Kipróbáltuk: LG Optimus 2X kétmagos processzorral

Értelemszerűen nem a számológép vagy az e-mail kliens kívánja meg a pár évvel ezelőtti asztali gépek erejét, hanem a multimédiás és szórakoztató funkciók. Az LG Optimus 2X-et lehet önállóan értékelni, mint androidos okostelefont, illetve lehet játszadozni vele és megnézni, hogy milyen kézi konzolként vagy médiacenterként. A részletek taglalása előtt már érdemes leszögezni, hogy a tavalyi elalvás után az idei Optimus-sorozattal az LG elkapta a ritmust, okostelefonként, kézi játékgépként is kiválóan megállja a helyét az eszköz. Az Optimus 2X-et már volt alkalmunk kézbe fogni néhány héttel ezelőtt, most viszont hosszabb tesztre került hozzánk, s ezúttal alapos nyúzásnak vetettük alá.

A 2X tényleg kétszer gyorsabb

Az első, kétmagos processzorral szerelt androidos mobil külsőre szinte semmiben nem tér el a többi gyártótó felső kategóriás készülékeitől. A teljesen fekete műanyag borítás és a kijelző feletti üveg felület kellemesen semleges hatást kölcsönöz a mobilnak. Elölről nézve, főleg ha a főmenü is aktív widgetek nélkül, akkor a laikus szem hamar azt gondolhatja, hogy egy iPhone-t lát, ami tavaly a Galaxy S kapcsán is szinte az első benyomás volt. Az LG rá is játszik erre a külső mellett a menükkel, az áttűnési effektekkel és az ikonokkal is. A hátlap viszont kölcsönöz azért némi egyéniséget a mobilnak, a síkjában némileg megtört barna hátlap és középső fémcsík talán felismerhetővé teszi az eszközt.

A tokozás tervezésénél szembe ment a trendekkel az LG, az Optimus 2X kimondottan tekintélyes, a kijelző alatt bőven lelóg az érintős vezérlőgombok számára kialakított tágas rész. Ezért kényelmes kézben tartani, könnyen megy az egyujjas használat, bár apró női kezeknek inkább kétkezes mobil lenne a 123,9x63,2x10,9 milliméteres 2X. A Samsung Galaxy S II-vel, az igazi vetélytárssal összehasonlítva viszont szinte azonos a lapméret, csak a Samsung készüléke 2,5 milliméterrel vékonyabb. Súlyra az átlagos kategóriába tartozik, 139 gramm, húzni biztos nem fogja a kezet, zsebet.

A kijelző 4 hüvelyk átlójú, 16 millió árnyalat megjelenítésére képes TFT kijelző WVGA (800x480) felbontással, a panel előtt pedig a masszív Gorilla Glass kap helyet. Érdekes dizájnötletnek tűnik elsőre, hogy az oldalt körbefutó fémkeret a sarkoknál meg van vastagítva. Egyrészt ez jól néz ki, másrészt feltételezésünk szerint egy komolyabb elejtésnél a feszültség jobban szétoszlik és nem valószínű, hogy egyből törik az üveg. A fémkeret rejti egyébként a két hangszórót is, amik se túl szépen nem szólnak, se túl hangosan.

Bőséges memóriakapacitás

Az LG 2X bővelkedik tárhelyben, egyrészt találunk közel 1,5 gigabájt belső memóriát, ahová programokat telepíthetünk, illetve egy “belső SD” tárhelyet, ami valójában az előbbi belső memóriának egy újabb 5,5 gigabájtos partíciója. Mivel az Android ezt valóban microSD kártyaként értelmezi, ezért nem szükséges a mobil alapvető működéséhez külön kártya, azaz azt akár cserélgethetjük is, attól függően, hogy éppen a 32 gigabájt filmre van szükség, vagy a 8 gigabájtnyi muzsikára. Az összesen 8 gigabájt belső memória viszont elegendő még úgy is, ha többszáz megás játékokat is feltelepítünk. Ennél több belső memóriával csak a Samsung Galaxy S II jön majd, de ezen a szinten a különbség már nem feltűnő.

A kétmagos processzor mellé minimum dukál a HDMI-port, ami az egyik lényeges területe a nagy teljesítmény kiaknázásának. A mobilt egy kijelzőre kapcsolva a kép azonnal átvándorol a tévére, így akár böngészni, játszani, olvasni is lehet, de nyilván az izgalmasabb, amikor 3D-s játékokat vagy 1080p  filmeket jelenítünk meg nagyban. A megfelelően kódolt, a mobil paramétereihez igazított HD-filmeket minden gond nélkül le lehet játszani, a tekerés, jeletek közti ugrás sem gond. Nyilván egy óriás bitrátájú, ínyenc módon összerakott filmnél meginog a rendszer, de mint mindent, ezt is ésszel kell csinálni és akkor nem lesz baj. Amilyen formátumot/kodeket alapból le tud játszani a rendszer, azt simán viszi a 2X.

