Megfelelő minőségű otthoni vagy irodai WiFi nélkül már bő egy évtizeddel ezelőtt is nehezen volt elképzelhető az élet, azóta viszont olyan mértékben megnőtt a vezeték nélkül csatlakozó eszközök száma és a hálózatok mennyisége, hogy nyugodtan kijelenthető: az a háztartás vagy iroda, ahol nincs WiFi elérés, valójában nem csatlakozik az internetre.

Ezt idővel az internetszolgáltatók is kezdték felismerni, akik ugyan továbbra sem garantálnak semmit a WiFi-n keresztüli szolgáltatás minőségét illetően, de ma már használható modemekkel egybeépített routereket, úgynevezett home gateway-eket telepítenek a végpontokon. Ám lehet bármilyen jó vagy modern egy router, a fizikát nem tudja legyőzni, a WiFi jel terjedésének gátat szabnak a falak, bútorok és egyéb berendezési tárgyak, a nagyobb, többszintes lakásokban élők és nagyméretű irodákban dolgozók ezért előbb-utóbb eljutnak oda, hogy valamilyen mesh megoldással egészítsék ki a hálózatot.

Kérem, ne zavarjanak!

Ilyen mesh eszközöket a Telekom is kínál jó ideje ügyfeleinek, rendszerint különböző egzotikus gyártók kínálatából, tavaly november óta pedig már olyan megoldás is elérhető a szolgáltatónál, mely az elterjedt kétsávos (2,4 GHz és 5 GHz) eszközökhöz képest egy plusz sávban, 6 GHz-en is képes kommunikálni.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

A 6 GHz-es WiFi mesh eszközök és routerek elsőként a 802.11ax szabvány egyfajta kiterjesztéseként jelentek meg (Wi-Fi 6E) majd a nemrég véglegesített 802.11be (Wi-Fi 7) esetében már alapesetben adott a kommunikáció ezen a spektrumon (jóllehet nem kötelező jelleggel), aminek leginkább az az óriási előnye, hogy 6 GHz-en nem kell semmi mással osztoznia a hálózatnak a frekvencián (legfeljebb más WiFi hálózatokkal, de ez manapság még kevésbé jelent problémát), ráadásul eleve több (összesen 7 db 160 MHz széles) csatorna áll nyitva a kommunikációra, mint az 5 GHz-es sávban.

Az eredmény egy zavarmentes(ebb), jobb késleltetési paraméterekkel rendelkező rádiós hálózat, mely ráadásul biztonságosabb is, hiszen a Wi-Fi 6E esetében alapkövetelmény a WPA3 protokoll használata a kliensek részéről. 

A 6 GHz-es Wi-Fi hálózatok használata azért magával hoz egy komolyabb hátrányt is, hiszen a jel terjedése ezen a spektrumon rosszabb, azaz a vezeték nélküli hálózat rádiusza csökken az 5 GHz-es, pláne a 2,4 GHz-es rádiós közegekhez képest.

A Wi-Fi 6E-vel - egyelőre - akad még két probléma: a hálózati eszközök drágák, a 6 GHz-en kommunikáló eszközök száma pedig meglehetősen csekély, de a korábbi WiFi generációk számtalanszor megmutatták már, hogy rövid időn belül ezekre a problémákra választ ad a piac.

Okos-e a WiFi?

Előbbin, vagyis a bekerülési költségeken spórolhat az, aki a szolgáltatójától kívánja beszerezni a mesh hálózat alkotóelemeit, adott esetben egész sokat. A Telekomnál elérhető Okoswifi csomagok 2-4 db mesh eszközt tartalmaznak 24 hónapra leosztva 62400-124800 Ft közötti ársávban, igaz, ehhez elő kell fizetni a havi plusz 600 Ft-ba kerülő Wi-Fi Asszisztencia szolgáltatásra, melyre valójában azért van szükség, hogy a szolgáltató kamatmentes részletfizetéssel tudja biztosítani az eszközöket azoknak az előfizetőknek is, akik esetleg nem akarják meghosszabbítani az internetes díjcsomag hűségidejét.

A vállalat jelenleg két különböző típusú eszközt forgalmaz a fenti konstrukcióban, mindkettőt a dél-koreai Kaon gyártja, a Wi-Fi 6E minősítéssel rendelkező AR1840-et azonban csak azok kérhetik, akik a legnagyobb sávszélességet biztosító, 2000 Mbps-es optikai eléréssel rendelkeznek.

Ez utóbbi eszközt, illetve ebből egy egypetéjű ikerpárt küldött el tesztre a Telekom, hogy az otthoni iroda vezeték nélküli hozzáférési pontjaként használjam őket néhány héten keresztül. Előrebocsátom, mivel minden lakás és iroda más kialakítású, a lentebb összefoglalt tapasztalatok jórészt saját, egyéni tapasztalatok, melyek nem feltétlenül érvényesek minden környezetben és körülmények között.

Kezdjük mindjárt az általánosan érvényes unalmasabb résszel, a szó szoros értelmében. A Kaon fogalmazzunk úgy, nem fordított különösebben sok energiát az eszközök tervezésére, a meghatározhatatlan formájú fekete dobozkák kizárólag álló helyzetben helyezhetők el tetszés szerint asztalra vagy polcra. Nem mintha a manapság divatos konzervdoboz és téglatest-formájú mesh eszközök annyira fantáziadúsak lennének, és attól, hogy a TP-Link Deco-nak nevezi a mesh termékkínálatát, még nem lesznek azok sem az otthoni dekoráció részei, de azok legalább nem villognak úgy, mint egy karácsonyfa, kikapcsolhatatlanul.

Az érdekességek inkább hátul kezdődnek, de legalábbis némi bizakodásra ad okot a teljesítményt illetően, hogy az eszköz egy 2,5 GbE porton köthető össze a routerrel, ami már csak abból a szempontból is adja magát, hogy a Telekom által a 2000 Gbps-es net mellé biztosított home gateway-en történetesen van is egy ilyen LAN-port. Ezen felül az egységen található még egy GbE-csatlakozó, amire vezetékes eszközök switch vagy akár egy másik mesh eszköz is csatlakotatható - ez esetben a kapcsolat sebessége a fizikai réteghez igazodva 1 Gbps-re korlátozódik.

Az eszközök párosítása viszonylag magától értetődő, a Telekom részletes leírást biztosít a beüzemeléshez, mely elvégezhető az androidos és iOS-es applikáció segítségével is - utóbbi korlátozottan tud abban is segíteni, hogy a kontrollert és a mesh végpontot/végpontokat megfelelő távolságra helyeztük-e el egymástól. Egyes gyártók a mesh csomagjaikat úgy forgalmazzák, hogy az egységek gyárilag párosítva vannak egymással, ez talán felhasználóbarátabb megoldás annál, mint amit a Kaon választott, szerencsére a műveletet elég egyszer elvégezni, ahogy a rádiós hálózat felparaméterezését is.

Vendéghálózat? Forgalomszűrés? Minek?

Ezen a ponton látszik igazán, hogy a Kaon AR1840 mesh megoldás egy szolgáltatói eszköz, s mint minden ilyen eszköznek, úgy ennek is leginkább azzal a filozófiával készült a kezelőfelülete, hogy a lehető legkevesebb beállítási lehetőséget adja az előfizető kezébe, aki úgysem érti mit csinál, viszont nagy magabiztossággal teszi a rendszert két kattintással használhatatlanná.

Úgyhogy az applikációban át lehet nevezni a három frekvenciasávhoz tartozó SSID-ket (az eszközök alapesetben band steeringet használnak, azaz mindhárom rádió ugyanazon az SSID-n kommunikál), illetve természetesen más jelszó is beállítható hozzájuk. És nagyjából ennyi. Még egy vendéghálózat sem hozható létre, rádiós paraméterek piszkálásáról, netán szülői felügyeletről, forgalomfigyelésről senki ne álmodjon.

Azért az eszközök szerencsére nem csak a szögegyszerű és kissé avittas mobilappon keresztül kezelhetők, a lelkesebb felhasználók IP alapján megtalálhatják a kontroller webadminját, ahol néhány rádiós paraméter beállítható és egy látványosabb kép jelenik meg a hálózati topológiáról de itt is ez minden.

A végletekig leegyszerűsített, buta kezelőfelületet jobb mielőbb elfelejteni, szerencsére az AR1840-re épített mesh hálózat megfelelően elhelyezve jól kompenzálja ezt a hiányosságot, ha a vezeték nélküli hálózat sávszélességéről és stabilitásáról van szó.

Fontos kiemelni, hogy a kontroller és a mesh végpontok is kizárólag a 6 GHz-es frekvenciasávban kommunikálnak egymással, ami az uplink vagy backhaul kapcsolat minőségét is meghatározza. Bár az interferenciától itt nem kell tartani, a nagyobb elnyelődés miatt erősen ajánlott úgy elhelyezni az eszközöket, hogy szabad rálátás legyen köztük, ad abszurdum vezetékkel összekötni őket (a födém vagy a vastagabb főfalak drasztikus mértékben csökkentik a mesh végpontokkal elérhető sávszélességet).

A fal adja a másikat

Az én esetemben egy nagyjából 117 nm-es egyszintes társasházi lakást fedett le két Kaon AR1840 úgy, hogy az eszközök nagyjából 13-15 méterre helyezkedtek el egymástól, gyakorlatilag szabad rálátással. A XIX. század végén felhúzott épületben található lakásban van 60 cm-es főfaltól kezdve, kéményfalon át tízcentis téglafalig minden, a helyi sajátosságokból adódóan pedig a szolgáltatói routert nem lehet elhelyezni a lakás mértani közepén, ahol ideálisan a helye lenne.

A problémát jól szemlélteti a fenti ábra, ahol látszik, hogy a két Kaon egység közül csak az egyik lett beüzemelve a hálózati belépési ponton, a lakás utcafront felőli oldalán és ahogy haladunk a hátsóbb helyiségek felé, úgy csökken a vezeték nélküli hálózat sávszélessége akár egészen szélsőséges mértékben, 10 Mbps alá.

Amint a második Kaon bekerül a rendszerbe, a helyzet drasztikusan javul, olyannyira, hogy a méréshez használt kliens (egy iPhone 13 Pro) a lakás utcafronti oldalán is annyira jónak ítélte a végpont által sugárzott jel erősségét, hogy nem váltott át a kontroller rádiójára, a letöltési sávszélesség pedig a legtávolabbi mérési ponton, csaknem egyméternyi téglafalat és szekrényt leküzdve sem csökkent 160 Mbps alá.

A Kaonokat egy Wi-Fi 6E kompatibilis 2023-as Macbook Pro-val is kipróbáltam, hogy igazán megvillanthassa a rendszer a foga fehérjét. Itt a kontrollerhez közel, attól 2-3 méterre tartósan 1300-1400 Mbps letöltési sávszélességet mért a kliens, a mesh végponthoz közel pedig ennek szinte pontosan a felét, ami a távolságból adódó veszteség és a 6 GHz-es backhaul (plusz a sáv 2x2 MIMO rádiós konfigurációjának) számlájára írható. Ami azért így is szép eredmény, legalábbis a jóval szofisztikáltabb, ugyanott elhelyezett prosumer szintű Unifi Dream Machine és nanoHD pároshoz képest másfél-kétszeres maximális átviteli sebességet eredményez.

Egy vezeték nélküli hálózat esetében nem elhanyagolható szempont a sávszélesség mellett a stabil működés sem, a csaknem két hét alatt a Kaon mesh eszközei szerencsére egyetlen hiba vagy kapcsolati bontás nélkül tették a dolgukat, igaz, nem lógott rajtuk több tucatnyi eszköz - mondjuk 6 GHz-en, teljes rádiócsend mellett meglepő lett volna, ha az eszközök nem értenek szót egymással, de ezerféle okból lehet még instabil egy ilyen hálózat.

Ezzel együtt is nehéz megtalálni a Telekom Wi-Fi 6E mesh eszközeinek célközönségét, hiszen a 6 GHz-es hálózatra jelenleg többnyire a power userek terelik át az eszközeiket, számukra azonban a Kaon és a Telekom által közösen kínált interfész és beállítási lehetőségek már szinte sértően szegényesek, pláne úgy, hogy ezúttal az ügyfélé az eszköz, ellentétben egy home gateway-jel, amit kvázi a szolgáltatótól bérel az előfizető.

Az érem másik oldala, a bekerülési költség viszont még a geekek számára is csábító ajánlattá teheti a Kaon Wi-Fi 6E mesh berendezéseit. Az ismertebb eszközgyártók kínálatában szereplő mesh kitekért legalább kétszer, de esetenként háromszor annyi pénzt kérnek jelenleg, mint amennyiért a Kaon AR1840-es csomaghoz hozzá lehet jutni, ráadásul van ezek között olyan, amelyik papíron lassabb is a Kaonoknál a 2,5 GbE vezetékes kapcsolat hiánya miatt. 

Telekom/Kaon AR1830 mesh kit:

Pro:

• Gyors, stabil vezeték nélküli kapcsolat 6 GHz-en,
• 2,5 GbE vezetékes uplink,
• Egyszerű beüzemelés (de azért lehetne még egyszerűbb)
• Kedvező ár.

Kontra:

• Kikapcsolhatatlan előlapi LED-ek,
• Elavult dizájnnal ellátott, rendkívül korlátozott kezelőfelület,
• Csak felesleges szolgáltatással együtt vásárolható meg.