Kipróbáltuk: Samsung Galaxy A8 (2018)
Közelíti a csúcs- és középkategóriát a Samsung, de szerencsére azért árban még nagy a távolság. Az idei A8 így sem filléres modell, cserébe viszont formatervben és teljesítményben is rákapcsol.
Nem kellett egy év hozzá, hogy a Samsung által tavaly bemutatott, új generációs okostelefonos formaterv lecsorogjon a csúcskategóriából a gyártó elérhetőbb árú modelljeihez. Ha nem is a belépőszintről van szó, a vállalat Galaxy A8 modellje felső-középszinten a tavalyi "nagy testvérekhez" hasonlóan elköszön az előlapi fizikai home gombtól és ujjlenyomat-olvasótól, utóbbit a hátlapra költöztetve, azok helyét elöl pedig további kijelzőterülettel töltötte ki. Így a tavalyi év nagy slágere, a 18:9-es, pontosabban a Samsung esetében 18,5:9-es képarány is eljutott az eszközre.
A vállalat telefonjain a legutóbbi dizájnváltás előtt is egységes formatervet láthattunk, szinte az első generációs Galaxy modellekig visszamenőleg: nagyméretű kijelző alatta a kapacitív gombokkal keretezett home billentyűvel. Ez a koncepció a belépőszinttől a csúcskategóriáig végigvonult a gyártó termékpalettáján - most pedig ugyanennek az egységesítésnek az első lépcsőjét érhetjük tetten a 2018-as A8 modelleken. A művelet egyébként annyira jól sikerült, hogy első blikkre akár össze is keverheti az ember a telefont az S8 sorozat tagjaival.
Ahol kellett csiszoltak a dizájnon
De csak első blikkre. Kézbe véve feltűnnek a különbségek, elsőként hogy a kerekített sarkú, hosszúkás kijelző szélei itt nem íveltek, az síkban terül el a telefont övező fémkereten belül - nem úgy a hátoldalt borító üveglap, amely már íves széleket kapott - üveget olcsóbb hajlítani mint magát a kijelzőt. Itt a hátoldalon tűnik fel a következő fontos különbség a tavalyi csúcsmodellhez képest, amiben ráadásul az A8 maga mögé is utasítja a gyártó jelenleg elérhető drágább készülékeit: az ujjlenyomat-szenzor végre nem a hátlap leglehetetlenebb vidékén, a kamera mellett kapott helyet, hanem az elmúlt években lefektetett iparági - és ergonómiai - konvencióknak megfelelően, a kamera alatt. Így végre nem fenyeget a veszély hogy az érzékelőt keresve folyamatosan összetapogatjuk az optika üvegborítását. Összességében sokkal kényelmesebb a telefon feloldása, nem kell nyújtózkodva keresgélni a mutatóujjal a szenzor után, az épp kézre esik. Az érzékelő egyébként akárcsak a csúcskategóriás modelleknél, gyorsan és pontosan dolgozik.
Hogy az ergonomikusabb pozícióba helyezett érzékelő megspórol némi zsonglőrködést a telefonnal azért is előnyös, mert ahogy az az üvegborítású eszközöknél lenni szokott, száraz, netán túl nedves kézben meglehetősen csúszóssá válik a készülék, így nehezebb lehet egy kézzel biztosan tartani. A jobb fogásban ugyanakkor a hosszúkás kialakítás is sokat segít, értelemszerűen stabilabban tartható az eszköz mint szélesebb társai. Érdekes egyébként, hogy a telefon ívelt kijelzőszélek híján az S8 modelleknél számottevően vaskosabbnak érződik, pedig nincs fél milliméter különbség sem közöttük. A "felhizlalt" hatást a hosszúkás kialakítás tovább tetézi - ugyanakkor félreértés ne essék, ez sem esztétikai, sem pedig használhatósági szempontból nem von le a készülék értékéből.
A fentieken túl egy további érdekes dizájndöntés is hamar feltűnik az A8-at forgatva, a telefonon ugyanis a hangszóró az alsó él, vagy az előlap alsó vagy felső kávája helyett, rendhagyó módon a készülék jobb oldalán, a bekapcsológomb fölött kapott helyet. Ez a pozíció a gyártó belépő-, illetve középszintű modelljeinél nem új keletű, ugyanakkor aki még nem szokott hozzá, elsőre furcsa lehet, hogy a készüléken időnként miért tompul el a hang, látszólag véletlenszerűen - a hangszóró felfedezése után ugyanakkor gyorsan megszokható, hogy annak elfedése nélkül fogja az ember a készüléket.
A felhasználói élmény nem utal a barátságosabb árcédulára
Miután a telefon esetében ugyanolyan fémkeretbe zárt üvegszappanról van szó, mint a csúcskategóriás modelleknél, kézbe véve ugyanazt a prémium érzetet kelti, mint a Samsung termékportfóliójának éle. A jó hír az, hogy ez a készüléket bekapcsolva sem változik, a telefon tempósan, gördülékenyen teszi a dolgát, mindezt ráadásul a gyártótól megszokott, kifogástalan minőségű Super AMOLED kijelzőn. Igaz a felbontás itt kisebb, mint az S8 sorozatnál, az általa produkált 441 PPI-s pixelsűrűség azonban így is több mint elég a pengeéles képhez. Ugyanakkor ha okostelefonos VR szemüvegekben gondolkodunk, ennyi képponttal már észrevehetően gyengébb képet kapunk a headsetek lencséi mögül. Ez ugyanakkor a gyártót nem tartja vissza, hogy lehetőséget adjon a vásárlóknak VR platformja kipróbálásához, az A8-ba ugyanis a csúcskategóriából nem csak a formaterv, de a cég Gear VR szemüvegeinek támogatása is eljutott. Utóbbit mindenesetre vásárlás előtt mindenképp érdemes személyesen is kipróbálni, hiszen szubjektív lehet, hogy a visszafogottabb képminőség megengedhető áldozat-e az alacsonyabb belépődíjért a Samsung virtuálisvalóság-platformjára.
