A gyártás küszöbén az X-Gene 3
Már a mintadarabokat szállítja legújabb fejlesztéséből, az X-Gene 3 processzorokból az AppliedMicro. Az ígéretes processzor azonban még nem bizonyított a piacon, a sokéves kudarcok után ez lehet végre az ARM-os szerverek áttörése?
Sikerült tartani a tavaly ősszel megadott ütemtervet és végre megkezdődött az X-Gene 3 processzorok sorozatgyártásának felfuttatása - jelentette be az AppliedMicro, a gyártósorokról elkezdtek legördülni a chip legelső szabványos darabjai, amelyek mintaként a gyártópartnerekhez kerülnek.
X-Gene 3 - áttörés lesz?
A TSMC 16 nanométeres eljárásán készülő chip maga egy igazi monstrum. Az X-Gene 3 az előző generáció 8 CPU-magjához képest egyenesen négyszerez, összesen 32 magot hoz, amelyek maximális órajele is jelentősen emelkedett, 2,8 GHz-ről 3,3 GHz-re. A processzormagok egyedi mikroarchitektúrával rendelkeznek, csupán annyit tudunk a felépítésről, hogy ARMv8-kompatibilis és a magok párosával alkotnak egy-egy modult. A magszám és az órajel emelése hatékony eszköze a sebesség emelésének, a gyártó szerint SPECintRate alatt mintegy hatszor gyorsabb, mint a közvetlen előd X-Gene 2. Erre egyébként szükség is van, a gyártó a Xeon E5 sorozattal szemben pozicionálja az új lapkát, a sebesség tehát kritikus a megcélzott szegmensben.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A 32 magot egyébként páronként 256 kilobájt másodszintű és hatalmas, megosztott 32 megabájt harmadszintű gyorsítótár egészíti ki. A memória-alrendszer további része is lenyűgöző, a lapkán nyolccsatornás memóriavezérlő kapott helyet, amelyre maximum 1 terabájt ECC DDR4 RAM (2667 MHz) köthető. Rendszerlapkáról lévén szó a 42 PCI Express csatornán túl a chip saját USB és SATA vezérlővel is rendelkezik, így rendkívül kompakt alaplapok is képesek fogadni az X-Gene 3-at.
A fentiekből egyébként nagyjából kiolvasható, hogy milyen feladatok fekszenek majd az X-Gene 3-nak: ahol az egyszálú teljesítmény nem kritikus, annál fontosabb viszont a memóriakapacitás és -sávszélesség, valamint a rengeteg rendelkezésre álló processzormag. Ilyen feladatok bőséggel akadnak a modern felhős adatközpontokban, az in-memory adatbázisok futtatásától a statikus tartalmak (képek, videostreaming) kiszolgálásáig.
A gyártás egyébként nem az eredeti ütemterv szerint alakult, az AppliedMicro első elképzelése szerint 2015-ben kellett volna elérni a mintadarabok leszállítását, ehhez képest legalább bő évet késett a cég. Ez azért fontos, mert közben mindenki más is halad a piacon, a nagyobb versenytársak ennyi idő alatt fél-egy generációt haladhattak saját fejlesztéseikkel, ami megnehezítheti az X-Gene 3 piacszerzését.
Nagyon lassan érik
Nem mondhatni egyébként, hogy az ARM-alapú chipek lendületből igázták volna le a szerverpiacot az elmúlt pár évben. Annak ellenére, hogy több szereplő is nagy tételben fogadott az ARM-os szerverekre (emlékezzünk a HP Moonshot projektre, vagy az AMD-Seamicro házasságra), fél évtizedes távlatban sem sikerült akár részsikereket sem elérniük ezeknek a rendszereknek. A kudarc oka részben az Intel stratégiájában is keresendő, a domináns, a piacot magának tartogató gyártó roppant agresszív megelőző csapásokkal gátolta meg az ARM piacszerzését, a Xeon D családdal vagy az Atom magok szerveres implementációjával (Avoton és Centerton família) minden versenyelőnyüktől megszabadította a versenytársakat.
Egyelőre emiatt nem látszik, hogy a továbbra is hangzatos állításokat megfogalmazó AppliedMicro-Cavium-Qualcomm hármas pontosan hogyan is tudna betörni a piacra. A szervergyártók és a szoftverfejlesztők mindenesetre készen állnak a potenciális váltásra, a mikroszerverekkel már mindenki szerzett elegendő tapasztalatot, a Linux után pedig már a Windows Server is barátkozik az ARM utasításarchitektúrával.