:

Szerző: Dojcsák Dániel

2010. november 30. 15:04

Kipróbáltuk: Hybridbox - megette a tévé az internetet

Korábban a HWSW már hírt adott arról, hogy egy magyar cég megelőzte a Google TV-t, s nagyjából ugyanazt a koncepciót kifejlesztette itthon. Nem jön jól a találmánynak, hogy egy óriási szereplő hasonló küldetésen töri a fejét, de a Hybridboxnak tényleg most jött csak el az ideje, s a Google TV ismertsége talán segít is abban, hogy a vásárlók megértsék, miről van szó.

A korábbi években hallhattunk már a HomeSys szoftverről , illetve a köré épített HTPC-ről. 2010 viszont a HomeSys-t fejlesztő cég életében komoly előrelépés volt. Megszületett, illetve mondhatni életre kelt a Hybridbox koncepciója, s végre a nagyon drága, bonyolult és nagy méretű (és nagy teljesítményű) HTPC után megjelent egy sokkal kisebb, szexi megjelenésű, olcsó, de még mindig kielégítő teljesítményű eszköz.

Tömör vas

A Hybridbox jelenleg kapható verziójának a szíve egy Intel Atom N330 processzorra épülő PC, amiben egy 320 gigabájtos merevlemezt,  2 gigabájt DDR2 memóriát találunk, a grafikus gyorsításért pedig az NVIDIA ION, vagyis Geforce 9400 videochip felel. A hátlapon találunk egy 1.3-as HDMI csatlakozót digitális hangkimenettel együtt, 4 USB 2.0 portot, gigabites Ethernet-portot, antennacsatlakozót, egy sztereó analóg hangkimenetet és egy D-Sub (VGA) portot, elől pedig mikrofonhoz, fülhallgatóhoz csatlakozókat, egy eSATA-csatlakozót a külső merevlemezhez, SD-kártya olvasót és még egy USB-t. A beépített vezeték nélküli hálózati vezérlő ismeri a 802.11n szabványt is, így nem szükséges a vezetékes kapcsolódás még HD-streaminghez sem. A pici dobozban sok minden lett összezsúfolva, ennek ellenére tévézési távolságból mérve a zajszintje 20 db alatt marad.

Alap a MinDigTV

A Hybridbox egyetlen gyengesége jelenleg, hogy kizárólag DVB-T forrásból érkező TV-jelet kezel a szoftver, ami nem hiányosság, hanem szándékos. A korábbi HomeSys szoftverek kábeltévés bejövő jelre voltak felkészítve, most viszont a korábban megfelelő TV-tuner kártyával felszerelt PC-re telepítve a szoftvert, amit egyébként szabadon le lehet tölteni a Hybridbox.tv weboldalról, azt a hibaüzenetet kapjuk, hogy nem talál a program tunert.

Ha viszont rendelkezünk MinDigTV antennával és egy kábellel és olyan szerencsés helyen lakunk, ahol a digitális földfelszíni adás megfelelően fogható, illetve van egy internetkapcsolatunk, akkor minden akadály elhárult előlünk. Hidegindításból a Hybridbox körülbelül 2 perc alatt bootol be, s szedi össze magát az előretelepített Windows 7 Starter. A hétköznapokban viszont az áramszüneteket leszámítva soha nem fogjuk kikapcsolni teljesen, az alvó állapotból pedig 4-8 másodperc alatt magára talál a rendszer.

Észre sem veszed

Működés közben 24-30 W teljesítményt vesz fel a készülék, alvó állapotban pedig körülbelül 3 Wattot, ami teljesen elfogadható, figyelembe véve, hogy a UPC digitális televíziós set-top-box készüléke annak ellenére, hogy messze nem egy teljes értékű PC, standby-ban is képes 20 W feletti teljesítményt felvenni, tévézés közben pedig ez akár bőven 30 felé is mehet. Az Intel Atom platform ebből a szempontból jó választás a Hybridboxhoz, hiszen hozza a szükséges teljesítményt, a Windows platform megfelelő kompatibilitást ad bármilyen formátum lejátszásához, s a tuner kártyával együtt is alacsony marad a fogyasztása.

A zajszintje viszont nagyobb, mint egy szokványos set-top-boxé, hisz itt aktív a hűtés - a teljesen passzív kialakítás valószínűleg nagyon megdrágította volna a hardvert. Alvó állapotban is hallatszik némi zörej, ha nagyon csendben maradunk és a fejünket a gép mellé tesszük, de messziről ez nem érzékelhető. Menet közben a ventilátorzaj szintén csak akkor hallatszik, ha teljes csendben vagyunk, amint bármilyen filmet, tévéadást, játékot vagy egyéb hangforrást indítunk el, akkor a gép észrevétlenné válik. Ha pedig a nappaliban a polcrendszer valamelyik erre alkalmas zugába rejtjük el, akkor lassan el is felejtjük, hogy létezik az eszköz és nem a tévénk lett okos. Sőt, a későbbiekben nem elképzelhetetlen, hogy ugyanezt a szoftvert valamilyen tévébe beépítve kapjuk meg.

