:

Szerző: Gálffy Csaba

2017. március 22. 10:30

Kipróbáltuk: Microsoft Teams - Slack, ingyen*

Ősz óta kipróbálható, a múlt héten pedig élesben is elrajtolt a Microsoft új céges kommunikációs platformja, a Teams. A csevegőszolgáltatást mi is kipróbáltuk, felemás eredménnyel.

Múlt héten hivatalosan is elrajtolt a Microsoft új generációs munkahelyi kommunikációs eszköze, a Teams. Az ígéretes új kommunikációs platform az új nagyvállalati frontvonalra, a csevegő és kollaborációs szoftverek közé érkezik, előfizetéses konstrukcióban. Az új megoldást élesben vetettük be a szerkesztőségi munkában egy hétre - alább következnek észrevételeink és tapasztalataink.

Integrációk és konnektorok

Ma a Slack nagy versenyelőnye a szolgáltatás köré kialakult ökoszisztéma, a kommunikációs platform minden elképzelhető informatikai rendszerrel összeköthető közvetlenül, másokkal pedig az IFTTT szolgáltatásán keresztül. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a szervezet veszi a fáradságot, a Slack a legfontosabb belső felületté tud válni, amely a személyközi információcserén messze túl tud mutatni.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig

Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Pontosan tudja ezt a Microsoft, így a Teams esetében ráfeküdt ezekre az integrációkra, a mindössze néhány napos platformhoz már Zendesk, Asana, Trello, GitHub, Hootsuite és számtalan más összekötés érhető el. A Teams az egyes csatornák mellé füleket (tabokat) tud rendelni, ahol külső fejlesztők akár webes felületet, akár direkt a Teams-hez fejlesztett egyedi UI-t tudnak mutatni, például adatvizualizációval, közös dokumentumokkal, jegyzeteléssel. Ezek a tabok az egyes csatornákhoz tartoznak. A chatbotok szintén működnek a felületen, ehhez szintén dedikált API-kat kínál a Teams.

Az már magától értődik, hogy a Teams mély integrációt kínál az Office 365 kiegészítő szolgáltatásai felé, így a megosztott .docx állományok például appon belül, az Office Online segítségével nyílnak meg, a megbeszélések megszervezését, a fájlok megosztását pedig mind a Microsoft más rendszerei (például SharePoint, OneDrive) szolgálják ki. A felületről közvetlenül indítható hangos vagy videohívás is, ezt a Skype for Business oldja meg saját hatáskörben.

A Teams fontos előnye, hogy a Microsoft felhős irodai megoldásainak háttérét kínálja, így például megfelel a szabályozott iparágak adatvédelmi normáinak, rendelkezik változatos minősítésekkel is - ami sok nagy szervezetben fontos elvárás.

De milyen használni?

A Teams a ma általánosnak számító csatornás koncepciót használja: ebben a nagy közös csatorna mellett dedikált tematikus csatornák hozhatóak létre, amelybe a felhasználók meghívhatják egymást. Ezzel párhuzamosan 1-1 beszélgetések folytathathatóak. A Slackhez képest újdonság, hogy a rendszerben külön csapatok hozhatóak létre, amelyek egyenként rendelkeznek a fenti struktúrával, ezekkel pedig szépen lekövethető a céges hierarchia, külön team lehet az értékesítés és a marketing vagy épp a pénzügy.

A Teams felülete a szálakra bontott beszélgetésekre helyezi a hangsúlyt, vagyis a klasszikus IRC-élménnyel szemben lehet egyes üzenetekre válaszolni. A fastruktúra csupán egy lépcső mélységű, de ez alapvetően elegendő is, így az eredeti felvetést ott, kontextusát megőrizve lehet megbeszélni. A hosszúra nyúló beszélgetéseket a Teams okosan összevonja, így az alapszint beszélgetésébe nem rondít bele - ezért mindenképp jár a pont, különösen nagy forgalmú, sok tagot számoló csatornáknál lesz ez hasznos.

A felület problémája ugyanakkor, hogy iszonyatosan pazarlóan bánik a hellyel, így egy képernyőre csupán néhány sor fér ki - ezt más alkalmazások sokkal gazdaságosabban oldják meg, ráadásul úgy, hogy a Teams ki sem bontja például a megosztott weboldalakat. Hasonló tartalmat a Telegramhoz képest tesztjeinkben nagyjából fele olyan sűrűn pakolja a Teams - összességében a UI funkciószegény és az információsűrűséggel is komoly gondja van, ami semmiképp sem dicséret egy kommunikációs platform esetében.

Venni vagy fejleszteni

A Teams abból a szempontból is érdekes, hogy ez teljes egészében a Microsoft saját fejlesztése, a cég mintegy 21 hónap alatt nulláról építette fel a szoftvert. Ez komoly fegyvertény, általában ilyen komplexitású megoldásokat a vállalatok (a Microsoft is) inkább vásárol, üdítő látni, hogy a vállalat ezúttal inkább felgyűrte az ingujjat és saját Slack-versenytársat fejlesztett.

A friss fejlesztés hátránya persze, hogy a termék nagyon erősen kiforratlan még. Hiába jelöli azt a Microsoft már stabilnak és akár vállalati felhasználásra érettnek, zavaró és bosszantó hibákba sűrűn bele lehet futni. Például a csapat egy része nem éri el a Teams webes felületét, hiába működik az asztali és mobilos kliens, a weboldal szerint a licenc nem elegendő a szolgáltatás elérésére. Az asztali és mobilos kliensek működése sem kifogástalan, előbbinél rendszeresen előfordult, hogy fogta magát és kilépett. Ehhez jön, hogy a (minden bizonnyal webes technológiákra épülő) felület meglehetősen lassú (különösen az általunk normál működésben használt Telegramhoz képest), másrészt gyakran fut megmagyarázhatatlan hibákra, amit újraindítás, néha ki-belépés orvosol csak.

Ilyen nevetséges hiba például, hogy macOS-en magyar billentyűzetkiosztásról nem lehet használni az egyik legfontosabb karaktert, a @-ot. Az ehhez szükséges alt-q billentyűkombinációt ugyanis a Teams másra használja, így a kiosztás módosítása nélkül nem szólhatunk botokhoz vagy a kollégákhoz. Ugyanígy kissé érthetetlen, hogy az alkalmazás fő nézete maga az értesítéseké, a rendszerértesítést lekattintva is ide érkezünk, majd innen egy újabb ugrás maga a történés - ez a közvetettség a lassúsággal kombinálva már meglehetősen frusztráló tud lenni.

Fontosabb probléma, hogy alapértelmezésben a csatornák lekapcsolt értesítéssel indulnak, így egyáltalán nem értesülünk az ott zajló beszélgetésekről. Ezeket külön, csatornánként manuálisan kell bekapcsolni, a követés funkció beállításával. Komoly hiányosság az is, hogy az iOS-es alkalmazásban (még?) nincs benne a megosztás funkció, így más appokból a Teams-be nagyon problémás tartalmat beküldeni - ez például az egyik leggyakrabban használt funkció (lenne) a HWSW-nél. Ez már bekerült az androidos appba, de ott kézzel kell beírni a megcélzott csatorna nevét, listát nem dob fel az app.

És persze mondanánk azt, hogy ezek csak gyerekbetegségek, amelyeket a rendszer minden bizonnyal heteken belül kinő. De a Microsoft eddigi teljesítménye alapján erre ne nagyon számítsunk, ha ezt is csak úgy sikerült gatyába rázni, mint a Skype-ot, akkor még sokáig bughalom marad a Teams is.

Ha pedig itt tartunk: a Teams windowsos kliense Win32-es alkalmazás, ami nagyon komoly bizalmatlanságot mutat a cég saját UWP-s alkalmazásplatformja felé. Látványos, hogy az alkalmazásra még az UWP-s mázat kenő Project Centennialt sem húzta rá a cég, vagyis nem lett "áruházasítva" - annyira nem, hogy a Windows saját alkalmazásboltjából a Team teljesen elérhetetlen. A döntés végső soron logikus, az UWP kizárólag Windows 10-en érhető el, így használata azt jelentené, hogy Windows 7-re és 8.1-re (amelyek továbbra is erősek vállalati környezetben - különösen az előbbi) egy külön alkalmazást kellett volna fejleszteni. De ha már a Microsoft sem vállalja be ennek extra terhét, akkor elég abszurd elvárni a külső fejlesztőktől ugyanezt a lépést. A Teams egyébként teljesen keresztplatformos szolgáltatás, mobilon támogatja az Androidot, iOS-t és Windows Phone-t, asztali kliens pedig Windowsra és macOS-re is elkészült, illetve webes-böngészős úton is elérhető - minden fontosabb platformot kipipál tehát a Microsoft.

Védelmi csapás

Végül pedig lássuk, hogy milyen üzleti-piaci stratégia sejlik fel a Teams mögött. A Slack egyértelműen a Teams célpontja, de a Microsoft nem frontális támadást indított: sőt, támadás helyett inkább belső védelmi vonalat húzott fel. A Teams ugyanis nem önálló termék, nem vásárolható meg, fizethető elő a szolgáltatás a Microsoftnál, azt kizárólag a vállalati Office 365 előfizetések mellé teszi elérhetővé - de azoknál ingyenesen.

Az üzenet ennyiből is egyértelműen kiolvasható: a már Microsoft-felhasználó vállalatok ne kacsintgassanak a Slack felé, kapnak az előfizetésük mellé egy egészen használható alternatívát, ingyenesen. Ettől a ponttól nagyon nehezen tudja megindokolni bármely céges középvezető a feletteseinek, hogy az ingyenes, az Office 365 mellé előintegrált, gombnyomásra bevezethető Teams helyett miért van szüksége pont a Slackre. Ebben a beszélgetésben pedig annak külön költsége, külön elvégzendő integrációja-bedrótozása sokkal nagyobb súllyal esik latba, mint a Teams kiforratlansága vagy egyes hiányzó funkciói. És ezzel a csatát a Microsoft már meg is nyerte.

A stratégia persze nincs árnyoldal nélkül. A Microsoft sem ingyenes Teams-et, sem különálló Teams-előfizetést nem kínál, így az önmagában nagyon nehezen tud majd versenyezni a Slack ellenében, teljes irodai programcsomagként pedig bevezetése valószínűleg nem túl vonzó a Slacket fontolgató szervezetek számára. Emiatt a Teams bevezetése nem támadás - sokkal inkább a saját bástyák erősítgetése a Microsoft részéről.

Kinek jár?

A Teams tehát ingyenesen jár minden céges Office 365 előfizetés mellé, még a legolcsóbb Office 365 Vállalati alapverzió mellé is - ennek ára egy éves előfizetéssel nettó 4,2 euró per felhasználó per hó (ez történetesen olcsóbb, mint a Slack standard fizetős csomagja). A többi előfizetés, a Vállalati, a Vállalati prémium, a Nagyvállalati E1, E3 és E5 szintén tartalmazza a Teamset, - az Office 365 ProPlus mellé ugyanakkor nem jár ez a szolgáltatás.

a címlapról