:

Szerző: Bodnár Ádám

2012. december 11. 08:51

Kipróbáltuk: Dell XPS 12 hibrid notebook

Szerkesztőségünkben járt a Dell XPS 12, az amerikai gyártó full HD kijelzős, érintésérzékeny, tabletté alakítható Windows 8-as ultrabookja. A papírforma alapján egyszerre képes helyettesíteni egy laptopot és egy tabletet, ebből csak jó sülhet ki.

Az ősszel elrajtolt Windows 8 szinte végtelen szabadságot ad a PC-gyártók kezébe azáltal, hogy végre jól használható érintős felületet és új alkalmazásmodellt épít a megszokott operációs rendszerbe. A vállalatok látszólag nem is tudják, mihez kezdjenek a hatalmas szabadsággal, egyre-másra érkeznek a különféle számítógépek, köztük érintőképernyős, tabletté alakítható modellek is, amelyekkel elvileg kihasználható az új operációs rendszer minden képessége. A Dell belépője ebbe a kategóriába az XPS 12, egy 12 hüvelykes full HD érintőkijelzős ultrabook. Lássuk!

Kivitel

Korábban már volt alkalmunk kipróbálni a Dell XPS 13-at, amelynek minőségét és összerakottságát akkor is méltattuk. Ha lehet, az XPS 12 még tovább lépett, a olcsó PC-k felől tudatosan a drágább, felső kategóriás gépek felé forduló Dell nem sajnálta a szénszálat és az alumíniumot belőle. Az XPS 12 kivételesen jól összerakott laptop benyomását kelti, amelynek minden részlete igényes. Az illesztési hézagok minimálisak, a ház pedig nagyobb erő hatására sem deformálódik érdemben. Finom megoldás az alumínium díszcsík a billentyűzet körül, illetve az elforgatható kijelző fém kerete.

Az XPS 12 paneljét a keretében 180 fokban meg lehet fordítani és ezzel a mozdulattal laptopból tabletet varázsolhatunk – hasonló megoldást már bemutatott a gyártó, az Atom processzoros Dell Inspiron Duo azonban még az érintéses vezérlésre legkevésbé sem felkészített Windows 7-tel került forgalomba. A Windows 8 viszont jól használható érintéssel is, így már van létjogosultsága az XPS 12-höz hasonló átalakítható “hibrid” tableteknek. Lenyűgöző mérnöki teljesítmény, hogy a kijelző működéséhez szükséges összes kábelt sikerült a panel vékony tengelyében elvezetni - hogy mennyire lesz tartós a konstrukció, majd meglátjuk, a Dell váltig állítja, hogy 20 ezer forgatást biztosan kibír. Az XPS 12 kijelzője fémes-mágneses kattanással illeszkedik be a keretbe, ami a premium érzést erősíti, érződik, hogy a mérnökök odafigyeltek erre a mozzanatra.

A kijelzőt megforgatva és visszahajtva egy tabletet kapunk. A versenytársakkal (pl. Lenovo Yoga) ellentétben az XPS 12 billentyűzetét ilyenkor beborítja a kijelző, nem tudunk véletlenül megnyomni semmit és szennyeződés se juthat be. A Dellnél még arra is gondoltak, hogy a tabletes használathoz illő kezelőszerveket helyezzenek el a gép élén, külön van hardveres hangerőállító “rocker” és a ki-bekapcsoló gomb is csúszkás kialakítású, így kevésbé valószínű, hogy véletlenül megnyomjuk. Itt érdemes megjegyezni, hogy csatlakozókkal nem kényezteti a vásárlókat a Dell, szorosan egymás mellett van két USB 3.0 és egy mini DisplayPort-aljzat, ezeken kívül csak a 3,5 milliméteres hangcsatlakozót találjuk meg az XPS 12 “élén”, nincs külön HDMI-kimenet, sem pedig kártyaolvasó.