A készülék szoftverére visszakanyarodva, "beköltözéskor" az A8 is megtartotta a Samsung telefonok elmúlt években megismert jó szokását, azaz a telefonon futó, 7.1.1-es, TouchWizzel kisminkelt Android rendszer a kezdeti beállításoknál azt is megkérdezi, a cég melyik alkalmazásait telepítse a készülékre, nem tömi tele azt kapásból bloatware-rel - továbbra is abszolút dícséretre méltó gyakrolatról van szó a Samsung részéről. Fontos különbség azonban a zászlóvivőkhöz képest, hogy a virtuális gombsor közepén elhelyezkedő home gomb nem nyomásérzékeny, így a különböző nyomáserősségekhez kapcsolható plusz funkciók esetében kimaradnak.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Az is rögtön érezhető, hogy a telefonban dolgozó nyolcmagos Exynos 7885 chip végre-végre nem a "nyolc lassú ló" elvet követi, a hat takarékos Cortex-A53-as mag mellé befog két Cortex-A73-at is. Ezzel a telefon toronymagasan kiemelkedik a középkategóriából, ez a lapka (a csupa A53-asokkal ellentétben) évekre elegendő teljesítménytartalékkal rendelkezik. A magok ráadásul példamutatóan is végzik a dolgukat, a telefont a játékok, illetve az appok közötti gyakori váltogatás sem hozza zavarba. Gear VR headsetben ugyanakkor nem volt módunk kipróbálni a hardvert, lehetséges, hogy a komolyabb VR játékok már megizzasztanák a készüléket.
Találni rést a pajzson
A 2018-as Galaxy A8 tehát kategóriájában kifejezetten jó első benyomást tesz, sajnos azonban még a Samsung kertjében sem lakhat jól a kecske úgy hogy a káposzta is megmaradjon, így ennél modellnél is gyorsan kiderül, hol tekerte vissza a potmétert a cég a barátságosabb árcédula érdekében. A hunyó az A8-nál a kamera, amely a középkategóriás várakozásokat nem igazán tudja felülmúlni. Az optikai képstabilizáció hiánya még nappal, kiváló fényviszonyok között is érezhető, a kép apró bemozdulásra is elmosódhat, erős fényben pedig kiégni is hajlamos. Éjszaka állvány nélkül szinte reménytelen vállalható képet készíteni az eszközzel, izmosabb fényforrás hiányában, a gyenge fényviszonyokkal a telefon nem igazán képes felvenni a harcot. Az előlapon nem egy, de mindjárt két kamera figyel, noha ezek egyesített erejétől sem érdemes csodát várni. A szelfieffektek megszokott csokra mindenesetre itt is megtalálható, a kétszenzoros felállásnak hála ráadásul a szebb utólagos háttérelmosásra is lehetőség van, az arc kihangsúlyozása végett.
Akkumulátorból a hosszúkás készülékházba egy határozottan korrekt, 3000 mAh kapacitású telep jutott, ezzel a telefont különösebb önmegtartóztatás nélkül használhatjuk egy bő munkanapig, kicsit jobban odafigyelve pedig másfél napot is kihúz az eszköz. Ugyancsak jó pont, különösen a középkategóriában, hogy az üvegborítású ház szigetelésére a gyártó nagy figyelmet fordított, a telefon így IP68 besorolást kapott, azaz a pornak teljes mértékben ellenáll, víz alatt pedig másfél méteres mélységben akár fél órát kibír, így nem csak az esőben telefonálhatunk vagy navigálhatunk vele különösebb aggodalom nélkül, de akár a kádba is nyugodt szívvel magunkkal vihetjük.
Anti-OnePlus
Árazás terén az idei Galaxy A8 jócskán alálicitál a gyártó csúcsmodelljeinek, ajánlott fogyasztói ára majdnem fele a cég termékpalettájának élén lovagló készülékekének - ez ugyanakkor a manapság jellemző okostelefon-árazást tekintve sajnos még mindig nem jelenti, hogy olcsó készülékről van szó. A telefon ajánlott fogyasztói ára itthon 160 ezer forint (de bolti ára már 115 ezerig lecsúszott), amiért prémium kivitelt és dizájnt, és talán a kamerát leszámítva tisztességes, hosszú évekig kellemesen használható hardvert is kapunk, amelyet ráadásul a vízbeejtéstől sem kell félteni.
A készülék ár-érték aránya mögé lényegében csak az olyan konkurensek jelenléte állít kérdőjelet, mint a OnePlus legújabb készülékei, amely hasonló áron közép helyett (tavalyi) csúcskategóriás hardvert kínálnak. Persze utóbbi hátránya, hogy a szolgáltatók kínálatában hiába keresik itthon a vásárlók. A 2018-as Samsung Galaxy A8 példáján mindenesetre elmondható, hogy ahogy a középkategória ára egyre felfelé araszol, azt végre a megjelenés és a teljesítmény is követni kezdte.