Kipróbáltuk: Lenovo K900
Sokan fűztek nagy reményeket a Lenovo tavaly megjelent, Atom processzoros K900 phabletjéhez, és bár felépítés terén a telefon kétségtelenül a prémium kategóriát gyarapítja, használat közben ez hamar megkérdőjeleződik.
Az okostelefon- és tabletpiacból az ismert márkák mellett egyre több kínai gyártó is jól látható darabot hasít ki magának: ilyen a Lenovo is, amelynek mára a terület öt legjobban teljesítő vállalata közé is sikerült bekerülnie. Nem csoda, hogy egyre nagyobb figyelmet kapnak ezen cégek modelljei és a beszélgetésekben is gyakran merülnek fel költséghatékony alternatívaként Samsung, HTC vagy éppen Sony modellek helyett. A HWSW a Lenovo K900-at próbálta ki.
Messziről látszik a prémium felépítés
A Lenovo K900 első pillantásra nem sokban különbözik egy átlagos okostelefontól, noha 5,5 hüvelykes kijelzőjével már inkább sorolhatjuk a phabletek közé. Az, hogy nem mindennapi készülékkel van dolgunk, először a hátoldalra pillantva válik nyilvánvalóvá: a hátlap ugyanis nemcsak hogy szálcsiszolt alumínium, de az alsó részén ott virít az Intel Inside logó, ami okostelefonoknál nem mondható túl gyakorinak. A K900-at tavaly januárban jelentették be és áprilisban került a boltokba. Különösen a benne található Intel Atom processzor miatt váltott ki nagy érdeklődést a potenciális vásárlókból, ami meglehetősen ritka az okostelefonok között.
Annyi biztos, hogy a telefon felépítése szinte kifogástalan, a fém hátlap kifejezetten prémium érzetet ad, amelyet tovább fokoz, hogy azt négy jól látható csavarral rögzítették. A phablet rendkívül masszív benyomást kelt, de a kijelző fölött és alatt elhelyezkedő perem kicsit túl széles, ezért az amúgy sem apró eszköznek könnyen meggyűlhet a baja az átlagnál szűkebb nadrágzsebekkel, illetve a téglalap forma miatt kicsit ormótlannak hat. A viszonylag széles alsó peremet a gyártó ugyanakkor nem hagyta kihasználatlanul, azon a szokásos három kapacitív gomb kapott helyet. Apró esztétikai hiba viszont, hogy ezek háttérvilágítása nem teljesen egyenletes, bár ettől függetlenül mindenféle fényviszonyok között teljesen jól láthatók.
Ahogy az ekkora kijelzőméretnél lenni szokott, ebben az esetben is az egykezes használat határmezsgyéjén járunk: még a nagyobb kézzel megáldott felhasználóknak is érdemes felkészülni némi zsonglőrködésre, ha a telefon nyomkodása mellett például a buszon is szeretnének kapaszkodni. A bekapcsológomb pozíciója is okozhat még némi fejfájást a kisebb kezűeknek, amit a K900 jobb élének tetején helyeztek el, így gyakorlatilag lehetetlen olyan fogást találni rajta, amelyben egyszerre férnek hozzá a kapacitív gombokhoz és a bekapcsolóhoz, indítás után mindenképp fogást kell váltani. A hangerőgombok a bal perem felső harmadára kerültek, mutatóujjal viszonylag könnyen elérhetők. Ha mindezt elsajátítottuk, az okostelefont 160 grammjával valószínűleg hosszú távon sem lesz megerőltető tartani, a tömeg ráadásul viszonylag nagy felületen oszlik el és a súlyelosztás is jó, nem akar kibillenni a kézből.
Ment már simábban
A telefonon 4.2.1-es Androidot találunk, ami jócskán elmarad a jelenleg legfrissebb, 4.4.2 mögött - jó egy éves modellről lévén szó nem mondhatjuk túl frekventáltnak a szoftverfrissítéseket. A rendszer a Lenovo saját felületével érkezik, amit a gyártó jól ismert fekete-fehér-piros színsémája és kerek ikonok tesznek egyedivé. A UI nem túlzottan giccses, ugyanakkor nagyon messze van a mára szinte kötelezővé vált flat dizájntrendtől. Probléma inkább a felület működésével akad - ezt vegyük nyugodtan szó szerint, a főoldalakon navigálva ugyanis gyakran előfordul, hogy a rendszer szaggat, akadozik. Ez komoly fennakadást nem okoz a használatban, fagyást például egyszer sem tapasztaltunk, ugyanakkor egy felső kategóriás készülék esetében váratlan - és némileg bosszantó is.
A jelenség hátterében szoftveroptimalizálási probléma állhat, az app fiókot megnyitva ugyanis a szaggatás teljesen eltűnik, annak ellenére, hogy itt az oldalak közötti lapozást egy talán már túlzottan látványos 3D animáció is kíséri és a változatos szoftverek futtatása közben sem ütköztünk teljesítményproblémákba, nem tapasztaltunk hasonlót. Hardeversen a döcögés egyáltalán nem indokolt, a phabletben kétmagos Intel Atom Z2580 processzor ketyeg 2 gigahertzen, PowerVR SGX544 GPU és 2 gigabájt RAM társaságában. A belső tárhely mérete 16 gigabájt, de kétszer ekkora kapacitású kivitelben is elérhető a K900, amit mindenképp érdemes megfontolni, miután microSD-kártyás bővítésre nincs lehetőség.