Billentyűzet, kijelző

Az XPS 13 billentyűzetét is szerettük, az XPS 12 esetében sincs ez másképp, a gombok dellesen hosszú úton járnak, nyomáspontjuk is határozott, tapintásuk is jó. A gombok mögött fehér, jéghideg fényű LED háttérvilágítás kapcsolható be, ahogy az ebben a kategóriában már elvárható. Sajnos másban is hasonlít az XPS 13-hoz az érintőképernyős kistesó, ugyanúgy Cypress gyártmányú touchpadje van, amely teljesen tönkreteszi a "laptopos" felhasználói élményt: a toucpad elég nagy, de lassan, kelletlenül reagál az ujjak mozgatására, a konkurensek által használt Elan és Synaptics érzékelők köröket vernek rá. Szerencsére az érintőképernyő miatt van más lehetőség is a kurzor pozicionálására, de egy ilyen árkategóriás géptől elvárható lenne a kifogástalan touchpad – az utóbb próbált noteszek közül se a Samsung Series 9, se a ThinkPad X1 Carbon, se a Toshiba Portege Z930 esetében nem volt ezzel az alkatrésszel probléma.

A kijelzőről viszont csak szuperlatívuszokban lehet beszélni, a 12 hüvelykes, 1920x1080 pixel felbontású IPS megjelenítő érintésérzékeny és Gorilla Glass védi az erősebb behatásoktól. A színekkel, kontraszttal, betekintési szögekkel kapcsolatban nemigen lehet rosszat mondani, és a fényerő is bőven elegendő (400 nit) ahhoz, hogy szabadban se okozzon nagy problémát a kijelző tükröződése.

A Windows 8 új nyitóképernyője és a Windows 8 stílusú (“Metro”, vagy újabb nevezéktan szerint "Modern") alkalmazások kihasználják a magas pixelsűrűséget, a szövegek és grafikák rajzolata gyönyörű, képpontokat még keresve sem találunk. A desktop azonban a Windows 8-ban továbbra sem skálázódik megfelelően, eredeti beállítások megtartása mellett a felületi elemek, szövegek túlságosan aprók ahhoz, hogy kényelmesen használni lehessen a 12" gépet. Nincs más megoldás, mint az átméretezés, azonban a felületi elemek nagyítása közben azok torzulnak, a kinagyított Windows desktop és a rajta futó alkalmazások kezdenek “furcsán” kinézni, köszönhetően az arányosan változó és a fixen maradó elemek összjátékának. Az alábbi képeken érdemes megnézni az Internet Explorer címsorát és fülét: 150 százalékos nagyításnál sokkal rövidebb szöveg fér ki, mert a szövegmező és a fül nem lett szélesebb, csak magasabb.

Minél jobban nagyítunk, annál szembeötlőbbek ezek az eltérések, a felületi elemek egy része pedig a nagyítás közben homályossá, mosottá is válik. Jó példa erre a Visual Studio és a Skype, vagy éppen a Windowsba épített tűzfal figyelmeztető képernyője, ami afféle állatorvosi beteg lóként is felfogható. Egy kisebb, 1600x900 vagy 1440x900 pixeles kijelzővel sokkal használhatóbb lenne ez a gép.

Hardver, fogyasztás, melegedés

Az XPS 12 az Intel Ivy Bridge generációs Core i5-3427U processzorára épül, amelyez 4 gigabájt RAM tartozik, a háttértár pedig egy 128 gigabájtos Samsung SSD – a részletes hardverleltárat az AIDA64 szolgáltatja, amely itt megtekinthető. A gép teljesítményével ennek megfelelően nincs gond, egyedül a legújabb 3D játékok és a grafikát intenzíven igénybe vevő alkalmazások futtatására nem alkalmas, de ez egyáltalán nem váratlan.

