Stack Overflow: így szeret dolgozni a fejlesztő

Megjelent a Stack Overflow szokásos éves jelentése, amelyet 2011 óta minden évben közzétesz a népszerű fejlesztői oldal az online kérdőívre adott fejlesztői válaszok alapján. 2017 elején összesen több mint 64 ezer fejlesztő adott választ a kérdésekre, amelyek közül nagyjából 51,4 ezer kitöltés volt értékelhető - a magyarok válaszai 0,65 százalékban jelennek meg benne. Ezeket az eredményeket összegzi a Stack Overflow jelentése, külön témakörökbe gyűjtve a fejlesztők személyes adataival, az általuk használt technológiákkal, a munkakörnyezettel és magával a fejlesztői oldal közösségével kapcsolatban. Az eredményekből egy összeállítást közlünk az érdekesebbnek tartott adatokkal, bővebb bemutatás található az oldalon.

A kérdőív kitöltőinek nagyjából háromnegyede foglalkozik webfejlesztéssel, de több mint negyedük asztali alkalmazások fejlesztésén is dolgozik, valamint 23 százalékuk mobilra is fejleszt. Kiemelkedően sokan, a válaszadók 17,2 százaléka már húsz évnél régebb óta tanulja a kódolást, viszont 12,5 százalékuk csak az elmúlt négy évben kezdett foglalkozni a programozással, további 13,3 százalék pedig négy-hat éve van a területen. Ahogy a Stack Overflow leírása is megjegyzi, tévhit, hogy a fejlesztők többsége gyerekkora óta fejleszt, az eredmények szerint a tapasztalat széles skálán mozog.

_{A kérdőívet kitöltő fejlesztők eloszlása}

A megkérdezettek közül 42 százalék végzett alapképzést a felsőoktatásban, és az is több mint húsz százalékra jellemző, hogy a mesterképzést is elvégezte, ezzel szemben közel 16 százalék azoknak az aránya, akik nem fejezték be a megkezdett egyetemi tanulmányaikat. Ebből következően a válaszadók közel 70 százaléka fontosnak tartja a formális tanulást, így kisebbségbe kerültek, akik szerint egyáltalán nem érdemes a felsőoktatásban diplomát szerezni. Emellett természetesen szinte mindenki képzi önmagát, több mint 40 százalékuk online kurzusokat hallgat és munkahelyi tréningekre is jár, továbbá 22-23 százalék a hackathon rendezvényeket és a kódolós versenyeket is látogatja.

Közkedvelt és rettegett technológiák

Már ötödik éve a JavaScript vezeti a fejlesztők által használt programozási nyelvek listáját. Az SQL pedig szokásosan a második, a Java a harmadik, a C# negyedik, viszont az ötödik helyet először vette át a Python a PHP-tól, amely így csak a hatodik helyre futott be idén. Népszerű még ezen kívül a C++, a C és a tíz százalék alattiak mezőnyét vezeti a TypeScript, valamint a Ruby.

A "keretrendszerek, könyvtárak és más technológiák" csoportjában továbbra is a Node.js és az AngularJS a legnépszerűbbek, amelyet a kérdést megválaszolók közül több mint negyven százalék alkalmaz. Harmadik helyen a .NET Core végzett (33,4 százalék), a React pedig ehhez képest lemaradva (19,5 százalék) a negyedik helyen szerepel.

_{A technológiák népszerűségének változása 2013-2015 között}

Még ezeknél az adatoknál is érdekesebb, hogy a fejlesztők az általuk használt nyelvek és technológiák közül melyet szeretnek, mit szeretnének inkább már abbahagyni, és mire vágynának leginkább. A kedvelt kategóriában, vagyis azok között, aki ezzel dolgozik és szeretné is folytatni a munkát, már második évben a Rust a legnépszerűbb. Viszont a Swift tavaly még a második volt, de most a negyedik helyre csúszott, amivel megelőzte a Smalltalk és a TypeScript nyelveket.