Amíg ez nem történik meg, mindenképp érdemes felszerelni a lakást egy ilyen dobozzal, ha a drága kábeltévé helyett inkább az ingyenesen fogható DVB-T és az internet kombinációjában hiszünk. A televíziós élmény annyival lesz több egy DVB-T doboznál, hogy az EPG, azaz elektronikus műsorújság sokkal átláthatóbb és könnyebben értelmezhető. Akár a T-Home IPTV-jét, akár a UPC Digitalt nézzük, tanulhatnának a Hybridbox szoftverétől ilyen téren. Igaz a jelenleg használt felület még egy kicsit idejét múlt, de tudomásunk szerint ezen a problémán rövidesen javítanak a fejleszők és érkezik az új skin.

A felhasználói felületen van még mit csiszolni

A televíziózás talán kissé bonyolultabb lesz a Hybridboxszal, mint egy mezei tévével, de a kapott szolgáltatások kárpótolnak. Az ingyenesen fogható MinDig TV csatornák ugyan sovány kínálatot nyújtanak (m1, m2, RTL Klub, TV2, Duna, Autonómia), de a fizetős (havi 690 Ft), kártyás rendszerben elérhető AXN, Cool, Film+, National Geographic,  Disney, Fem3, Sport Klub, ATV, HírTV és persze az este 11-től sugárzó pornócsatorna, a Private Space is. Ezekhez a csatornákhoz szükségünk lesz még egy kártyaolvasóra, ami fizikailag nem fért el a kis méretű dobozban, ezért egy USB-s modellt kell a készülékhez csatlakoztatni. Az olvasó belépése a rendszerbe kicsit meglassítja a csatornaváltást, a tunernek mindig ellenőriznie kell a kártya érvényességét, s ezután tudja a kódolást feloldani. Ez a platform gyengesége, de még ezzel együtt is egy másodperc körüli idő alatt kapunk új képet csatornaváltás után.

A bejövő tévéjelet egyből rögzíti a Hybridbox és az általunk látott "élő kép" valójában már lejátszás, így bármikor megállítható, újraindítható, visszatekerhető, indíthatunk felvételt, sorozatfelvételt időzítve vagy ad hoc módon is. A funkciók kielégítik még az igényesebb felhasználók igényeit is, a laikusok pedig messze nem is fogják kihasználni a rendszert. Probléma leginkább a felhasználói felület egyszerűségével van. Tesztelőként pontosan tudtuk, hogy mit kell nézünk, s mivel az elmúlt években többször használtuk a szoftver korábbi verzióit, ezért nem voltak meglepetések. Egy új felhasználó viszont könnyen elveszik a dzsungelben, s nem sok segítségre számíthat. Jól jönne egy intuitívabb felület és egy oktatóprogram, vagy egy automata segítő, ami vezeti a kezdő felhasználókat. A kezdeti lelkesedést csillapíthatja ugyanis, hogy az ember bénának érzi magát vagy éppen a rendszert hibáztatja dolgokért.

Pár hét alatt azonban tökélyre fejleszthető a Hybridbox kezelése, s akár a vállalatnál külön megvásárolható Media Center távirányítót, akár valamelyik QWERTY-billentyűzetes görgős vagy touchpados kontrollert használjuk, kézenfekvő lesz minden. A felület erőssége, hogy annak ellenére, hogy egy PC-s, Windows-os szoftverről beszélünk, tökéletesen kezelhető egy hagyományos kialakítású távirányítóval is.

Az izgalmak akkor kezdődnek, amikor a tévéjel mellett az internetet is elkezdjük használni. A Hybridbox nagy újdonsága az ajánlósáv, ami a tévénézési és egyéb médiafogyasztási szokásaink alapján ajánl nekünk online műsorokat. A mostani kínálat még kicsit szűkös, de a fejlesztők igyekeznek felsorakoztatni az összes elérhető magyar videótartalmat, kezdve a tévék online felületeitől egészen a videómegosztó oldalak választékáig. Annak ellenére, hogy jelenleg ez nem egy erős része a szoftvernek, nagyon sok potenciál van benne, s a következő időszak fejlesztései között komoly fókuszt kap majd. Amennyiben a tervek szerint alakul minden, akkor a tévés és az online adatfolyamok tényleg összegabalyodhatnak.

 

IP-alapon

Van YouTube kliens is, ami a nagy gyártók (Samsung, LG) megoldásaihoz képest meglepően jól teljesített. A keresés gyors, egyszerű és a videók szinte azonnal indulnak. A bal felső sarokban láthatjuk, hogy éppen milyen felbontásban kaptuk a videót. Elméletileg ez mindig az elérhető legjobb minőség lesz, de egy nagy képátlójú HD tévén az SD YouTube videók szörnyen néznek ki, ezért érdemes alapból a HD videókra szűrni.

