívül nagyon hasznos és életeket fog menteni, mégis, más gyártók nem merik felvállalni azt, hogy hajlandóak megmenteni a felhasználót saját felelőtlenségétől. Az elsötétítés előnye például, hogy üzenetváltásokra sem noszogatja a sofőrt és persze maga az értesítés sem vonja el a figyelmet a vezetésről.
A fejlesztőknek több új AI-API-t is kínál az Apple (a cég nevezéktanában valamiért ML, vagyis machine learning kód alatt fut ez a terület). Van immár dedikált API arckövetéshez és -felismeréshez, nevezetességek, szövegek, téglalapok, vonalkódok felismeréséhez. Az ezekhez tartozó algoritmusok immár a rendszer részét képezik és a CoreML részeként elérhetőek minden külső fejlesztő számára. Fontos, hogy ez mind-mind helyben, az eszközön fut, az adatok nem érintik az Apple felhőjét, így nagyon fontos, hogy az algoritmusok megfelelő hardveres gyorsítással fussanak a lokális GPU segítségével.
Szintén a fejlesztőket célozza az új ARKit, amely (értelemszerűen) AR-appokhoz kínál egységes, hardveresen gyorsított, rendszerszinten implementált megoldást. Vagyis ha iOS 11-hez akar valaki AR-t használó alkalmazást fejleszteni, akkor nem kell magának elkészítenie ehhez a teljes megoldást - ami nagy lendületet adhat az ilyen appok terjedésének. Az Apple megoldása pedig a hardveres integrációnak köszönhetően gyorsabb, pontosabb, összességében jobb is, mint a külső fejlesztők próbálkozásai - igazából az a meglepetés, hogy a cég eddig várt ennek rajtjával.
App Store - a következő nagy biznisz
A legnagyobb dobás egyértelműen az App Store áttervezése. A korábbi, meglehetősen elavult design helyére egy vadonatúj, színes-szagos felület lépett, amely kevesebb appra terel nagyobb figyelmet. Az Apple célja egyébként egyértelmű, a cég szeretné visszaszoktatni a felhasználókat arra, hogy akár naponta benézzenek a boltba és legalább nézelődjenek az új alkalmazások között - és persze nem baj, ha vesznek egy-két dolgot.
Az áttervezés nagyon merész, ami egy évente mintegy 25 milliárd dollárt termelő felület esetében igencsak rizikós vállalkozás. Az új design egy picit az Apple Music felületét idézi, erős fókusszal a színeken és képeken. Kívül a kategóriák alakultak át, külön felülete van az appoknak és a játékoknak, az egyes kategóriák pedig ezen belül nyílnak ki. Érdekes, hogy a telepített alkalmazásokhoz a Store már felkínál in-app vásárlásokat (pályákat, stb.), így nem csak az alkalmazáson belül lehet konvertálni.
Ezekhez persze a fejlesztőknek is alkalmazkodniuk kell, de igyekszik a kedvükben járni az Apple: megjelenik az iOS 11-gyel a fokozatos frissítés lehetősége. Vagyis egy-egy jelentős verziót nem kötelező immár minden felhasználónak azonnal élesíteni, lehet több szakaszban óvatosan rajtolni, probléma esetén pedig felfüggeszteni a frissítést. Ez régóta várt fejlesztés, a fejlesztők (különösen a milliós felhasználói bázissal rendelkezők) nagyon örvendenek ennek.
macOS - apró csiszolások, új fájlrendszer, új grafikus API
Nem minden évben nyúl alaposan hozzá az asztali operációs rendszerhez az Apple, 2017 is ilyen év lesz, az idei kiadású macOS ezért a tavalyi Sierra után simán High Sierra nevet kapja - volt már ilyen a Leopard-Snow Leopard és a Lion-Mountain Lion viszonylatban is. A 10.13-as kiadás legfontosabb újdonsága az új fájlrendszer lesz, az iOS-ben tavasszal már debütáló APFS ősszel az asztali gépeken is alapértelmezett lesz - erről itt írtunk már kimerítően, a lényeg hogy a rendszer az évtizedes HFS után vadonatúj, minden ízében hipermodern szoftveres tárolóalrendszer költözik az Apple rendszerei alá.
