Startupoknak is kihívás az új fejlesztő felvétele
A startupok nehézségei közt szerepel a feladatok priorizálása, az erőforrás elosztás és az időgazdálkodás is, de a legnagyobb kihívást magasan a tehetséges, új fejlesztők megtalálása jelenti. A cégek technológiai problémáin valószínűleg az sem segít, hogy sokan egyáltalán nem mérik a fejlesztői teljesítményt.
Startup státuszú cégeket mért fel technológia szempontjából a magyar alapítású Coding Sans szoftverfejlesztőcég, amelynek eredményeit a State of Software Development at Startups 2017 jelentésben közölte. Az online kérdőívet 126-an töltötték ki, többségében európai startupok közül (főként a technológiai vagy a mérnök csapat irányítói), de a válaszadók székhelye közt megjelent a kontinensek nagy része.
A legtöbben a megkérdezettek közül IT szolgáltatással vagy tanácsadással foglalkoznak (26,2 százalék), emellett szerepeltek startupok például a marketing, pénzügyi, egészségügyi, oktatási területről is. A kitöltők nagyjából negyede a magvető fázisba, másik negyede az első körös befektetésbe tartozik, harmadik negyede önerőből próbálkozik, a többiek pedig angyal befektető segítségét vették igénybe vagy már több körös befektetésnél tartanak - mindezt tükrözi a munkavállalók számának teljesen változatos eloszlása, de túlnyomó többségben száz fősnél kisebb cégek válaszait dolgozza fel a felmérés.
A kérdéssor összeállításával az volt a cég célja, hogy bemutassa a startupok nehézségeit és hozzáállását a technológiával kapcsolatban, akár a fejlesztők toborzásáról, a projektmenedzsment és kommunikációs eszközök használatáról vagy a fejlesztéshez használt nyelvekről van szó.
Másfél hónap egy új fejlesztő felvétele
Nem meglepő módon a tehetségek megtalálása a legnehezebb a startupok számára, amelyet a válaszadók 35,5 százaléka jelölt be a kihívásokról szóló kérdésben. Legnépszerűbb megoldásként fejvadászokat vagy ügynökségeket alkalmaznak a csapatok, hogy levegyék a vállukról a problémát, csak ezt követően használják a szakértői kapcsolatukat, vagy tesznek közzé álláshirdetéseket a portálokon.
Egy másik kérdésben viszont a módszerek hatékonyságára kérdezett rá a kérdőív, amelyben eltért a sorrend az előzőtől. Eszerint a munkavállalói ajánlás a leghatékonyabb 35 százalék esetében, míg 30 százalék a szakmai kapcsolatokra támaszkodik és csak 14 százalék szavazott a toborzó cégekre. A tapasztalataik szerint összességében másfél-két hónapba telik egy szoftverfejlesztő megtalálása a csapatba.
Startupok nehézségei
Felvételnél természetesen a munkatapasztalat számít leginkább (68,5 százalék), de szorosan követi az a szempont, hogy mennyire tud beilleszkedni a fejlesztő a csapat kultúrájába (60 százalék). Az viszont csak néhány esetben (4-5 százalékban) számít, hogy valaki rendelkezik-e alap- vagy mesterképzéses diplomával, illetve bármely más bizonyítvánnyal.
A jelöltet a startupok főleg az érdekes és kihívást jelentő feladattal igyekeznek meggyőzni (78,7 százalék), második érvként a csapat előnyei szerepelnek (63,8 százalék), sokkal kisebb arányban jelenik meg a rugalmas munkaóra (38,6 százalék), de még ennél is kevesebben próbálják rávenni az új munkaerőt a részvényopciók és a távmunka lehetőségével (nagyjából 30-30 százalék). Az utolsó sorban pedig a magas fizetés szerepel (10,2 százalék), ami a startupoknál ugyan nem meglepő, de sok fejlesztőt távol tarthat a munkától.
Projekt-, termékmenedzsment és kommunikáció
A kérdőív kitöltőinek negyede szerint problémát jelent a fejlesztések fontosságának a meghatározása is, ennek érdekében a cégek a célcsoportjukat szokták felkeresni kérdőívvel vagy interjúval. Másik lehetőségként egy tapasztalt termékmenedzsert alkalmaznának vagy pedig ők maguk töltenének több időt a termék feladatainak meghatározásával. Harmadik megoldás a napi szintű stand-upok vagy a célzottan a fejlesztések sorrendjéről szóló megbeszélések rendezése.
Szinte mindenki használ valamilyen projektmenedzsment eszközt a válaszadók közül, leginkább a Jira emelkedik ki (37 százalék), ezt követi a Trello, az Asana és a Github. Főleg azt használják mérési módszerként a startupok, hogy mennyi feladat készül el (61 százalék), és emellett a kód megbízhatósága, a fejlesztő gyorsasága és a kijavított hibák száma is 20-30 százalékban jelenik meg, mint ahogy az is, hogy a kitöltők közül 27 százalék egyáltalán nem használ semmilyen mérést.
A kommunikációs eszközök közül egyértelműen a Slack a legerősebb (85,7 százalék), még az általánosan népszerű e-mailt (66,7 százalék) is megelőzi. Ennél kisebb a népszerűsége a Google Hangoutsnak (38 százalék) és a Skype-nak (37,3 százalék), a hagyományos megbeszélések szervezésének pedig már csak az ötödik hely jut a startupok életében.
Legnépszerűbb a JavaScript
A programozási nyelvek közül a startupok körében is a JavaScript a legnépszerűbb (52,4 százalék), mint ahogy az a nem csak startupokról szóló, sokkal több fejlesztőt felmérő Stack Overflow felmérésben is tapasztalható. A második legfontosabb a startupok számára viszont a Java (36,5 százalék), amelyet a Python, a PHP és a Swift követ, míg a C# csak a hatodik helyet éri el. Arra a kérdésre, hogy a következő egy évben milyen nyelv használatát szeretnék bevezetni, sokan azt válaszolták, hogy egyáltalán nem terveznek ilyet (42,9 százalék). Akik mégis, ők a JavaScript, Python, TypeScript és Go nyelvekben gondolkodnak.
Milyen nyelveket használnak és mit terveznek használni?
A szétszteroidozott diversity alkonya Évtizedekben mérhető folyamatokat nem lehet profitorientált cégek asszisztálásával pár év alatt lezavarni, DEI csomagolásban.
Az egyéves tervek közt főleg az új funkciók fejlesztése szerepel (44,9 százalék), de sokan vannak elfoglalva a termék skálázásával (19,7 százalék) és a "deszkamodell" (MVP) elérésével is (17,3 százalék), amely nyilván a startup aktuális fázisával van összefüggésben.
Metodológia
A Coding Sans 2017. február és március között küldött ki 45 kérdésből álló, angol nyelvű online kérdőívet startupok számára. A népszerűsítést e-mailen, közösségi oldalakon, partnereken és más cégeken keresztül végezték. A kérdőívben nem szerepeltek személyes kérdések, csak a cégre vonatkozó adatok. A kérdéssort 126 olyan személy töltötte ki, akik a startupon belül technológiával foglalkoznak. Földrajzi eloszlás szerint a legtöbben Európában vannak (55,6 százalék), de a válaszok közt megjelennek amerikai (19 százalék), ázsiai-ausztrál (14,4 százalék), afrikai (11 százalék) startupok egyaránt. Az eredmények nem reprezentatív felmérés adatait tartalmazzák.