Kipróbáltuk: ASUS Eee Pad Transformer Prime

Az ASUS Eee Pad Transformer Prime sok szempontból első a piacon. Ebben debütált az NVIDIA Tegra 3 rendszerchip és a tabletek közül ez kapta meg elsőként az Android legújabb, 4.0 verzióját is. Nem csoda tehát a felhajtás és az érdeklődés iránta. Szerkesztőségünk szerencséjére az ASUS hazai képviselete a Transformer Prime-mal együtt az eredeti Transformert is kölcsön tudta adni, így a két gépet közvetlenül egymás mellé téve jó képet kaphattunk arról, mennyit fejlődött a koncepció néhány hónap alatt.

A Transformer-ötlet

A válasz az, hogy nagyon sokat. Már az első Transformer esetében is tetszett a felcsatolható billentyűzetes, notebookként is használható androidos tablet ötlete, ezt a Prime még egy lépéssel tovább tudta vinni, még jobban használhatóvá tette, miközben nőtt a teljesítmény, csökkent a méret és a tömeg és a megjelenés is exkluzívabbá vált. A haladásnak ára is van, szó szerint: a Prime-ért jóval magasabb összeget kell a boltban hagyni, mint a kistestvérért.

Az ASUS Transformer családba tartozó  tabletek  opcionálisan megvásárolható, felcsatolható billentyűzettel is rendelkeznek. Az ötlet elcsépeltnek és triviálisnak is tűnhet - az általában tabletes etalonként emlegetett iPad-hoz is érhető el billentyűzetes dokkoló. Az Asus azonban továbbgondolta a koncepciót és a fix dokkoló helyett zsanéros változattal rukkolt ki. Így a gép dokkolt formában is összecsukható, ilyenkor egy tipikus netbook dimenzióival és tömegével rendelkező egységet kapunk. Szétnyitva akár hosszabb szövegek bevitelére is alkalmas az eszköz, miközben megtartja a tabletek előnyeit, az instant bekapcsolást, a folyamatos online kapcsolatot, a hosszú üzemidőt.

Meggyőző anyaghasználat és forma

A “sima” Transformerhez képest az előrelépés egyaránt érinti a külsőt és a belbecset, kezdjük az előbbivel. Az ASUS mérnökeinek sikerült a bravúr: az új Transformer kisebb és könnyebb az elődjénél, miközben a textúrázott műanyag borítást szálcsiszolt fém váltotta fel – a megjelenés hasonló a tavaly megjelent ASUS Zenbookokéhoz. A tablet egészen egyszerűen lenyűgözően néz ki, bárki látta, elismerően nyilatkozott a megjelenéséről, ezt a gépet egyáltalán nem ciki még egy üzletembernek, vállalatvezetőnek sem elővenni a tárgyaláson, az iPaddel rendelkező kollégákat, partnereket is le lehet vele nyűgözni. A Transformer megépítettsége is példás, masszív, strapabíró készülék benyomását kelti, a billentyűzetet rögzítő mechanizmus is megfelelően erős, nincs mocorgás, nyikorgás, pestiesen szólva nagyon egyben van a gép.

A masszivitása ellenére a Transformer Prime könnyű is: maga a tablet 590 grammot nyom, amivel jelenleg a legkönnyebb a 10 hüvelykes kategóriában, de még a csatlakoztatott billentyűzettel együtt sem haladja meg tömege az 1135 grammot, amivel a hasonló méretű netbookokkal kerül egy kategóriába. A hálózati töltővel kiegészített gép alatt 1224 grammot mutatott a nem patikapontos digitális mérlegünk kijelzője, vagyis ennyi a Transformer Prime utazó tömege – kimondottan kedvező. Az első generációs Eee Pad Transformer tömege töltő nélkül is 1339 gramm volt, az új mellett kimondottan, vaskos, nehézkes megjelenésű.