Az összekötés után egyébként azonnal megjelenik a mobil képe, amennyiben a felbontást automatikusra állítottuk, akkor a kijelző alapján dönt a mobil, de kényszeríthetjük 480p-től 1080p-ig a szabványos értékekre. Ha nem a teljes képet küldenénk csak ki, hanem egyes multimédiaelemeket, akkor ott a DLNA is, amit az LG SmartShare-nek hív.

A csodás játékok

A néhány nap alatt kipróbált 3D-s játékok, illetve a lefuttatott szintetikus tesztek azt mutatják, hogy van értelme a kétmagos architektúrának, még akkor is, ha a 2X gyárilag csak Android Froyóval (2.2) érkezik. A Gingerbread-frissítés úton van valahol, de jelenleg még nem telepíthető. Az LG viszont elég alaposan kezelésbe vette az Androidot, nekünk is csak az “about phone” menüből  derült ki, hogy miből milyen verzió fut az Optimus 2X-en.

A felület leginkább az iPhone-éhoz hasonlít, kezdve az állandóan kint lévő négy alapikontól kezdve az alkalmazáslista ikonjain át, a menükig. Az LG nem erőltette túl magát, amikor widgeteket kellett terveznie, ebben szinte minden másik gyártónak sikerült komolyabb eredményeket elérni, még a választható órák is többségében ízléstelenek vagy csúnyák. Az Android Marketen szerencsére ezrével találhatóak jobb, szebb megoldások. A működés és az elrendezés viszont nagyon logikus és hatékony is. A listák rendezettek, minden nagyon gyorsan töltődik be, s lelassítani csak akkor sikerült a mobilt, ha a home screeneket telepakoltuk izgő-mozgó widgetekkel. Ilyenkor sem a processzor a szűk keresztmetszet, hanem a memória, ezzel nehezen lehet bármit kezdeni, az eddig próbált összes csúcskészülék elvérzett ezen a teszten.

Ezt azonban el is felejthetjük azonnal, amint elindítottuk valamelyik 3D-s játékot. A teszt alatt 3-4 különböző fejlettebb játékot próbáltunk ki, s a legjobban talán a Shrek Kart mutatta meg az extra képességeket, ahol a versenypálya melletti tér is teljesen három dimenziós. A mozgások finomak, akadás nem látszott, magas képfrissítési  mellett futottak a játékok akkor is ha a képernyőn megjelenő objektumok és az effektek meg kellett volna izzasszák a gépet.

Több szál, több teljesítmény

Mivel ezeknek a játékoknak nincs timedemo módja, mint a PC-s játékoknál, ezért a teljesítményre vonatkozó számszerű adatot csak a Quadrant tesztből lehet kivenni, ami egy processzorteszt mellett, egy adatbázis I/O, egy memória, egy 2D, illetve több 3D tesztet futtat le. Az Optimus 2X összpontszáma 2600 feletti, míg a HTC Desire S 1200 pontot teljesít, a Samsung Galaxy S pedig 800 körül. A teszt a 2X-en 10 másodperccel gyorsabban lefut, mint a Desire S-en, a grafikus tesztekben mutatott fps értékek pedig közel kétszeresét hozzák, ami alighanem a Tegrába integrált NVIDIA grafikus vezérlőnek köszönhető leginkább.

Korábban arról volt szó, hogy a kétmagos alkalmazások támogatása a Google részéről a Gingerbread 2.4-es verziójába kerül be, az LG Optimus 2X viszont 2.2.2 Froyóval jött hozzánk. Ennek ellenére a kétmagos architektúrát kihasználni képes programok tényleg igénybe vették mindkét magot. A fenti 2.4-es ígéret a gyári Android kiadásra vonatkozik, ami nincs kőbe vésve, a gyártók ezt módosíthatják, s az LG ezt meg is tette ezek szerint. A szálszintű futtatási teljesítményt ellenőrző teszten a kétszálas futtatás 91 százalékos teljesítménynövekedést mutatott, így biztos, hogy a második mag nem csak dísznek van az Optimus 2X-ben, nem kell várni egy szoftverfrissítésre ahhoz, hogy megmutassa az erejét.

