Kipróbáltuk: Nokia 5800 XpressMusic

[HWSW] A Nokia 2008 végén dobta piacra érintésérzékeny kijelzővel szerelt 5800 XpressMusic mobiltelefonját, mely a gyártó készülékei közé különleges modellként robbant be, és már el is adták belőle az első millió darabot. A telefon nálunk járt, kipróbáltuk.

Beérett kísérlet

A Nokia többször tett kirándulást az érintőkijelzős mobiltelefonok világába, a legemlékezetesebb kísérlet talán a 2004 végén bemutatott, hazánkban is forgalmazott 7710 volt, mely akkoriban hatalmas, 640x320 képpontos felbontással próbált a Windows Mobile érintőkijelzős okostelefonok közé billentyűzet nélkül betörni. A 7710 elődje, a 7700 már prototípus állapotában hamvába halt, el sem érte a fogyasztókat, bár abban is számos multimédiás és internetes lehetőség megtalálható volt, nem hiányzott belőle a böngésző sem, nem beszélve a Visual Radio lehetőségéről, mely azonban nem futotta mega karrierhez elegendő mennyiségű köröket.

Tube ment, 5800 XpressMusic jött

A Nokia XpressMusic sorozatába érkező 5800-ról tavaly nyár közepén kezdtek szivárogni ki az információk, azután az akkor még Tube néven várt mobil egyszerűen és a Nokiától nem idegen módon a minden fantáziát nélkülöző 5800 modellszámmal került a boltokba 2008 végén. A készülék most hozzánk is megérkezett. Csalódást nem okozott, azonban az érintőképernyő miatt feleslegessé vált, a Nokiától megszokott minőségű, fizikailag is létező billentyűzetet nagyon hiányoltuk.

Nokia 5800 XpressMusic hosszúkás burkolattal rendelkezik, mely teljes egészében műanyagból készült, rajta kerekített sarkok és a kijelző körüli perem adják meghatározó stílusjegyeket. A mobil feketéjére eső fény még egy vöröses csíkot is felfed, mely nem mindig látható, függ attől, hogy a lámpánk, vagy a nap fénye milyen szögben találja el. A burkolatból az érintőképernyő ceruzáját alulról húzhatjuk ki ha akarjuk, de üzem közben erre nem feltétlenül van szükség.

A telefon tetején, a bekapcsológomb mellett egy hagyományos 3,5 milliméteres jack aljzat fogadja a mellékelt headsetet, mely szintén egy 3,5 milliméteres csatlakozóval választható szét a fülhallgatótól, így a mobillal akár kedvenc fülesünk is használható. A géptető még egy ajtóval védett USB-csatlakozónak is teremt helyet, ám sajnos ez speciális kábelt fogad, melyre célszerű vigyázni.

A Symbian S60 platformot futtató mobil oldalán két ajtót nyithatunk, ezekből az első alatt microSD kártyahelyet találunk, amiben már van egy 8 gigabájtos kártya, mely az alapcsomag része. A másik ajtó alá a SIM-kártya tolható, érthetetlen, hogy ennek rése miért került kívülre, ugyanis a SIM cseréjéhez egyébként is el kell távolítani a készülék hátlapját és az akkumulátort is.

A kijelző alatt mindössze három gomb van, ezekből a két szélső a híváskezelésért felel, ezeket a menü gomb egészíti ki. Oldalt természetesen továbbiak állnak még rendelkezésre, köztük a fényképező exponálógombja és a billentyű-, azaz képernyőzár is. Szerencsére a szintén oldalt lévő hangerőszabályzók beszélgetés közben is használhatók, kitapintani is igen könnyű őket.

Első percek

A bekapcsolás után a 640x360 képpontos kijelzőn megjelenő színek azonnal tudatják, hogy a telefon célcsoportja a zenekedvelő fiataloké, a főképernyő piros-feketéje teljes összhangban van a burkolattal. Az XpressMusic 5800 kipróbálása során arra voltunk a leginkább kíváncsiak, hogy a Nokia hogy veszi a szövegbeviteli akadályokat. A képernyő érzékenysége kiváló, nem kellett egy ikont sem kétszer, vagy erősebben megnyomni, az 5800-asé talán az eddigi legjobban eltalált kijelző. Természetesen a tükörsima felület gyűjti az ujjlenyomatokat, ez alól talán a hátlap az egyetlen kivétel.

Az adatbevitelre egy, a windowsos mobiloknál megszokott virtuális billentyűzet vagy kézírásfelismerés használható, szerintünk a kijelzőt szinte teljes egészében elfoglaló nagy, ujjal is kényelmesen nyomkodható billentyűzet a legjobb, mely az épp megnyomott gombot iPhone-osan is kijelzi az ujjunkkal eltakart terület felett. A nagyméretű virtuális billentyűzetet ráadásul teljes egészében lehet ujjal is használni, maradhat a toll a házban.