Hasonlóan komoly dobásnak ígérkezik az új grafikus API, a Metal 2. Ez a cég szerint mintegy 10-szeres teljesítménynövekedést hoz a rajzolási hívások (draw call) tekintetében az előző Metalhoz viszonyítva, ami az API oldalán jelentkező overheadet egészen kicsire vágja vissza. A Metal 2 egyébként nem csak a macOS-ben, hanem az iOS-ben is jelentkezik majd. Teljesítményéhes felhasználók számára ragyogó hír, hogy a Macek hamarosan sokkal jobbak lesznek munkaállomás feladatra, a Thunderbolt 3 csatlakozó ugyanis hivatalosan, macOS alatt is támogatni fogja a külső GPU-kat. Ez azt jelenti, hogy egy frissebb MacBook Pro hazaérve (vagy munkában) erős GPU-s dokkolóra köthető, az igazán teljesítményigényes feladatokhoz. Némileg meglepetés, hogy az Apple saját dokkolót nem jelentett be, azok létrehozását a kiegészítőgyártókra bízza.
A grafikus megoldáshoz szorosan kapcsolódik, hogy az Apple több ponton is felkészíti az asztali rendszert a VR támogatásra. Egyrészt a Metal for VR biztosít ehhez egységes API-t, jön a Steam VR SDK macOS-re, jön a Unity és az Unreal motor is a fejlesztők számára, de a cég olyasmire is gondolt, mint a gömbvideók támogatása Final Cut X alatt. A rendszer egyéb frissítései ehhez képest roppant szerények. Az OS-szel együtt frissülő alkalmazások, mint a Safari és a Mail apróbb fejlesztéseket kapnak, a böngésző beépített intelligens követésblokkolást, a levelezőkliens pedig óvatosabban fogyasztja a tárhelyet.
watchOS és tvOS
A watchOS tavaly kapott teljes UX-rebootot, a szoftver működését gyökeresen újrarajzolta az Apple. A watchOS 4 ehhez képest már nem hoz látványos felfordulást, ezúttal az Apple inkább a fejlesztői API-k körének bővítésére fókuszált, jönnek a teljes kijelzős alkalmazások, a háttérben történő hangrögzítés és navigáció, automatikusan elforduló kijelző és számtalan egyéb, eddig a platformról hiányzó rendszerszintű apróság.
A watchOS 4 újdonsága lesz még egy proaktív "számlap", amely a Siri infrastruktúráját használva, Google Now-szerűen igyekszik kitalálni, hogy éppen milyen információra lehet szükségünk és ezeket listázza. Így a naptárbejegyzések, az időjárás és számtalan más, éppen aktuális információmorzsa felszínre tud kerülni, ha az algoritmus éppen érdekesnek jelöli azt. Ezen túl az Apple leginkább a fitneszfunkcióhoz nyúlt hozzá, a tréning-appocska felülete és funkciókészlete újult meg, úgy tűnik a cég tényleg egyre inkább fitneszkiegészítőként pozicionálja az órát.
Egy említést kapott a tegnap a tvOS is, az Apple ex-hobbiján, az Apple TV-n futó operációs rendszer is. Újat nem tudtunk meg a közelgő új verzióról, az említés kizárólag arra szorítkozott, hogy az Apple ádáz versenytársa, az Amazon is támogatni fogja a platformot, elhozza saját Prime Video kliensappját. A névértéken meglehetősen szerény bejelentés azért stratégiai szinten eléggé releváns: a két cég a tartalombizniszben (zene és filmek, illetve ekönyvek) ugyan versenytársak, a Google és a Netflix ellenében azonban hajlandóak stratégiai szövetséget kötni.
Ahogy a többi rendszer, a watchOS és a tvOS is az év második felében érkezik.
Felhő? Mi az a felhő?
Ami látványosan hiányzott a színpadról: az Apple felhős szolgáltatáskínálata és online szolgáltatásai. Ennek mindössze két apró példája tűnt fel, az egyik az Apple Maps (amely immár a beltéri eligazodást is szolgálja plázákban és reptereken), a másik az iMessage, amely végre szinkronizálja a beszélgetések fonalát az egyes eszközök között és az egyik helyen törölt üzenetet a többi eszközről is visszatörli.
Az online szolgáltatások közé érdemes sorolni a Sirit is, amely most szerényen tovább építette képességeit. Megjelent a fordítás lehetősége is, a támogatott nyelvek sora viszont igencsak rövid, angol, kínai, francia, német, olasz és spanyol között tud oda-vissza fordítani. A külső appok fejlesztői is kicsit jobban be tudnak épülni a SiriKit segítségével, így fizetéstől VoIP-appokig rengeteg hangparancs eredménye lehet egy külső alkalmazás megnyitása.
Érdekes fejlesztés, hogy a Siri folyamatosan figyeli, hogy mi történik a kijelzőn (más appok futtatásánál is) és igyekszik megtanulni a felhasználó érdeklődési köreit - mindezt szigorúan lokálisan, de eszközök között szinkronizálva. A dolog lényege, hogy szerveroldali feldolgozás egyáltalán nem történik, az eszközök között az adatok titkosítva vándorolnak, ezekbe az Apple sem nyer betekintést.