Kipróbáltuk: Samsung Galaxy Tab
Idegenkedve fogadta a HWSW szerkesztősége a Samsung Galaxy Tabet, ugyanis a médiatablet formátummal, felhasználási lehetőségeivel és egyáltalán a létjogosultságával kapcsolatban szkeptikusabb közönséget nehezen találhatott volna a gép. Az együtt töltött másfél hét végére viszont beláttuk, van helye a modern otthonokban és akár a zsebekben is.
A Samsung Galaxy Tab a dél-koreai gyártó kínálatában egyelőre az egyetlen androidos tablet. Ennek oka egyszerű: az Android kifejezetten tabletekre optimalizált változata még a fejlesztési munkák célegyenesébe sem fordult, így ezek az eszközök egyelőre inkább óriás mobilok, mint kézi számítógépek. A nevenincs gyártók tabletjei ráadásul hardveresen is elég kiábrándítóak, plusz nem élvezik a Google-támogatását, így az Android ugyan fut rajtuk, de egyes Google-alkalmazások már hiányozhatnak és az Android Marketről sem tudjuk pótolni őket mert az sem érhető el. Az igazi tűzijátékra jövő év ilyenkor számíthatunk, amikor már a hardver specifikációk is letisztultabbak lesznek, s az Android tablet ága (3.0 Honeycomb) is elkészül, illetve a kifejezetten tabletes alkalmazások is ellepik a Marketet.
Tab vs iPad
A Samsung ezt a korszakot nem várta meg, s az idei berlini IFA-n bemutatta a Galaxy androidos sorozat eddig legnagyobb tagját, a Tabet. A gép kinézete kulturált, letisztult, elöl fekete, hátul fehér, az előlap teljesen sík, míg a hátlap domború - ez feldobja a dizájnt, s felismerhetővé teszi a Tabot.. A 7 hüvelykes méret egy felnőtt számára éppen kényelmes, a Galaxy Tabet még könnyen lehet egy kézben tartani.
A Galaxy Tab egyik nagy előnye, hogy egy farmer farzsebébe is bele lehet szorítani, vagy egy kabát belső zsebébe is belefér, de még egy zsúfolt női táskákban is lehetne neki helyet szorítani a sminkkészlet és a pénztárca mellett. A 7 hüvelykes formátum még teljesen mobil, akár tömegközlekedési járművön is elővehetjük a Tabet. Az iPad-tulajdonosok túlnyomó része a statisztikák szerint otthon hagyja a táblagépet, soha sem vagy csak ritkán viszi magával, ami érthető is, mert a 10 hüvelykes képátló a fotelban fekve talán ideális, de bármilyen más helyzetben nem praktikus.
Az első üvegfelület legnagyobb ellensége az ujjakon lévő zsír, ami foltok és ujjlenyomatok formájában lepi el a kijelzőt, csakúgy, mint a legtöbb okostelefonnál, de itt a nagy felület miatt ez sokkal látványosabb, s letakarítani is tovább tart picit. Viszont a karcolásoknak ellenáll, másfél hét alatt kisebb felületi sérülések sem keletkeztek rajta. A hátlap szintén fényes, úgy tűnik a Samsung tervezői teljesen elfelejtették a matt felületeket, így az ujjnyomok itt is tucatjával gyűlnek. Ha valaki Tabet vásárol és nem csak otthoni használatra szánja, hanem hurcolná magával, akkor egy hozzá való tok beszerzése javasolt. Bár a "Gorilla Glass" kijelző tényleg nem karcolódik, de az oldalt lévő bekapcsológomb egy kabátzsebben vagy farzsebben folyton benyomódik ki-be kapcsolva az eszközt.
A méret mellett a tömeg is igen kedvező, ugyanis a SIM-kártyával és a rátapadt zsírral együtt is csupán 382 grammot nyom a Tab, szemben az iPad 680-730 grammjával. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ágyban magunk felett tartva fél óra internetezés után sem zsibbad el a karunk, kényelmesen lehet tartani, nem húzza le a zsebünket sem, pedig egy 4000 mAh kapacitású lítium-polimer akkumulátor lapul benne.
Az iPadban lévő telep ennél valamivel nagyobb, körülbelül 6600 mAh, de a két eszköz kijelzőjének méretkülönbsége miatt hasonló üzemidőre lehet számítani. A teszt alatt nehezen lehetett megítélni, hogy hány óra alatt merül le teljesen a Tab, de az ad hoc "felkapom-leteszem" használat, néha egy kis Angry Birds, néha egy e-mailezés, pár YouTube videó és alkalomadtán egy kis internetezés, képnézegetés mellett is napokig elvolt töltés nélkül. Becsléseink szerint normál fényerő, átlagos Wi-Fi használat mellett legalább 8-11 órán keresztül lehet nyomkodni, folyamatos letöltés, filmnézés, YouTube mellett viszont 6-7 óra lehet, amit biztosan el lehet várni tőle.