A burkolat alatt 47 wattórás lítiumakkumulátor kapott helyet, hasonlóan a Toshiba Portege Z930-hoz, azonban a fogyasztás némileg magasabb, az akkus üzemidő pedig érezhetően rövidebb, amit az azonos rendszerplatformból kiindulva a nagy felbontású, nagy fényerejű, érintésérzékeny kijelző extra fogyasztásával lehet magyarázni. Webböngészés közben, 50 százalékos fényerőn, bekapcsolt Wi-Fi mellett 5 óra körüli üzemidő a reális, HD videolejátszásnál tapasztalataink szerint kicsivel 3 óra felett van az elérhető maximum. A masina hűtője nem különösebben csendes, de terhelés alatt sem válik zavaróan zajossá és túlzott melegedést sem tapasztaltunk.

Használat közben

A hibrid, konvertálható, notebook-tablet hibrid koncepció elvileg működőképes is lehetne: az XPS 12-t kézbe fogva használhatjuk tabletként a fotelben ülve vagy az ágyban fekve, de a Windows 8-nak hála nem kell nélkülöznünk a desktop alkalmazásokat sem, ráadásul a kiváló fizikai billentyűzeten nagy mennyiségű adat bevitele sem okoz gondot. A számítógépet teljesítménye miatt munkahelyi mindenesként, “igáslóként” is be lehet vetni, ráadásul exkluzív alumínium-karbon kivitele miatt még egy felsővezetői tárgyaláson is jól mutat.

A gyakorlatban viszont ez a koncepció itt nem működik, ennek az oka pedig a Dell XPS 12 tömege: a nem patikapontos mérlegünkön 1515 grammot mértünk, ami egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy az eszközt valaki a hagyományos értelemben vett tabletként, kézben tartva néhány percenél tovább használja, hiába az érintőképernyő, az automatikusan változó (hardvergombbal rögzíthető) kijelzőtájolás és a tabletes kezelőszervek. Persze lehetnek olyan helyzetek, amikor jól jön a kifordítható kijelző, de a Dell számítógépe inkább érintőképernyős ultrabooknak fogható fel, semmint tabletnek. És még annak is nehéz.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod

Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A kérdés az, hogy életképes lehet-e a koncepció valaha. A tabletes felhasználás alacsony tömeget és kis méretet követel, jelenleg 10 hüvelyk és 600 gramm körül van az a felső határ, ahol egy gép még kényelmesen kezelhető és hosszabb távon se fárasztó tartani. A laptoppá alakítható tableteket a fizikai billentyűzet hivatott kiemelni a tömegből, azonban a billentyűzet akkor igazán hasznos, ha nagy: egyelőre legalább 11 hüvelykes méret kell az igazán komfortos, kompromisszummentes gépelési élményért, ami legalább egy kilós tömeget is implikál.

Értékelés

A 10 hüvelykes ASUS VivoTab RT elég kicsi és könnyű ahhoz, hogy jó tablet váljon belőle, a billentyűzete viszont kényelmetlen. A Dell XPS 12 a másik irányból közelít, megfelelő méretű a klaviatúrája, azonban a 12” Gorilla Glass érintőképernyő és a méretosztályhoz passzoló akkumulátor túlságosan naggyá és nehézzé teszi. A bajokat pedig csak fokozza a Windows desktop rossz skálázódása, ami miatt a hagyományos asztali alkalmazások csak külső kijelzőn használhatók igazán, ráadásul szükségünk lesz egérre is a gyenge touchpad miatt.

A bruttó 430 ezer forinttól induló bruttó árat soknak érezhetjük akkor, ha egy notebook-tablet hibridként tekintünk az XPS 12-re, de ha premium kategóriás érintőképernyős ultrabookként vizsgáljuk, akkor még éppen elfogadható, figyelembe véve a Dell által kínált 3 éves garanciát is. Csak a töltő legyen kéznél.

Eleged van az eltérő környezetekből és az inkonzisztens build eredményekből? Frusztrál, hogy órákat kell töltened új fejlesztői környezetek beállításával? Többek között erről is szó lesz az AWS hazai online meetup-sorozatának ötödik, december 12-i állomásán.

a címlapról