Ehhez képest "rettegett", vagyis nyolcvan százalék felett van azoknak az aránya, akik Visual Basic 6 vagy VBA programozással foglalkoznak, de a jövőben már nem szeretnék ezt folytatni. Szintén a negatív toplista élmezőnyében szerepel a CoffeeScript, a VB.NET és a Matlab több mint 70-70 százalékkal a nyelvet használó fejlesztők közül. Azt a Microsoft is észlelte a tavalyi kutatás eredményei alapján, hogy a Visual Basic finoman szólva nem igazán kedvelt a felhasználók körében, ezért úgy döntött, hogy változtat a stratégiáján, és a jövőben élesen elválik majd a C# és a VB útja, előbbi az általános célú fejlesztéseket fogja szolgálni, utóbbi pedig könnyen tanulható, kezdő nyelvként marad meg - erről itt írtunk részletesebben.

_{Részlet a "rettegett" nyelvek közül}

Amivel nagyon szeretnének a jövőben foglalkozni azok a fejlesztők, akik most nem tehetik meg, az a Python (20,6 százalék) és a JavaScript (18,6 százalék) programozás lenne. Kisebb arányban, de szintén több mint a kitöltők tizede próbálná ki a Go, C++, C#, Java és TypeScript nyelveket.

Ugyanez a kérdés a keretrendszerek és más technológiák között úgy alakult, hogy a kedvelt kategóriába a React, a Node.js, a .NET Core és a Spark került, mind 60 százalék körüli arányokkal. Viszont "rettegettnek" számít a Cordova, a Xamarin és a Hadoop, amelyekkel a fejlesztők több mint fele abbahagyná inkább a munkáját. Érdekes módon közelít az ötven százalékhoz negatív megítélés szempontjából az AngularJS és a Firebase is. Viszont azok a válaszadók szívesen kipróbálnák a Node.js (22,2 százalék), az AngularJS (19,4 százalék) és a React (18,9 százalék) technológiát, akik eddig még nem tehették meg.

_{Fejlesztők körében kedvelt technológiák}

Hogy mit fizetnek meg a cégek leginkább, nincs igazán összhangban a fenti listával. Világszintű összesítésben a Clojure fejlesztők kapják a legmagasabb éves szintű átlagfizetést (72 ezer dollár), nagyjából fej-fej mellett halad másodikként a Rust és az Elixir (65 ezer dollárral). Országonkénti összesítésben azonban tapasztalhatóak különbségek, az Egyesült Államokban a Go és a Scala fejlesztők kapják a legtöbbet (110 ezer dollár), míg az Egyesült Királyságban és Németországban a TypeScript szerepel a lista élén (mindkét országban 53,7 ezer dollárral).

_{A fizetések és a tapasztalat aránya fejlesztőtípusok szerint}

Fejlesztőtípusok szerint nincs nagy eltérés az első tíz helyezett fizetései között a világszintű adatok tekintetében. Legjobban a DevOps specialisták keresnek (átlag évi 60 ezer dollár), közvetlenül őket követik fizetésben a gépi tanulás specialistái, a matematikai vagy statisztikai háttérrel rendelkező fejlesztők, illetve az adattudósok. Szintén jó helyzetben vannak az asztali alkalmazások fejlesztői, a rendszeradminisztrátorok és a webfejlesztők, viszont érdekes módon a mobilfejlesztők lemaradtak egyelőre a fizetési toplistáról.

Hol érzi jól magát a fejlesztő?

Legtöbben a teljes munkaidős állást szeretik, szinte a válaszadók háromnegyede jelölte be ezt a kategóriát a földrajzi eloszlás szerint mindenhol. A szabadúszók és a magánvállalkozók aránya Németországban a legmagasabb, de ott is csak 13 százalékkal, és a részmunkaidőt is a legtöbben ott választják a fejlesztők. Érdekes módon a távoli munkavégzés sem jellemző a fejlesztőkre, sokan egyáltalán nem szokták ezt igénybe venni (31,8 százalék) vagy csak havi pár napra (35 százalék). Mindössze a válaszadók 11 százaléka tölti a teljes munkaidejét az irodától távol, közülük is kiemelkednek földrajzi eloszlás szerint az orosz programozók, a munka típusa szerint pedig a tervezőgrafikusok.

_{"Mennyire gyakran dolgozol távolról?"}

Fejlesztési módszertanok közül leginkább az agilis szoftverfejlesztés jellemző világszinten, így dolgozik a válaszadók közel 77 százaléka. Ezen belül is főleg a Scrum emelkedik ki (65,2 százalék), ezt követi a páros programozás (42,8 százalék), majd a Kanban (34,8 százalék). A vízesés modell ötödik a sorban, amit a fejlesztők nagyjából 27 százaléka szokott alkalmazni.

Összességében a programozók többsége elégedett a munkahelyével, és csak a passzív álláskeresők körébe tartoznak (59 százalék), vagyis nem keresnek aktívan másik munkahelyet, de nyitottak lennének egy jó ajánlatra. Azok, akik aktívan keresnek új állást, főleg a gépi tanulás specialistái közül kerülnek ki (14,3 százalék), őket követik például az adatkutatók, a mobilfejlesztők és a tervezőgrafikusok. A jelenlegi állásukat sokan a barátjuk, a családjuk vagy volt kollégájuk révén kapták (26,8 százalék), esetleg a cégen belül váltottak (18 százalék). Arányaiban viszont sokkal kevesebben vannak, akik álláskereső portálon vagy fejvadászon keresztül jutottak álláshoz (13-13 százalék).

_{"Milyen szempontok alapján értékeled a potenciális munkahelyet?"}

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A munkahely értékelésekor főleg azt veszik figyelembe a fejlesztők, hogy mennyire van lehetőség szakmai fejlődésre, csak ezt követik a felajánlott juttatások, és harmadik legfontosabb szempont a munkakörnyezet, továbbá a programozási nyelv, keretrendszerek és más technológiák. A juttatások közül a kitöltők nagyjából fele jelölte be számára fontos elemként a szabadnapok számát, az egészségügyi juttatásokat és a távoli munkavégzést, amellyel már láttuk, hogy nem olyan sokan élnek rendszeresen. Annak ellenére, hogy az amerikai fejlesztők keresnek legjobban, ők értékelik leginkább ezeket a fizetésen felüli juttatásokat, a kevésbé jól kereső mexikói és brazil kollégáik mellett.

Metodológia

A Stack Overflow online kérdőívét 64 227 szoftverfejlesztő töltötte ki 213 országból, amelyet a kutatók kizárólag a saját csatornáikon népszerűsítettek 2016. január közepe és február eleje között, például blogbejegyzésben és hirdetésekben. A válaszadók közül 57 százalék töltötte ki a teljes kérdőívet, és további 24 százalék adott megfelelő számban választ az értékelhetőséghez, így összesen 51 392 kitöltő válaszait tartalmazzák a bemutatott adatok. Legaktívabbak az észak-amerikaiak voltak közel 14 ezer kitöltéssel, őket követték az ázsiai, csendes-óceáni, ausztrál lakosok 11,5 ezer válaszadóval. Az európai országok közül kiemelkedett Németország-Ausztria-Svájc, valamint az Egyesült Királyság és Írország öt-ötezer körüli kitöltővel, valamint Franciaország közel kétezer válaszadóval. Magyarország összesen 0,65 százalékban képviselteti magát a válaszadók között, amely a teljes kitöltőszámot tekintve több mint négyszáz hazai fejlesztőt jelent.

A kitöltés átlagosan 26 percet vett igénybe, a kutatók kizárták azokat a válaszadókat, akik kevesebb mint 10 perc alatt végeztek. A fizetésekkel kapcsolatos kérdés nem volt kötelező, a megkérdezettek 32 százaléka töltötte ki ezeket a mezőket is, a 200 ezer dollár felett keresőket pedig kivették az átlagbérek számításából, mivel túlzottan torzították volna az arányt. A kérdések nagy része az előzetesen megadott válaszoktól függött, a technológiára vonatkozó kérdések megjelentek minden válaszadónál. Összességében a kérdőív nem tekinthető reprezentatívnak, de fontos abból a szempontból, hogy nagy számú minta eredményét tartalmazza.