Telefonnak hívja magát
Bekapcsolás után örömmel nyugtázhatjuk, hogy az Android 2.2 simán fut. Hidegindításból körülbelül 15 másodperc alatt kapjuk meg a főképernyőt, ahol a SIM-kártya (ha van) PIN-kódjának beírása után azonnal a jól ismert TouchWiz 3.0 felületen találjuk magunkat. Kár sok szót fecsérelni arra, hogy ez mit is ad a felhasználónak, hiszen a Samsung Galaxy S-ben is szinte pontosan ugyanezzel a felülettel találkozunk. Ugyanúgy használhatjuk a widgeteket, ikonokat, ugyanúgy lapozunk a maximum 9 képernyő között, ugyanúgy nyitjuk meg a telefonfunkciót, a beállításokat vagy épp az összes alkalmazás listáját. Itt nem sok meglepetés vár ránk, mivel az Android 2.2 alapvetően telefonokra fejlesztett operációs rendszer - a szoftver magyar fordítása is konzekvensen "telefonnak" hívja magát.
A Samsung itt is hozza a szokásos szoftveres körítését, illetve a Samsung Apps alkalmazás-piacteret is. Ez utóbbiban ugyan elég gyér a kínálat, de az Android Market kavalkádját hasznos elemekkel egészíti ki. A nálunk járt példányokon egy-egy játék, például a Need for Speed Shift mellett egy online rádiószoftver, egy netes videókból folyamatos adást produkáló alkalmazás, illetve a Sanoma Magyarország néhány androidos programja bukkant fel. Ezek mellett a Samsung előre telepít olyan eszközöket mint a könyvolvasó program, ahol igazi polc kinézetű menüben áthatók a dokumentumok és lapozás-animációt is kapunk. Könyveket a fájlmenedzser felületen keresztül importálhatunk, érdemes az SD-kártyára másolni azokat, s onnan betölteni az olvasmányokat.
Tele egyedi programokkal, tartalomból nincs hiány
Találunk egy Music Hub programot is, amit a 7Digital zenei szolgáltató üzemeltet. Itt 1 perces részleteket hallgathatunk meg a zenékből, a letöltésért és a folyamatos hallgatásért természetesen fizetni kell. Sajnos itt nincs átalánydíjas konstrukció, csak számonként és albumonként lehet vásárolni. Ez hazánkban bizonyára nem lesz túl népszerű, de könnyen lehet helyettesíteni alternatív programokkal.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Szintén fizetős, de ingyen kipróbálható a "Readers Hub", ahol hírlapokra, magazinokra fizethetünk elő. A nyomtatott lapok digitális kópiái automatikusan letöltődnek, s meglepő módon 18 magyar újság is meglelhető, köztük megyei napilapok és a Napi Gazdaság. Az angol nyelvű lapokból bőséges a kínálat, de ha valaki albán napilapot vagy magazint akar, akkor azt is megtalálja. Ez a funkció sokat hozzátesz a tablethez, hiszen máris értelmet teremt annak, hogy reggelente a kávé szürcsölgetése mellett a kezünkbe vegyük a Tabot.
Ezek mellett a Samsung ad nekünk egy szép fotógaléria felületet, digitális képkeret funkciót, egy áttekinthető feladatkezelőt az éppen futó programok kordában tartására, egy minimalista zenelejátszót, RSS-olvasót, jegyzettömböt és egy fájlmenedzser-programot. A DLNA-támogatásnak köszönhetően bármilyen (DLNA-t támogató) hálózati médialejátszóval képes együttműködni a Galaxy Tab, s akár lejátszóként, akár vevőként használhatjuk a készüléket, vagyis a rajta tárolt zenéket, képeket, videókat sugározhatjuk, illetve megnézhetjük rajta a DLNA-képes szerverek (például egy Windows 7-es PC) tartalmát.
A Flash kicsit visszafogja
Az Android 2.2 mellett ott lapul a gépen az Adobe Flash 10.1 is, így teljes értékű webes élményt kapunk a Taben, nem futunk bele kék legókba. Cserébe viszont a nem mobilra optimalizált oldalak, amik egyébként jól mutatnak a 7 hüvelykes kijelzőn, visszafogják a teljesítményt. Alapvetően nem lesz lassú, de az oldal teljes betöltésének befejezte előtt, illetve ha valamilyen folyamat még fut a háttérben, darabossá válik a görgetés és a nagyítás is. Máskor azonban nem érezni lassúnak a gépet, még a 3D játékok és egyéb grafikus alkalmazások is hibátlanul futnak. Mindez köszönhető az 1 GHz-es ARM A8 Cortex processzornak, illetve a grafikus gyorsításért felelős PowerVR SGX540 magnak.
