A magyar felnőttek közel fele játszik online

Az online videojátékok magyarországi helyzetét mérte fel az eNET 2016. augusztusi kutatása 967 felnőtt magyar internetező válaszai alapján, akik közül 599 kitöltő nyilatkozott úgy, hogy szokott videojátékozni - a felmérést adatait egy most kiadott közleményben ismertetik. Az eredményekről részben már egy korábbi cikkben is beszámoltunk Pintér Róbert Internet Hungary-n elhangzott előadása kapcsán, melyből kiderült többek közt, hogy a legnépszerűbb típusok közé a kártya, a stratégia és a szójáték tartozik, konkrét játékként pedig a Pasziánsz, a Mahjong és a Candy Crush szerepelnek a dobogón. Legnépszerűbb eszköz a mobil, amelyen a felnőttek 56 százaléka játszik, de a PC-n és a laptopon folytatott játék is több mint 40 százalékra jellemző. Ugyanakkor a magyarok nem szoktak a játékokra költeni, 53 százalékuk soha nem ad ki rá pénzt, és az éves átlagérték is 3900 forint körül található.

"Bár okostelefonon játszanak legtöbben videojátékot, mégis a PC-vel és a laptoppal kapcsolatban várják el leginkább az internetezők, hogy játszani lehessen rajtuk. A videojáték-biznisz óriási piac: az internetezők 12%-a, mintegy 600 ezer ember szokott videojáték generálta igények miatt hardvert, perifériát vásárolni." - egészíti ki az eNET közleménye.

Az újonnan közzétett adatok többek közt a játékokra fordított időbe is bővebb betekintést nyújtanak. Gyakoriság alapján a heti többszöri értéket választották legtöbben, amely az internetezők 28 százalékára jellemző. Még ennél is ritkábban szokott játszani a felhasználók 38 százaléka, míg 11 százalék heti egyszer, 15 százalék naponta és 8 százalék naponta többször is megnyit valamilyen játékot.

Részletesebben is kitértek a heti szintű használatra a kutatók azzal a kérdéssel, hogy az internetező átlagosan hány órát játszik videojátékokkal egy héten. Ezek alapján 31 százalék csak kevesebb mint egy órát szokott erre fordítani, 29 százalék is csak 1-2 órát, 21 százalék pedig 2-5 órát. Ennél aktívabb használat viszont sokkal kevésbé jellemző a felnőttekre - igazán sokat, 20-30 órát vagy még ennél is többet mindössze 1-1 százalékuk szokott játékkal tölteni. Más szavakkal, a játékosok 60 százalékának ráfordított ideje nem haladja meg a heti két órát, és csak szűk egytizedük szán játékra 10 óránál is többet heti szinten.

_{Legnépszerűbb játékok a felnőtt magyar internetezők körében (Forrás: eNET, 2016)}

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Legtöbben online játékokat részesítik előnyben, a felhasználók 45 százaléka szokott ilyen formában játszani, de emellett 34 százalék alkalmazásboltból is szokott vásárolni, 24-26 százalék pedig weboldalról vagy online játékboltból tölt le, esetleg ismerősöktől szerez be programokat. Az internetezők 19 százaléka azt is bevallotta, hogy fájlcserélő oldalakat használ, de ennél kevesebben választják a hagyományos boltokat, a DVD és Blu-ray lemezeket.

Ahogy egy korábbi eNET kutatásból kiderül, a mobiljátékokat a felhasználók általában unaloműzésre használják rövid elfoglaltságként. Leginkább pihenés céljából veszik elő a készülékeket, de az utazás és közlekedés közbeni játék is több mint az internetezők felére jellemző. A többség abban a felmérésben is úgy nyilatkozott, hogy az egy napra jutó játék nem éri el a félórás időtartamot sem.

Érdekes még azaz adat, hogy a magyar internetezőknek mindössze 6 százalékára jellemző, hogy kizárólag angolul játszik. Ezzel ellentétben, a kizárólag magyar nyelvű használat ennél sokkal gyakoribb, ugyanis összesen 33 százalék nem hajlandó mást megnyitni. A többség viszont magyarul és angolul is szokott játszani, a játék nyelvétől függően.

Metodológia

A felmérést az eNET végezte 2016 augusztusában a videojátékkutatás keretében a VeVa online kutatási közösség felületén, összesen 967 fő megkérdezésével, akik közül 599 fő nyilatkozott úgy, hogy szokott videojátékokkal játszani. Az adatok nem a teljes populációt tükrözik, hanem a 18 éven felüli, rendszeresen internetezők csoportját - rájuk nézve reprezentatív a minta. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a nem internetezők kimaradnak a kutatásból és az adatokból is.