Írás közben -- bár kissé hiányzik a valódi billentyűzet, ahol érezzük, hogy mikortól nyomtuk meg a gombokat -- kis megszokás után teljesen helyettesíti azt a kijelzőn megjelenő is. A képernyő alján megjelenő kicsi billentyűzet ugyan kevesebbet takar a képernyőtartalomból, de kis gombjait a windowsos mobilokhoz hasonlóan csak a tollal tudjuk biztonságosan nyomogatni. Fent, a kijelző aktív területén kívül egy gyorsgomb is rendelkezésre áll, mely közvetlen elérést biztosít a zenékhez, képekhez, valamint a videókhoz, -- ezek persze a menüből is elérhetők. A menürendszer nokiásan átgondolt, a gyártó okostelefonjaiban megszokott módon épül fel.

A korábbi Nokia okostelefonokról váltóknak nem kell megszokniuk az új telefon személyes adatkezelő alkalmazásait, a naptár, a teendőlista, a telefonkönyv, az üzenetkezelés teljesen nokiás, csak a szövegbevitel módjában találhatunk lényegi különbséget. Ezeknél az alkalmazásoknál is válthatunk nézetet a telefon elforgatásával, ráadásul a készülékbe épített érzékelő szinte azonnali és tökéletes váltást ad, nem ragadnak be képrészletek, mint ahogy az pár telefonnál eddig előfordult az elégtelen képernyőfrissítés miatt.

A mobil rendelkezik GPS-vevővel, mely érzékenyebbnek tűnt a gyártó eddigi moduljainál, mellé a Nokia a saját alkalmazása, a Maps érkezik, mely helyett a Google Maps is használható. A hátoldal kamerája ma már csak az átlagos szintet üti meg. Bár a 3,2 megapixeles felbontás ma még nem számít rossznak, az élességállítás pedig autofókuszos rendszerű, sajnos a rossz fényviszonyok közepettea képek jócskán veszítenek minőségükből, zajossá válnak. Ebből azonban napfényben semmit nem fogunk észrevenni, és ugyanez igaz azokra a közeli képekre is, melyeket a vaku képes bevilágítani.

Az 5800 az internetet HSDPA-kapcsolaton kereszül is képes elérni, a böngésző is igen jól sikerült, kétszer belekattintva az épp megjelenített oldalba képes azt felnagyítani is. A YouTube videoállományai is megtekinthetők, igaz ezek a tartalmak letöltés után egy külön alkalmazásban nyílnak meg. Sajnos ezek a videók nem a legszebbek, az amúgy is jellemzően gyenge minőség mintha még több részletet veszítene a telefonon, mint ahogy azt a számítógépen megszokhattuk. Volt pár olyan videó, melyek tartalma helyett jó sokáig, illetve csak kis képrészletekben időnként feloszló zöld felület látszódott a valódi jelenetek helyett.

XpresszZene

A Nokia XpressMusic 5800 bár nagyon sokat tud, élvezhető, hardvert megizzasztó játékokkal is kápráztat, leginkább a zenelejátszás során villogtatja oroszlánkörmeit: elsőrangú a kezelési komfort és túlzás nélkül nevezhetjük kivételesnek a hangminőséget is. Bár a mellékelt füles nem tartozik a prémiumkategóriás fülhallgatók közé, szépen szólt, de aki a szórakozásnak e formáját komolyan veszi, nem úszhatja meg a profi termék beszerzését.

A hangszínszabályzó az előreprogramozott hangképek mellett saját beállítást is enged, ekkor nyolc sáv áll a rendelkezésünkre. Abban az esetben, ha kilépünk az egyszemélyes szórakozásból, egy sztereo hangszóró -- nem is akárhogy -- is megoszthatja a zenéket. A főképernyőn természetesen az épp lejátszás alatt álló album lemezborítója is nézhető. Végre egy olyan mobil, mely képes versenyre kelni a legszebb hangú MP3-lejátszókkal.

Megéri az árát, ajánljuk is

Az érintésérzékeny kezelés és a valódi gombok hiánya miatt az alkalmazások egy részével meggyűlhet a baja a használónak, így voltunk mi is a képernyő tartalmát lementeni képes szoftverrel is, melyhez nem tudtuk rendelni a megfelelő gombot. Bár a telefon szinte mindent tartalmaz, a speciális igényeket kielégítő alkalmazásokat célszerű a vásárlás előtt letesztelni, ha van rá mód.

A 109 grammos, 111x51,7x15,5 milliméteres Nokia XpressMusic 5800 kedvező ára, az átlaghoz képest még navigáció közben is hosszúnak nevezhető akkumulátoros üzemideje, a teljesítménye és a képességei miatt nevezhető akár olcsónak is, igaz, a gyártó elsősorban a zenerajongókat célozza vele. Mindezek ellenére még akár üzleti vonalon is szépen állhat helyt, 100 ezer forintos ár -- melyen a szolgáltatók akciói még tovább faraghatnak -- pedig ebben a termékcsoportban is igencsak versenyképessé teszi.