Ugyanígy gond nélkül megbirkózik az ismert videoformátumokkal a Tab és nem okoz számára gondot az 1080p felbontás sem. A Samsung táblagépe külön szoftver és kodek telepítése nélkül megbirkózik a DivX, Xvid, WMV, H.264, H.263, MP4 videókkal és az MP3, wav, eAAC+, AC3, FLAC zenefájlokkal is, az előre telepített Thinkfree Office révén pedig a Word, Excel, PowerPoint és PDF állományok is megnyithatóak. Az itthoni mobilszolgáltatóknál kapható Tab 16 gigabéjt belső memóriával rendelkezik, de létezik egy drágább, 32 gigabájtos modell is. Az iPaddel ellentétben microSD bővítési lehetőségünk is van, további 32 ggiabájt erejéig. Programoknak, játékoknak és egyéb adatoknak a belső memória bőven elegendő, de ha valaki szűkösnek találná, akkor az Android 2.2-ben már az SD-kártyára is lehet programokat telepíteni.
Hardverből 5-ös
Hardver tekintetében hozza a kötelező kört a Samsung, így a sztereó Bluetooth 2.1, GPS, gyorsulásmérő és a három tengelyű giroszkóp és közelségérzékelő is van benne. A hálózati képességei is kiválóak, hiszen HSPA hálózaton 7,2 Mbps sebességű letöltést és 5,76 Mbps feltöltést támogat, a Wi-Fi hálózatok közül pedig a 802.11 szabvány b, g és n változatát is ismeri. A teszt során könnyedén hozta is az elvárható sebességeket g és n hálózatokon is (ez utóbbin az internetkapcsolat maximuma volt a szűk keresztmetszet), mindössze akkor van probléma, ha Wi-Fi hot spotként üzemeltetjük, ugyanis nagyon lassan engedi felkapcsolódni a többi eszközt, akár 1-2 perc is eltelhet, mire a csatlakozás után elindul a forgalom is.
Kellemetlen apróságok
Egy további kellemetlenség, amit sosem szabad elfelejteni, hogy a készülék ugyan USB-porton keresztül kommunikál és tölti az akkumulátort, de a Samsung nem a szabványos csatlakozó felületet választotta, hanem saját verziót alkotott, mivel HDMI-s dokkoló csatlakozója is ugyanez. Így viszont mindenkinek érdemes magánál hordania egy átalakítót vagy a Tab saját kábelét, mert anélkül a töltés vagy PC-re csatlakozás meghiúsul.
A Galaxy Tabből nem maradhatott ki a kamera sem, sőt, egyből kettőt is kapott. A hátlapi kamera egy 3,15 megapixeles autófókuszos darab, mondhatni mutatóba, ennél még talán a LED-vaku is hasznosabb, ha világítani kell vele. Az előlapi kamera pedig a videóhívásokhoz éppen elegendő 1,3 megapixeles mütyür. HD-videofelvételről sajnos szó sincs, maximum 720x480 pixel részletességig mehetünk el, fotóban pedig 2048x1536 pixel a felső határ. Ettől a géptől viszont nem is várunk el jó fotóképességet és nem csak azért mert idétlenül néz ki bárki, aki fényképezni kezd vele, hanem egyszerűen azért, mert nem erre való.
Need?
A Samsung mindent egybevéve magasra tette a lécet, s néhány nap, néhány hét használatot követően bárki meggyőződhet róla, hogy a tablet, mint újabb műszaki cikk igenis megtalálja a helyét a legtöbb háztartásban. Olyan családokban, ahol a számítógép nem központi helyet foglal el a lakásban, illetve nincs mindenkinek csúcskategóriás okostelefonja, ott a mindennapok aktív részese lehet a Tab.
A szoftverezettség és a hardveres kialakítás szerencsére egyaránt jól sikerült, akár kezdő, akár haladó felhasználó kapja a kezébe, nyugodt elégedettséggel mondhatja magának, hogy jó vásárt csinált, amikor megvette. Az árérzékenyebb, és a barkácsoló kedvű felhasználók persze várhatnak olcsóbb gépekre, de azok sem tévedhetnek nagyot, akik a Tabet választják. Feltételezhetően a Samsung követi majd szép lassan az Android verziók fejlődését, hardverben elég magasra lőttek ahhoz, hogy ne legyen kínos még jövőre, vagy akár 2 év múlva sem.