Maga a tablet csak addig hasonlít egy iPadre, amíg egymás mellé nem tesszük őket: mások a kijelző arányai, az előlapján nincs hardvergomb, a hátlapja pedig fémből készült. Az előlapot elfoglalja a 10,1 hüvelykes, 1280x800 pixeles "Super IPS+" kijelző, ami az egyik legjobb amit eddig tabletekben láttunk, fényereje bőven elég még szabadtéri használatra is. A Super IPS+ egyébként a maximális fényerejű üzemmód neve, ezt külön kell bekapcsolni a kézreálló gyorsmenüben. A kijelző más vonatkozásban is kiváló, a színek jók és a betekintési szögek is maximálisak. A hangszóróról ez már nem mondható el, a Prime egyetlen sugárzót kapott, ami a gép hátán jobbra van, ha valaki kézbe fogja a készüléket, pont a tenyerével fogja be a hang számára fúrt lukakat. Az asszimetrikus elhelyezés médiafogyasztás közben is zavaró, a hang nagyon “egyoldalas” - ez persze fülhallgatóval kiküszöbölhető.

Gombok, portok

A tableten csak néhány kezelőszervet találunk: a felső élén van a bekapcsológomb, ami talán kisebb a kelleténél, jobbra a 3,5 mm-es hangkimenet, balra pedig a hangerőgombok, a microHDMI-csatlakozó, valamint egy microSD-kártyahely. Alul van a töltőcsatlakozó, valamint a billentyűzetet rögzítő reteszek helye. Az opcionális klaviatúra egy SD-kártyahellyel és egy USB 2.0 porttal növeli a csatalkozók számát. Az Android az általunk csatlakoztatott összes USB-s beviteli eszközt felismerte és jól kezelte, beleértve egeret, billentyűzetet és játékvezérlőket is - kár, hogy az USB-s 3G-modemekkel meghajtóprogram hiányában egyelőre nem tud mit kezdeni az operációs rendszer. Reméljük, hogy a Transformerhez hasonló, USB-csatlakozóval rendelkező androidos eszközök terjedése elegendő motivációt jelent majd a gyártók számára a driverek elkészítéséhez.

A klaviatúrán a gombok a ma már általánosnak tekinthető szigetszerű elrendezést kapták, a nálunk járt tesztpéldány már magyar kiosztással rendelkezett, amit természetesen az operációs rendszer is hibátlanul kezelt, az Eee Pad Transformer Prime simán átment az „árvíztűrő tükörfúrógép” teszten. A vékonyság miatt a gombok alacsonyak és az útjuk sem hosszú, a gépelési érzet kissé gumis, de megszokható – a 10 hüvelykes méret eleve korlátozza a gépelési komfortot. A klaviatúrán nem kevesebb mint 17 speciális funkcióbillentyű található, amelyekről a hardver és az operációs rendszer egyes szolgáltatásait lehet elérni (pl. Wi-Fi és Bluetooth ki/be, fényerő- és hangerő-beállítás, gyorsgomb a böngészőhöz, a beállításokhoz, a médialejátszóhoz, stb.).

A touchpad több ujj érzékelésére is képes és a gép méretéhez igazodik – értsd: nem túl nagy, de nem is pici. Fájdalom, hogy a képernyőn működő multitouch gesztusok (pl. zoom) a touchpaden nem működnek, és maga az Android, valamint a rajta futó alkalmazások is érintésre, nem egerészésre optimalizáltak. Ettől függetlenül jó dolognak tartjuk a billentyűzet-touchpad kombinációt, kis megszokással a szórakozáson túl komolyabb feladatokra is használhatóvá válik a gép - az érintésre optimalizált felülettel és hagyományos desktoppal is rendelkező Windows 8  izgalmas lehetőségeket tartogat.

De mi hajtja?

A Transformer Prime-ra azért is voltunk kíváncsiak, mert ebben debütált az NVIDIA vadonatúj Tegra 3 rendszerchipje, amelyről megjelenése előtt csak szuperlatívuszokban nyilatkozott a vállalat. Nos, ennek volt is alapja meg nem is. A Transformer teljesítményére senkinek sem lehet panasza, a Tegra 3 már elég erős ahhoz, hogy zökkenőntesen futtassa az Android Honeycomb felhasználói felületét, valamint a legösszetettebb alkalmazásokat, 3D játékokat is. Számos technológiai demóval  és játékkal próbáltuk ki a Transformer Prime teljesítményét és nem tudott kifogni rajta egyik program sem, az igazán megdöbbentő a játékok (pl. Gunslinger, ShadowGun, Riptide GP) minősége és folyamatossága volt, néhány éve még egy PC-s vagy konzolos címnek is becsületére vált volna ilyen szintű grafikai részletesség. A programok mindegyike elindult az eredeti Transformeren is, de a Prime-on érezhetően simábban futottak.

^ShadowGun

Az NVIDIA a Tegra 3 megjelenése kapcsán ötszörös teljesítménynövekedést ígért a Tegra 2-höz képest. Az ígéret szép, de az általunk elvégzett mérések az ötszörös különbséget nem tudták igazolni. A Linpack, a Browsermark, a SunSpider, és az AnTuTu tesztekkel végzett mérések szerint minden területen jelentőset lépett előre a Transformer Prime teljesítménye, de ötszörös különbség sehol sem jelentkezett. Az alábbi táblázatban a Tegra 3-alapú Transformer Prime teljesítménye látható az eredeti Transformer adatait 100%-nak véve.

^{A Transformer Prime teljesítménye a Transformerhez (100%) képest}

Elődjétől eltérően az új gép három különféle teljesítményprofilt is kapott, az alapértelmezett kiegyensúlyozott profilról a menüből válthatunk egy energiatakarékosra és egy „mindent bele” beállításra. A Tegra 3 egy aktív maggal akár 1,4 GHz-en is pöröghet, egyébként 1,3 GHz az órajel maximuma, ezt teszi lehetővé a maximális teljesítményre optimalizált beállítás. A kiegyensúlyozott profilnál 1,2 GHz a maximális órajel, az energiatakarékos profil pedig 1 GHz-re korlátozza a CPU órajelet ha egy vagy két mag aktív, három magnál 760 MHz, négynél pedig 620 MHz a csúcs. Az ábrán jól látható, hogy az egyes beállítások hogy befolyásolják a különféle benchmarkok alatt mutatott teljesítményt – az energiatakarékos mód aktiválása jelentős teljesítményveszteséget okoz, míg a normál és nagy teljesítményű profil között nincs jelentős eltérés.

Az akkuidő nem kérdés

A Transformeréhez hasonlóan a Transformer Prime billentyűzetben is helyet kapott egy akkumulátor amely a tablet áramforrását tudja tölteni, jelentősen megnövelve a konnektortól távoli hasznos időt. A második akku jótékony hatása az is, hogy a gép kinyitva is egyensúlyban marad, nem akar hanyatt esni. Az extra akkumulátor majdnem akkora kapacitású mint a tabletben levő, így 25+22 wattórányi tartalék áll a felhasználó rendelkezésére. Ez az akkukapacitás gyakorlatilag mindenre elég, amire a Prime-ot használni lehet, nincs olyan hosszú repülőút vagy munkanap, amit ne lehetne végigcsinálni egy feltöltéssel és a feladattól függően a teljesítményprofilok közötti váltogatásokkal, amelyeket egyébként egy mozdulattal el lehet érni a menüből. Külföldi weboldalak mérései szerint a Transformer Prime a billentyűzettel együtt 13 óránál is hosszabb üzemidőt biztosít bekapcsolt Wi-Fi mellett böngészéskor, videolejátszásnál pedig (a Tegra 3 hardveres gyorsításának köszönhetően) akár 15-16 órát is elérheti ez az idő.

A tesztünk ideje alatt a Prime-mal kapcsolatban nemzetközi minibotrány is lejátszódott: a gépbe épített GPS-vevő ugyanis szokatlanul gyenge teljesítményű, jelet nehezen talál és könnyen el is veszti. A gyártó a problémát elismerte, az ASUS szerint a teljesen alumíniumból készült hátlap annyira árnyékolja a GPS antennáját, hogy az ideálistól eltérő körülmények között nem találja, vagy elveszíti a jelet. Ennek megfelelően az ASUS a GPS-képességet el is távolította a hivatalos specifikációk közül, ettől függetlenül a Prime képes erre a funkcióra - bár korlátozottan. A versenytársak hagyományosan műanyag ablakot szoktak hagyni a GPS és vezeték nélküli antennák mellett a fém készülékházon, erről az apró fogásról az ASUS elfeledkezett. Tapasztalataink szerint a fém hátlap a WiFi-csatlakozás minőségét és sebességét érdemben nem befolyásolta, ebben szerepe van a “diversity” névre keresztelt funkciónak is: a gépben két antenna kapott helyet, amelyek közül mindig a jobb térerőt érzékelőt használja a vezérlőegység.

Szoftver

A Transformer Prime hozzánk még Android Honeycombbal került, de időközben megérkezett rá az Ice Cream Sandwich frissítés. A Google már a Honeycomb esetében is tiltotta az egyedi felületeket és az ICS esetében sincs ez másképp. Az ASUS a felület kidekorálása helyett inkább néhány saját fejlesztésű alkalmazásra koncentrált, így került a gépre egy jegyzettömb, fáljkezelő, könyvolvasó, DLNA-szerver, amellyel a gépen tárolt médiát tudjuk DLNA-képes szórakoztató eszközökre sugározni. Előre telepítve tartalmazza a Prime a Polaris Office nevű irodai alkalmazást is, amellyel doc, xls és ppt (Office 97-2003) formátumú állományokat lehet szerkeszteni. Minden másra ott az Android Market és a Tegra Zone, utóbbi az NVIDIA rendszerchipjére optimalizált alkalmazások gyűjtőhelye, egyelőre csupán pár tucat programmal.

Mentorhatás: tapasztalt szememmel vezetem a kezedet A sikeres IT karrierek többsége mögött ott áll egy erős mentor, szerepének azonban nagyon sokféle árnyalata lehet.

Furcsa anomáliát tapasztaltunk az Ice Cream Sandwich (Android 4.0) frissítés megérkezése után, az új szoftververzió – ki tudja miért – nagyot rontott a SunSpider benchmark eredményein. A Transformer Prime a Honeycombbal (Android 3.x) még 1600 pont körüli eredményt ért el, a Ice Cream Sandwich ezt látványosan visszavetette, miközben más benchmarkok alatt inkább némi teljesítménynövekedést hozott. Ez főleg annak fényében fura, hogy a Google egyik fő üzenete az Android 4.0 kapcsán az új, nagyobb teljesítményű böngésző volt, ennek különösen a JavaScript-teljesítményt mérő Sunspider alatt jelentkeznie kellett volna.

A böngésző amúgy meglepetésünkre messze leggyengébb elemének bizonyult. Az Adobe Flash-t feltelepítve az alkalmazás sokszor, több másodpercre megakadt, mind a görgetés, mind a zoomolás kifejezetten akadozott. A Flash bővítménnyel amúgy is sok probléma volt, az asztali rendszerekre optimalizált Flash-alkalmazások hol futottak, hol nem, ilyenkor az oldal újratöltése sokszor segített. Az élmény mindenesetre rendkívül frusztráló, a tablet jövőbeni felhasználóinak nem ajánljuk a Flash telepítését. Ha tehát valaki a négymagos processzorok érkezésétől várta a Flash használhatóvá válását Android alatt, annak sajnos csalódnia kell. Gyanúnk szerint az Ice Cream Sandwich következő kiadásai jobb optimalizációt kapnak majd a Tegra 3-hoz, így a böngésző teljesítménye is emelkedhet. A mobil platformokra készülő Flash fejlesztése azonban leállt, így ehhez a jövőben már nem is fűzünk reményt.

Meg kell fizetni

Az ASUS már az eredeti Transformerrel is bizonyította a kinyitható tablet koncepcióját, azonban az első iterációban még számos apró probléma jelentkezett. Ezek elsöprő többségét sikerült javítani a második, frissített változatban. A géptest szilárdabb, a kijelző jobb, a processzor pedig gyorsabb lett, a dokkolócsatlakozás pedig példamutatóan stabillá vált. Az ASUS marketingdöntése értelmében a Prime nem váltja le az eredeti terméket, hanem fölé pozicionálja, a két termék így párhuzamosan létezik tovább a belátható jövőben is. Egy jelentős differencia azonban a két iteráció között, hogy csak a Prime kapott magyar kiosztású billentyűzetet, az eredeti Transformerhez csak angol dokkoló érhető el (szoftveresen természetesen kikényszeríthetőek a magyar ékezetes karakterek is).

A technológiai és formatervezési fejlődésnek ára is van: 195 ezer forintos áron debütál a készülék, ezért vagy 32 gigabájtos háttértárat és a billentyűzetet, vagy csak a tabletet, de 64 gigabájtos háttértárat kap a felhasználó. Az utóbbit választók külön is megvásárolhatják a billentyűzetet február végétől. Az ár tehát egyáltalán nem alacsony, bár ezt a dollár és az euró árfolyamának is köszönhetjük. Cserébe az ASUS Eee Pad Transformer Prime egy jól kinéző, kifogástalan minőségű, nagy teljesítményű tablet - szerintünk jelenleg a legjobb.