Az Index.hu teljes (Flash-sel) főoldalának betöltése 6 másodpercet vesz igénybe minden elemmel együtt, míg a HTC Desire S-en 8-at, ebben nincs olyan jelentős eltérés. előfordulhat, hogy azért, mert a gyári böngészőben futó JavaScript feldolgozás még nem használja ki a nagyobb teljesítményt. Az átlag felhasználó számára valószínűleg nem lesz érezhető különbség, talán annyi, hogy még ritkán sincsenek akadások, tempóvesztés, mindig minden szélsebes - a Google Maps térbeli nézetének forgatása például jó vizuális teszt, amin a 2X simán átment. Beragadt folyamatok, programok persze itt is lehetnek, de nincs olyan hardver, amit egy rossz szoftver ne tudna kétvállra fektetni.

A két 1 GHz-es ARM Cortex-A9 magot és a GeForce GPU-t tartalmazó Tegra 2 rendszerchip a mai állapotok szerint mindenre elég, sőt egy monitorra vagy tévére kötve sok felhasználónak akár PC-helyettesítőként is kiváló lehet az Optimus 2X, ha a csak levelezésre, közösségi hálózatok elérésére, médiafogyasztáshoz és weboldalak nézegetésére kell. A 8 megapixeles hátlapi és 1,3 megapixeles előlapi kamera is hozza az iparági normákat, s a mobilból nem hiányoznak az androidos okostelefonokban általában fellelhető szenzorok, csatlakozási lehetőségek sem, kivéve az NFC chipet.

Nem merül gyorsabban

Az egyetlen probléma terhelés alatt az akkumulátoros üzemidővel lehet, az együtt töltött néhány nap alatt viszont az derült ki, hogy az 1500 mAh-s akkumulátor hasonló ideig képes életben tartani a mobilt normál használat mellett mint a többi okostelefont. Az egy teljes nap így garantált, viszont az egymagos rendszerek játékok vagy streamelt média megjelenítés közben 3-400 mAh tempóban merítették az akkumulátort, s érdekes módon ennél terhelve sem használ többet a Tegra 2 sem. A mérések szerint a 3D-s játékoknál teljes fényerő mellett 3-500 mAh merülés volt. Az részletkérdés, hogy a kijelző, a processzor, vagy a grafikus gyorsító ebből mennyiért felelős, felhasználóként az számít, hogy folyamatos játékkal vagy videózással is kibír az eszköz 4 órát, normál használat mellett pedig bőven egy nap felett teljesít.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Sőt, itt is tetten érhető az új készülékekre jellemző optimalizált stand-by állapot. A mobilt sokáig magára hagyva a folyamatok alvó állapotba kerülnek, s az akkumulátor merülést monitorozó alkalmazás grafikonjai szerint egy több órás pihenős időszak közben teljesen ellaposodik a görbe, azaz szinte semmit nem fogyaszt a mobil, például éjjel. A folyamatos szinkronizálás persze ezt képes felülírni, de egy jól beállított felhasználói környezettel az Optimus 2X-szel sem lehetetlen a két napos, átlagosan aktív használat egy feltöltéssel.

Tartalom magyaroknak még mindig nincs

Az erős hardver, az egyszerű, de szép dizájn mellett a szoftver is korrektre sikerült. A kezelőfelület iPhone-utánérzését is figyelembe véve az LG Android értelmezése szerethető. Főleg tetszetős lehet, hogy még az operációs rendszer alapértelmezett betűtípusát is változtathatjuk, feldobva kicsit a DroidSans betűtípus több éves unalmát. Az Optimus 2X már kapható hazánkban is, egyelőre a Telenor kínálatában, listaáron 160 ezer forintért lehet hozzájutni, de a szolgáltatói ajánlatokkal 10 és 100 ezer forint közti konstrukciók közül is lehet csemegézni.

Kellemetlen érzése csak akkor lesz a magyar felhasználónak, amikor rájön, hogy a kétmagos processzort és az erős grafikus magot kihasználó játékokkal megtömött NVIDIA Tegra Zone kínálatából nem tud vásárolni, mert itthon nincs fizetős Android Market, az ingyenes programokat pedig valamilyen földrajzi szűrés miatt nem tudja letölteni, HD videótartalmat pedig megint csak nem tud legális forrásból a mobilra szerezni. Marad a várakozás, a játékfejlesztők weboldalairól való közvetlen vásárlás és a warez. Aki ez utóbbival nem szeretne élni, annak viszont korai kicsit a kétmagos okostelefon, érdemes megvárni, amíg Magyarország is felkerül a Google app-térképre. További részletek az LG 2X-ről a HWSW korábbi előzetes tesztjében találhatóak, ahol a Tegra 2 mellett nagyobb hangsúlyt kaptak a szoftveres újítások és funkciók is.