Kár lenne tagadni, hogy egy átlag magyar háztartás médiafogyasztásának alapja a warez, s akár mozifilmekről, akár sorozatokról van szó, egy jó lejátszónak meg kell birkóznia az ismert formátumokkal. A HWSW a teszteléskor azzal a felkiáltással kapta meg az eszközt, hogy mi biztosan találunk majd olyan formátumot, ami gondot okoz a Hybridbox-nak, de a valóban használt formátumok közül semmivel nem tudtuk kellemetlen helyzetbe hozni.

A normál DivX/Xvid videókat csak úgy falja, a szabványos feliratformátumokat probléma nélkül kezeli, a beállítások között a fontméretet, betűtípust és még pár apróságot állíthatunk is, ami külön kedves gesztus. A DXVA-támogatásnak köszönhetően akármilyen durva HD videót töltöttünk be, minden azonnal indult és röccenés nélkül futott. A 30Mbps-os bitrátájú 1080p tesztvideó is tökéletesen ment, csakúgy, mint a Quicktime vagy a Windows Media Video HD. A Hybridbox szoftvere és a hangkártyája kezeli a 7.1-es Dolby hangot is, alapból a HDMI-kimeneten küldi az audio jelet is, de analóg (csak sztereo) csatlakozó is van.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod

Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

A képátvitel természetesen HDMI-n keresztül történik, vagy szükség esetén használhatjuk a D-Sub (VGA) csatlakozót is, mondjuk egy második kijelző meghajtására, például akkor, ha az atomos gépet nem csak tévézésre, de internetezésre, teljes értékű PC-ként is használnánk. A tévézéshez mindenképp szükségünk lesz a támogatott távirányítók valamelyikére, de ha PC-ként is használnánk, akkor egy billentyűzet és egy egér hozzáadásával ez is megoldódik. USB-portokból 5 darab van, egy mindenképp kell a kártyaolvasónak, egy az infrás távirányítónak, ezért előfordulhat, hogy komplexebb variációkban egy USB-hub is elkél.

A kezelőfelület a saját fájlok megnyitásakor már nem annyira kiforrott, mint mondjuk a tévés funkciók esetén, itt még érződik, hogy a praktikusság vezérelte fejlesztés már megtörtént, de a kényelem még várat magára. A fájlkezelő egy teljesen klasszikus nézetet ad, s a Windows user könyvtárából indít minket, ahonnan kilépkedve meglelhetjük a külső merevlemezt vagy a gép háttértárán található alkönyvtárakat. Ha kívánni lehetne csiszolásokat, akkor talán ez a rész lenne, amit szeretnénk felhasználóbarátabbnak látni mihamarabb.

Akarom

Akadások a rendszerben akkor voltak mindössze, amikor valami miatt nem kapott internetelérést a gép, ez a legtöbb funkciót megfekteti, a szoftver csak vár és vár, hátha átpréselődnek a bitek a kábelen. Egyébként meglepően jól teljesített a program, s sok korábbi betegségét kinőtte mostanra. Apró hibák még előfordulnak, illetve egy-egy felület, egy-egy váltás lehetne gördülékenyebb is. Maga a gépház viszont annyira szexi, hogy megvizsgálva többen is arra a következtetésre jutottunk, hogy akarunk egy ilyet, még akkor is, ha nem DVB-T-n keresztül nézünk tévét, sőt akár az is előfordulhat, hogy emiatt vált valaki MinDigTV-re. Sőt, ha valaki ragaszkodik a meglévő tévés platformjához, akkor egy USB-s tunerrel akár az analóg tévét is rácsatlakoztathatja, a szoftver ugyanis megbirkózik azzal is, csak át kell állítani a jel forrását DVB-T-ről analógra.

A termék ára sem túl riasztó, ugyanis a teljesen felszerelt változat 85 ezer forintért elvihető (ehhez még számoljon mindenki hozzá kedve szerint távirányítót és/vagy billentyűzetet is), de a merevlemez és RAM nélküli "szereld magad" verzió csak 55 ezer forint. Figyelembe véve, hogy ennyi pénzért ma már egy normális okostelefont sem lehet venni, elgondolkodtatóan jó vétel. Tudva azt, hogy a szoftver pedig folyamatos fejlesztés alatt áll, sőt a Hybridbox projekt beindulásával komolyabb változások toporognak már most a küszöbön, nyugodtan támogathatjuk választásunkkal ezt a magyar terméket, nem fogjuk megbánni.

November 25-26-án 6 alkalmas K8s security és 10 alkalmas, a Go és a cloud native szoftverfejlesztés alapjaiba bevezető képzéseket indítunk. Az élő képzések órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról