Nagy a Facebook-kitettség a hazai e-kereskedők körében
Leginkább márkaépítésre használják a közösségi médiát a hazai e-kereskedők, de sokaknál megjelenik az értékesítési lehetőségek között is. A szolgáltatások közül a Facebook az, amelyet szinte mindenki használ.
Az online kereskedelemmel foglalkozó magyar cégek körében végzett felmérést az RG Stúdió 219 szereplő online és offline kérdőíves megkeresésével. Az "E-kereskedelem és közösségi média kutatás" adatait Lévai Richárd, a cég marketingvezetője és a Közösségi kalandozások blog szerzője ismertette a most megjelent "Hogyan lehet eladni a közösségi médiával?" könyv bemutatója kapcsán.
Természetesen a Facebook az a platform, ahol gyakorlatilag mindenki (97,3 szézalék) jelen van, és a cégek nagy része ezt tartja a legfontosabbnak (74 százalék) a közösségi szolgáltatások közül. Lévai szerint ennek azaz oka, hogy "olyan megoldásokat kínál, amellyel név szerint, precízen megszólíthatóak az emberek" és minden vásárlási szakaszhoz nyújt eszközöket. A másik oldalon viszont a Facebookra koncentráló jelenléttel nő a cégek kitettsége, de ebbe sokan nem gondolnak bele, és nem is terveznek alternatív megoldást.
A következő helyeken már erősebb a verseny, a saját blog írása (46,6 százalék), a YouTube videók feltöltése (44,3 százalék) és az Instagram (46,1 százalék) nagyjából hasonló súllyal szerepelnek a cégek közösségi média marketinges megjelenésében, de fontosság szerint az említett sorrendben csökken a szerepük a kereskedők válaszai alapján.
Az Instagram a harmadik leggyakoribb alkalmazás, ahol a kereskedők jelen vannak, de a HWSW kérdésére Lévai hozzátette, hogy ez "nehéz terep" a cégek számára. A szolgáltatásban megjelenő fotók és videók ugyanis általában a személyes élményekhez kapcsolódnak, de a magyar kereskedők nehezen tudnak izgalmasan megjeleníteni egy terméket vagy egy szolgáltatást a felületen - hirdetési platformként pedig főleg nehezen értik meg, hogy az Instagramon más célcsoportnak és más jellegű tartalmat kell közzétenni mint például Facebookon. Az Instagram egyébként gyors ütemben fejleszti az újabb és újabb kereskedői eszkööket, az Egyesült Államokban Zuckerberg cége már azt is teszteli, hogy egy teljes vásárlási folyamatot végig lehessen vinni a szolgáltatáson belül a fizetéssel együtt.
A blog visszaszorulásának oka a szakértő szerint egyértelműen a Facebook, amellyel szintén megoszthatóak hosszabb jegyzetek, és a közönséghez is eljutnak a közzétett üzenetek. Emiatt sokan nem találják mostanában a blog helyét, annak ellenére, hogy az eltérő hosszúságú posztoknak is megvan a maga szerepe, és ezzel tarthatnák a cégek a kitettségüket távolabb a kék közösségi óriástól. Egy rövid tartalom, mint például egy Facebook bejegyzés inkább az érdeklődés felkeltésére való. A hosszabb tartalommal sokszor az szokott lenne a probléma, ha rosszkor jut el a felhasználóhoz, és a tapasztalat szerint gyakran esnek hibába a magyar cégek.
Érdekes módon a Google+ is jó helyen szerepelt a listában 35,2 százalékos megjelenéssel, és ezzel leelőzte a Facebook Messengert, a LinkedInt, a Twittert és a Pinterestet, amelyek egyaránt 15-18 százalékos súllyal jelennek meg. Ehhez képest a Viber, a Snapchat vagy a Foursquare egyáltalán nem játszik szerepet a magyar e-kereskedők marketingstratégiájában. A Messenger viszonylag gyenge helyezése azért is meglepő, mivel a fiatalok ezt a szolgáltatást használják az email helyett, és a Facebook fejlesztési célkitűzéseiben is fontos szerepet játszik. "Az email arra hasonlít, mikor a NAV-tól vagy az ELMŰ-től kapunk egy számlát. Ezzel szemben Messengeren a fiatalok mindenkivel szívesen kommunikálnak, még a cégekkel is." - jegyezte meg az RG Stúdió marketingvezetője, de mint hozzátette, még csak egy éve lehet rá valódi üzleti felületként tekinteni.
Nem feltétlenül tükrözi a magyar e-kereskedők közösségi média jelenléte a MediaQ adatait azzal kapcsolatban, hogy magyarok közül mennyien használják az egyes közösségi oldalakat. A Facebook itt is a legnépszerűbb nagyjából 5,8 millió magyar felhasználóval, de a sorban közvetlenül a Messenger követi 4,7 millióval, és csak ez után jön az Instagram, Pinterest, LinkedIn, Twitter, Snapchat, Whatsapp, Viber, majd pedig a Google+, a Foursuare és a Meetup - idézi a kutatást a Közösségi Kalandozások blogja.
Forrás: MediaQ, Közösségi kalandozások blog
A videók használatát külön is vizsgálta a kutatás, amely szerint Facebookra és YouTube-ra egyaránt nagyjából 59 százalékban tesznek ki ilyen tartalmat a kereskedők - mindkét esetben a feltöltött videók a népszerűbbek, csak ezt követi az élő változat. Az Instagram viszont jelentősen lemarad a sorban, mindössze 11,7 százalék használja a cégek közül ebből a célból a felületet - pedig mint tudjuk, az Instagramon is kiemelt szerepet kapnak a videók.
Hirdetésre az online kereskedők nagy része egyszerre két platformot használ (39,6 százalék) vagy többen akár hármat is (9,6 százalék), amelyek közül a Facebook, az Instagram és a YouTube a leginkább jellemző hirdetőfelület. Azonban rendszerenként a hirdetés célja eltérő, utóbbi kettőnél inkább a márkaépítés dominál, míg Facebookon az értékesítési célú hirdetések vannak enyhe túlsúlyban. Legkedveltebb a bejegyzés kiemelés a típusok közül, amelyet a weboldal forgalom terelő hirdetés követ - a válaszadók 56 százaléka egyszerre legalább három hirdetéstípust alkalmaz a legnagyobb közösségi oldalon.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Összességében a megkérdezettek fele megérezné, ha nem lenne jelen a cége a közösségi médiában. Sőt 20,5 százalék szerint be kellene zárni a cégét is, mivel az értékesítés túlnyomó része ennek a segítségével történik - azt azonban csak 9,1 százalék gondolja, hogy a közösségi média kiváló értékesítési felület és a márkaépítésen túl a konverziókat és az eladást is szolgálja. A többség szerint ezek a szolgáltatások inkább csak a márkaépítést teszik lehetővé.
Metodológia
Az RG Stúdió 2017 márciusában és áprilisában 219 e-kereskedelemben érdekelt magyar szereplőt kérdezett meg a közösségi média jelenlétükről, illetve ezen belül a hirdetéseikről. A kutatás online és offline kérdőívezés segítségével zajlott. A válaszadók között többségben voltak azok, akik csak online értékesítenek (42,9 százalék), alig több, mint egyharmaduk (36,5 százalék) értékesít egyaránt online és offline, a maradék kizárólag offline értékesítéssel (8,68 százalék) foglalkozik, 10,5 százalék pedig egyéb kategóriába sorolta magát. A felmérés nem reprezentatív adatokat tartalmaz.