Már tavaly sem volt erőgép
Ami a benchmarkokat illeti, a Lenovo készüléke valamivel alulmarad a tavalyi csúcsmodellekkel szemben, bár mint az utóbbi időben kiderült, ezek nem a legmegbízhatóbb összehasonlítási pontok, miután a gyártók nagy része igyekszik külön optimalizálni eszközeit a hasonló szoftverekre. Az alig egy hónap különbséggel megjelent HTC One az AnTuTu Benchmarkon például 25651 pontot szerzett, míg a K900-nak csak 19378-at sikerült összegyűjtenie. Az okostelefon CPU tekintetében 1685 pontos integer és 1893-as lebegőpontos teljesítményével is elmarad a HTC mögött, ami 2539 és 2839 pontot ért el.
A tavalyi One 2D és 3D grafika terén is maga mögött hagyja az Atom processzoros telefont, ami szinte csak a RAM Operation és a memória sebessége terén aratott győzelmet, előbbinél 1388 utóbbinál pedig 1913 pontot kapott, a One 1236 és 1744 pontjához képest. De a Samsung Galaxy S4-gyel összehasonlítva is hasonló eredményt láthatunk, a Lenovo eszköze ott is csak a RAM teljesítményében múlta felül a koreai gyártó termékét.
Ezek után nem jelent különösebb meglepetést, hogy a telefon megizzasztva nem teljesít kiemelkedően, az erőforrás-igényesebb címek bár élvezhetően, 30 fps környékén futnak rajta, a töltési idők néha feltűnően hosszúak és a grafikából is jócskán visszavesz a többi tavalyi csúcsmodellhez képest. Az alkalmazásokat a processzor x86-os architektúrája látszólag nem viselte meg különösebben, kompatibilitási problémákkal nem találkoztunk se az olyan alapvető appoknál mint a Feedly, se a népszerű Dead Trigger 2, Temple Run 2, Cut the Rope 2 vagy a SmashHit játékok futtatása során.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Pedig a K900-nak minden adottsága megvan, hogy jó kis játékgép legyen: a méretes, 5,5 hüvelykes IPS kijelző 1920x1080 pixel felbontású, mindenféle szögből nagyon szép képet ad és a fényerejével sincs probléma, erős napsütésben is jól olvasható. A hangszórók a hátlap alján kaptak helyet, így nem fenyeget a veszély, hogy a készüléket vízszintesen tartva játék, netán filmnézés közben befogjuk azokat, mint például a Nexus 5, vagy az iPhone-ok esetében, ahol a hangsugárzók az alsó élre kerültek. Ezt a részt itt az USB-port és a headset csatlakozója foglalja el, utóbbi elhelyezése különösebb kényelmetlenség nélkül megszokható.
Bajnok kamera, vékonyka akkumulátor
A K900 egyik meglepő erőssége a kamera, amely kiemelkedően jó képeket csinál. A 13 megapixeles hátlapi kamera Sony Exmor BSI szenzort kapott dual-LED vakuval, a videókat full HD-ban rögzíti, noha ez már az egy évvel ezelőtti felső kategóriánál is alapkövetelmény. A gyári kameraalkalmazás, ahogy a legtöbb telefonnál, itt is kiegészül egy rakás effekttel, a képeket különböző szűrőkkel, illetve textúrákkal turbózhatjuk fel, valamint többféle lencse-hatást is adhatunk nekik, a tilt-shifttől a halszemig. A kamera persze ezek használata nélkül is szép részletes képeket produkál, élénk színekkel.
Az akkumulátor 2500 mAh kapacitású, ami ekkora kijelzőméret mellett aggodalomra adhat okot. Átlagos igénybevétel mellett a telefon azért átvészel egy teljes napot, ha viszont előreláthatólag a szokásosnál többet fogjuk nyomkodni, nem árt ha van egy töltő is a táskában. Az akku teljesítményének követésére egyébként a Lenovo saját widgetet is telepített, amelyre rábökve szabályozható, hogy a telefon milyen töltöttség mellett, netán milyen napszakban kapcsoljon le egyes részeket, például a Wi-Fit vagy a mobilnetet.
A gyártó mindezek mellett néhány plusz funkciót is csempészett a készülékbe, amelyek a beállítások menüben aktiválhatók. Ilyen például a Pocket mode, amely automatikusan maximumra állítja a csengőhang hangerejét ha a felhasználó zsebre teszi a telefont vagy a Decrease ringtone amely ugyanezt csökkenti, hívásfogadás esetén. Ugyanitt beállítható, hogy az eszköz rázásra zárolja magát, illetve hogy a hangerőgombok megnyomására, vagy a kijelzőt kétszer megbökve ébredjen fel.
Talán a következő generáció
A K900 hazánkban hivatalosan nem kapható, külföldön pedig 350-360 eurós áron érhető el. Ennyiért érdemes kétszer is meggondolni hogy a Lenovo terméke mellett döntünk-e. Az akkumulátoros üzemidő nem mondható kiemelkedően jónak, az pedig, hogy a UI néha szaggat, az Android 2.3 korszakát idézi. Bár az erőforrás-igényesebb szoftverek ettől függetlenül vállalhatóan futnak rajta, a vele egyidős zászlóshajókon láthatóan zökkenőmentesebb és szebb az élmény.
A telefon nagy erőssége a rendkívül jó minőség, a kitűnő kamera, illetve a nagy méretű, pompás kijelző. Akiknek ezek a legfőbb tényezők és egyébként is külföldön terveztek vásárolni, esetleg érdemes lehet elgondolkodni a készüléken, bár valószínűleg jobban járnak ha most már inkább megvárják a következő generációt.