Kipróbáltuk: Samsung Galaxy Fold
A hajtogatható pionír egészen egyedi élményt nyújt, arról azonban korai lenne beszélni, hogy megéri az árát.
Viszontagságos utat járt be a Samsung hajtogatható csúcstelefonja a - valós - piaci rajtig. A készülék az első tesztek során gyorsan csődöt mondott, a vállalatnak pedig hónapokba telt, mire elő tudott állni a javított verzióval. Bár ez utóbbi sem mondható strapatelefonnak, az első bekapcsoláskor megjelenő üzenet is figyelmeztet, hogy a készülékre kiemelten vigyázni kell, a cég azért itt már kigyomlálta a korai problémákat és a kijelző részét képező, a tavalyi első tesztelők által eltávolított fóliaréteg széleit is műanyag védőperemek alá rejtette. Persze miután az első, széles körben elérhető hajtogatható modellről van szó, nem jönnek meglepetésként a gyermekbetegségek, az új termékkategóriák bevezetésének ez kvázi természetes velejárója - a Samsung pedig felvállalta az új út kitaposását.
MASSZÍV ELSŐ BENYOMÁS
A Galaxy Fold most hozzánk is eljutott: a készülék elsőre kézbe fogva érezhetően nehezebb, illetve vaskosabb is, mint a manapság elterjedt hagyományos modellek, cserébe viszont valamivel keskenyebb azoknál - az élmény súlyra és fogásra is olyan, mint ha két (karcsú) telefont fognánk a kezünkben egyszerre. Persze az ember nem sokáig tartja csukva a telefont, hiszen a fő attrakció mégiscsak a hajlítható kijelző.
A zsanérrendszer illetve a telefon szélein elhelyezett mágnesek masszívan tartják az összecsukott készüléket, nem fenyeget a veszélye, hogy az a zsebben vagy a táskában véletlenül kinyílna. A zsanér meglepően erősnek hat, határozottan, feszesen tartja a telefon két felét mind nyitott, mind zárt állapotban. Az ujjlenyomat-olvasó a Samsungnál rendhagyó módon a telefon oldalára került (bár kérdés, mi nem rendhagyó a Galaxy Foldon), a szenzor gyorsan, pontosan végzi a dolgát, és hüvelykujjal kényelmesen elérhető.
A telefont kinyitva gyorsan szembeötlik a méretes, 7,3 hüvelykes belső panel közepén húzódó gyűrődés, amely egyértelművé teszi, hogy a hajtogatható panelek még gyerekcipőben járnak - ugyanakkor sok vizet nem zavar, gyorsan megszokható, az esztétikai szempontokon kívül a használat során nem okozott semmilyen problémát. Ha már az esztétikai szempontoknál járunk, a panel jobb felső sarkán belógó masszív notch is megér egy említést, egészen biztosan lesz, akiknek a kijelzőből kiharapott, az előlapi (belsőlapi?) kameráknak otthont adó sziget nem nyeri majd el a tetszését, azt mindenesetre nem mondhatjuk, hogy ne maradna elegendő felhasználható kijelzőterület az eszközön.
CSAK ÓVATOSAN
A hajtogatható panel tapintásra keményebb mint arra számítottunk, de az üvegfelületekkel senki nem fogja összekeverni, leginkább az egykori rezisztív kijelzőkre emlékeztet. Ebből az is rögtön érződik, (már csak a széria előélete miatt is) hogy a kijelzővel a szokottnál is kíméletesebben kell bánni - magyarán akkor sem szorítani ki belőle a lelket, ha a játékban éppen vesztésre állunk.
Összecsukott állapotban a telefon nem zár teljesen, a két összecsukott fél között marad egy kis rés. Ez a panel óvása szempontjából előnyös, ugyanakkor zsebben összegyűlő pornak és szöszöknek is utat enged, amelyek gyorsan összegyűlnek a belső kijelzőt övező peremek mentén. Nem árt tehát ha van nálunk egy mikroszálas kendő az eszköz rendszeres tisztogatására, a strandtól és a homoktól pedig tartsuk a lehető legmesszebb a telefont - a JerryRigEverything YouTube csatorna kapcsolódó videójában kiválóan illusztrálja, mi történik, ha a Fold esetében homok kerül a gépezetbe. A műanyag borítás továbbá az ujjlenyomatokat is szorgosan gyűjtögeti.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A hajlékony kijelzőnek bár akadnak gyengeségei, a képminőség nem tartozik közéjük. Az AMOLED panel a Samsung csúcsmodelljeitől megszokott, kifogástalan megjelenítést hozza, rendkívül élénk színekkel és mély feketékkel, és a fényerőre sem lehet kifogás. Mindehhez egyedi, 4,2:3-as képarány párosul, ami elsőre furcsának tűnhet, kis hozzászokás után azonban mind a médiafogyasztáshoz, mind pedig a munkához kiváló: a képernyőn, ahogy arra később még kitérünk, egyszerre két, hagyományos okostelefon kijelzőtartalmát jeleníthetjük meg egymás mellett, a hosszabb szövegek olvasásához pedig kifejezetten jól jön a nagy vertikális kijelzőterület.
VÉGLETES KIJELZŐMÉRETEK
A Foldnál persze nem csak a belső, hajtogatható panellal gazdálkodhatunk, a telefon külső oldalára is jutott kijelző - noha a keskeny, 21:9-es képarányú, 4,6 hüvelykes megjelenítőn már ügyesebben kell gazdálkodni a tartalmakkal, valamint lehetőleg kerülni a gépelést. A kisméretű panelen megjelenő, csöppnyi virtuális billentyűzettel valószínűleg még az iPhone 5 kaliberű készülékekről átnyergelőknek is meggyűlik majd a baja.
A Samsung Galaxy Fold egyértelműen a végletek telefonja, egyszerre ajánlható azoknak, akik több kijelzőterületre vágynak, de akár azok nem elhanyagolható táborának is, akik visszasírják a letűnt korok kisméretű okostelefonjait - és ezért nem restek nagyon mélyen a zsebükbe nyúlni.
Az átlagos készülékekhez szokott felhasználóknak mindenesetre biztosan érdekes élmény lesz, hogy hiába rejtőzik óriási összehajtható kijelző a készülék hasában, bizonyos körülmények között a kénytelenek egy a korábbi, hagyományos telefonjuknál szinte biztosan számottevően kisebb panelt használni. Itt elsősorban az olyan helyzetekről van szó, ahol a telefont egy kézzel tudjuk csak kezelni: a több mint 7 hüvelykes panelnél ugyanis legfeljebb a profi kosarasok játszadozhatnak az egykezes használat gondolatával. A buszon, metrón kapaszkodva tehát marad a lekerekített sarkú, 4,6 hüvelykes külső panel, a csillagászati árú, ráadásul az átlagnál sérülékenyebb készüléket ugyanis valószínűleg senki nem akarja majd leejteni.
Bár a kamerákból az aktuális élmezőnyt sorakoztatja fel eszközén a Samsung, az unortodox kijelzőméreteket a fotózás során is szokni kell. Ha gyorsan akarunk lekapni valamit, az előlapi kijelzőn egészen apró kameraképet láthatunk a készülék közepére zsúfolva - a hatás már-már az első digitális kamerák, pöttöm LCD-ire emlékeztet. Ha kicsit jobban ráérünk érdemes inkább kihajtani a telefont a fotózáshoz, és közben gyorsan elhessegetni annak emlékét, hogy nem is olyan régen még reflexből tettünk gúnyos megjegyzéseket a táblagéppel fotózó turisták láttán.
MULTITASKINGRA TEREMTVE
A készülékben a Samsung tavalyi csúcsvasa dolgozik, amely idén is könnyűszerrel megbirkózik bármilyen felé hajított feladattal, legyen szó akár játékról, 4-5-6 app váltogatásáról vagy épp párhuzamos használatáról. Ami a szoftvert illeti, a Foldon futó Android 9, illetve az arra húzott, a Samsungtól már ismert One UI 2 felület szépen leköveti a változást a telefon kijelzői között: ha a kis, külső panelen kezdünk egy appot használni, az eszközt kinyitva is ugyanaz a megnyitott alkalmazás fogad minket, jóval kényelmesebben kezelhető méretben.
Egyes alkalmazások ugyanakkor még nem támogatják a képernyőméretek közötti váltást menet közben, így a fenti esetben, ezek automatikusan újraindulnak. Ugyanez a helyzet a háttérben futó appoknál is, ha például azokat a nagy kijelzőn nyitottuk meg, majd később a külső megjelenítőn vennénk újra elő, az ilyen jellegű dinamikus átméretezést nem támogató alkalmazások újraindulnak - erre a rendszer felugró üzenetben is figyelmeztet. A Samsung továbbá megtartotta jó szokását, és nem szórta tele bloatware-rel az eszközt, ráadásul az első indításkor itt is rákérdez, mely appokat szeretnénk telepíteni a Foldra.
A szoftverrel a cég igyekezett a lehető legjobban kihasználni a rendelkezésre álló méretes kijelzőfelületet. Osztott képernyős megjelenítésre szinte már minden aránylag modern androidos eszközön van lehetőség, itt sincs ez másképp, a multitasking nézetben az egyes appok ikonjára hosszan bökve élesíthetjük az osztott képernyős felületet. Ilyenkor lényegében olyan, mint ha két hagyományos okostelefont tennénk egymás mellé, mindkét oldalon kényelmesen használható az alkalmazások nagy része.
A középső elválasztót továbbá mozgatni is lehet, ha az egyik appnak nagyobb területet szeretnénk allokálni. A multitasking menüben bóklászva a fentieken túl az "előugró nézet" is megjelenik: erre bökve az egyes appokat szabadon mozgatható és átméretezhető ablakokba rendezhetjük, amelyek akár az osztott képernyőben futó appok fölött is használhatók, illetve le is kicsinyíthetők a tartalom fölött lebegő buborékokká.
Multitasking terén tehát nagyon erős a készülék, aminek a méretes kijelző mellett a fenti funkciók is megágyaznak, ebben a tekintetben nem is annyira a telefonokkal, inkább a tabletekkel versenyez. Az ablakok és az osztott paneleken megjelenített appok között váltogatva egy kis hiányérzete azért támad az embernek: remek lenne mindezt érintőceruzával is kezelni, a méretes kijelzőn sokkal kényelmesebb lenne a skiccelés, mint bármelyik eddigi Note modellen. Erre azonban sajnos nincs lehetőség, legalábbis a mezei kapacitív stylusoknál kifinomultabb eszközzel, a Galaxy Fold nem kapta meg a Note-okból is ismert S Pen támogatását. Ez a belső kijelző érzékenysége miatt valahol érthető, az érintőtoll jelentette fokozott terhelés lehetséges, hogy hosszú távon megártana az üvegnél jóval lágyabb, műanyag borítású belső panelnek (a pelytkák szerint ugyanakkor a Fold következő generációja már orvosolhatja ezt a hiányosságot).
ISMERŐS KAMERAFELHOZATAL
A kamera nem hoz különösebb meglepetést, ugyanazt az elrendezést találjuk az eszköz hátlapján, mint a tavaly megismert Galaxy S10+-ban. Ennek megfelelően az eszköz ugyanazt a kiváló teljesítményt hozza, mint a konzervatívabb kialakítású csúcsmodell, erős napfényben és előnytelen fényviszonyok között egyaránt.
Ezen a téren említésre méltó gyengeségként szinte egyedül a telefon felépítéséből adódó nehézségek hozhatók fel, amelyekre korábban már kitértünk: a külső kijelzőn nagyon apró a kamerakép, ami a kompozíció beállításához még nem probléma, a fókusz belövésénél viszont már szükség lehet némi hunyorgásra, a nagy kijelző használatához pedig ki kell nyitni a telefont, ami lassabb és mindenképp kétkezes műveletet jelent.
Amennyiben azonban ezeken a problémákon sikerül túltenni magunkat, a készülék remek képminőséget produkál, legyen szó a fő kameráról, telefotó lencséről vagy épp az ultraszéles látószögű kameráról. Előbbi kettő az optikai képstabilizációból is profitál, utóbbinál azért érdemes lehet jobban odafigyelni, hogy biztos kézzel tartsuk a kamerát, különösen az éjszakai felvételeknél. Mindhárom kamera képei részletgazdagok, élesek és a színeikre is élénkek, egyedül az említett széles látószögű lencse maradhat el kissé képminőségben, amire valamelyest rátesz, a stabilizáció hiányában gyakoribb bemozdulás-elmosódás, ez ugyanakkor nem szokatlan utóbbi kameratípusnál - panaszra mindenesetre itt sem lehet ok.
A méretes készülékházban bőven jutott hely akkumulátornak, ami érződik is a teljesítményen, a kövér teleppel a Galaxy Fold kényelmesen elzakatol két teljes munkanapot, de kis odafigyeléssel még a harmadik napba is belevághatunk vele. Arra ugyanakkor érdemes odafigyelni, hogy a Samsung 15 wattos Adaptive Fast Charging töltésével az eszköznek nagyjából egy és háromnegyed órára van szüksége a teljes feltöltéshez, teljesen lemerült állapotból.
DRÁGA PIONÍR
A Galaxy Fold nem csak a Samsung, de egy egész iparág első szárnypróbálgatása egy új, rendkívül innovatív és komoly potenciállal rendelkező termékkategóriában. Ennek megfelelően egy egészen egyedülálló készülékről beszélünk, amely épp emiatt még nem igazán mondható kiforrottnak, érződik, hogy maga a gyártó is a felfedezés fázisában jár az eszközzel - épp ezért a telefon ára is elképesztően magas, itthon több mint 700 ezer forintot kell kicsengetnünk érte.
A készülék egyértelműen azokat célozza, akik nem nagyon foglalkoznak az árcédulákkal, viszont szeretik elsőként kipróbálni az újdonságokat, még ha az sok esetben kockázattal is jár. A készülék, ahogy korábban kitértünk rá paradox módon egyaránt a kedvére válhat azoknak, akik óriási kijelzőt szeretnének, és azoknak is, akik visszasírják a jó egy évtizeddel ezelőtti, apró panelokat. Akiknek a különlegesség minden pénzt megér, a Galaxy Foldnál nem igazán talál majd egyedülállóbb telefont, az átlagfelhasználóknak azonban még érdemes lesz egy-két-három évet kivárni, mire a hajtogatható panelek árazása elfogadhatóbbá válik, illetve azok hosszú távú használata kapcsán is gyűlnek tapasztalatok.