Újra informatikus-bérek: alacsonyan repülnek a milliók

Kifejezetten a magyarországi informatikusok fizetését és bérigényeit tanulmányozta a Grafton, a hazai piac jelenleg hatodik legnagyobb munkaerő-toborzó, tehetség-menedzsment és humán erőforrás szolgáltatója. A vállalat jellemzően a budapesti nagyvállalatok számára végez toborzó tevékenységet, főként senior pozíciókba, de a cég szakértőinek becslése szerint a hazai informatikai munkaerőpiac nagyjából 80 százaléka a fővárosba koncentrálódik. Így a fizetésekben természetesen lehetnek eltérések a vidéki és a kisebb cégeknél, de alapvetően a cég szerint a tanulmány egy jó kiindulópontot jelent a minimum és a maximum bérekhez.

Az adatok azonban a Grafton 33 partnervállalatának béradatai mellett magukba foglalják 547 interjúztatott jelölt jelenlegi fizetését és bérigényét is, valamint az álláskereső oldalakon beérkezett információkat, ami így több mint 3000 fős mintát jelent összességében Magyarország minden területéről. A cég a korábbi években csak általános bérmutatóban foglalta össze az ügyfelei számára a tapasztalatokat, de idén az IT piac kiemelt szerepe miatt egy részletesebb tanulmányt is kiad (fizetős megrendelhető formában), amelyet a következő években rendszeresen szeretne majd megjelentetni friss adatokkal. A tanulmány tartalmát egy exkluzív beszélgetésen mutatta be a HWSW-nek a Grafton ügyvezető igazgatója, az IT csoport vezetője és a cég marketing specialistája.

Hónapokig húzódhat a keresés

A toborzócég képviselőinek elmondása szerint egy jelölt megtalálása általánosságban 2,5-3 hónapra tehető, amit a szakértők tudnak a piacismeretükkel gyorsítani. Az egyik leghosszabb részt a megtalálási folyamat jelenti a a megfelelő szakmai profil kialakításával, amelyet sokszor nehezít, hogy a cégek kitalálják valójában milyen jelöltet keresnek. Jellemzően a vállalatok először egy túlidealizált képet rajzolnak fel egy "jolly joker" informatikussal, ezáltal sokkal kevesebb számú, viszont drágább szakemberek csoportjára szűkítik le a kört. A keresési profil finomhangolását követően viszont gyakorlatilag újraindul a keresés, ha a cég belátja például, hogy nem is szükséges a munkához a diploma vagy nem kell a tárgyalóképes angol nyelvtudás.

Nagyon fontos szempont ezt követően, hogy az interjúfolyamat rövid legyen - lehetőleg két körrel -, mivel közben a jelöltek esetleg más céget választanak, ahol rövidebb a folyamat. Másrészről viszont a KSH adatai szerint jelenleg 1 százalék a diplomás munkanélküliség, ezért csak olyan jelölteket lehet megszólítani, akik jelenleg is dolgoznak - tette hozzá Farkas Tamás, IT csoportvezető. Ezt viszont nehezíti, hogy míg jellemzően Magyarországon 1 hónap a felmondási idő, sok külföldi cégnél ez kinyúlik 3 hónapra is, amennyit már a munkaerő elcsábítását tervező cég már nem tud várni az új munkaerő felvételére.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Alapvetően viszont nem a cégek, hanem a pályázók választanak, hogy hová szeretnének menni, így ha valaki elkezd keresni, akkor már van 3-4 ajánlata. Emiatt a cégeknek nagyon erős saját márkára van szüksége, amihez "a babzsákos-csocsós imidzs" nagyon kevés. Ráadásul hiába próbál egy cég látszólag otthonos környezetet teremteni, ha például egy kisebb cég esetében nem azonosul a sugallt kép a cég értékeivel - jegyezte meg Palásti G. György, ügyvezető igazgató. Úgyhogy a Grafton összegyűjtötte a "wow factort" vagyis azokat a szempontokat, amivel a jelentkezőket valóban meg lehet győzni az állás elfogadásáról - és ezzel párhuzamosan melyek azok, ami teljesen semleges vagy csak "alap" hozzáadott értéket képvisel, mint például a babzsák vagy a SZÉP kártya, az Erzsébet-utalvány, a céges mobiltelefon, laptop vagy gyümölcsök az irodában.

^{Attól még nem lesz vonzó egy cég, ha babzsák van az irodában}

Ami viszont már valóban kiváltja a munkavállalók érdeklődését, az a multinacionális vállalatoknál jellemző 13-14. havi fizetés, az önfejlesztő programok, vagy a KKV-nál tapasztalható ingyenes céges étkeztetés (reggeli, street food ebéd), valamint szintén és a kis- és középvállalatokra, illetve a startupokra jellemző 100 százalékban távolról végezhető munka. Ebbe a körbe tartozik még például az egész céget érintő San Francisco-i út minden évben, vagy a céges gyermekmegőrzés és az óvoda is, de ezt már kevesebb mint a vizsgált cégek 40 százaléka nyújtja, így ez egy olyan plusz juttatásnak számít, amellyel egy cég kitűnhet a többi közül.

Informatikus bérek

Az alább bemutatott adatok kifejezetten az informatikusok bruttó, forintban és havonta értendő alapfizetésére vonatkoznak. Nem tartalmazzák a cafetériát és egyéb juttatásokat, ami a vállalat szerint részben már alapvető elvárás a jelentkezők részéről, másrészt pedig nem lehet tudni, hogy melyik juttatási fajta hogyan változik a jövőben. A tapasztalat szerint emiatt már a vállalatok az alapfizetést próbálják minél inkább megnövelni a plusz juttatások helyett.

A Grafton a tanulmányban nem vette külön a juniorok fizetését és nem jelölte meg a tipikus fizetést, mint ahogy a Hays szokta. Kérdésünkre azonban megerősítették, hogy a minimum bérsáv azt jelenti, hogy jellemzően ennyi fizetést adnak a cégek vagy ezzel rendelkeznek a munkavállalók, amitől természetesen lehetnek kivételesen eltérő esetek. Tehát előfordul, hogy valakit úgy vesznek fel, hogy a cég közben lényegesen alább ad az igényeiből, és így a fizetésből is. Ennek ellenkezője is igaz, hogy valakit ennél sokkal magasabb fizetéssel is vehetnek fel, ha például hamarosan vezetőt szeretnék belőle, amiről akár maga a jelölt sem tud.

Összességében az jól látható, hogy menedzsment-szinteken a legmagasabb bérek már a legtöbb munkakörben több mint bruttó egymillió forintot jelentenek. Egy architect vagy egy programmenedzser viszont akár már a bruttó kétmillió forintot is megkeresheti havonta. Természetesen azonban nem ez a jellemző, hiszen vannak ennél kevesebb tapasztalatot vagy hozzáértést igénylő munkakörök is.

^{Kiemeltünk néhány kategóriát a tanulmányból a pályakezdő minimum és a senior maximum bérek szerint}

A legkevesebb fizetést a rendszer és infrastruktúra üzemeltetés kategórián belül a Windows rendszeradminisztrátorok kaphatnak, akiknél a pályakezdő bér jellemzően minimum bruttó 280 ezer forint, de később akár elérheti az 550 ezer forintos fizetési kategóriát is. A Linux és Unix rendszeradminisztrátorok ennél már valamivel többet kapnak az induláskor is, minimum 320 ezer forintot, és maximum 650 ezret. A kategória többi munkakörében viszont már itt is bruttó egymillió fölé csúszhatnak a bérek, a rendszerelemzők 700 ezer és egymillió közt kereshetnek, a rendszermérnökök 850 ezer és 1,2 millió forint között, az infrastruktúra mérnököknek viszont már induló bére is 1,1 millió forint, de idővel megkaphatják akár az 1,8 millió forintot is.

Szintén viszonylag alacsonyabb fizetési kategóriákkal indulnak a tesztelők is, ahol a tesztelemzők és a manuális tesztmérnökök havi bruttó 450 ezer forinttal kezdhetnek, majd később megkereshetik a 800 ezret is. Az automatizált tesztmérnökök valamivel többet kaphatnak, mivel az alapbérük 550 ezerről indul és elérheti a 900 ezret. A csapatvezetők és a tesztmenedzserek pedig 800-900 ezerről indulnak, de valamivel egymillió forint felett is kereshetnek.

Érdekes módon a fejlesztőknél nem látszanak annyira kiemelkedő ugrások a kategórián belül. Legkevesebbet a kezdő mobilfejlesztők, a Fullstack fejlesztők és a PHP fejlesztők kaphatják 400-450 ezer forinttal havonta. Ebből következően a seniorok bére is ezeken a területeken a "legalacsonyabb" a többihez képest, de így is túllépi a bruttó egymillió forintot - míg a senior PHP fejlesztők maximum 1,1 millió forintot kaphatnak, addig a senior mobil és Fullstack fejlesztők akár 1,3-1,4 millió forintot is. Ehhez képest viszont a Scala, .NET, C#, C, Frontend vagy Java fejlesztők pályakezdőként 550-650 ezer forintot kaphatnak, viszont jellemzően a vezető fejlesztők bére szinte minden területen már bruttó másfél millió forint is lehet.

^{Részlet a Grafton tanulmányából (nagyításért kattints a képre)}

Érdemes még kiemelni néhány kapcsolódó területet, például a UX designerek és a grafikai designerek jellemzően csak bruttó 300 ezer forintot kapnak pályakezdőként, és nagyjából a havi egymillió forintot érhetik el tapasztalattal. Azonban a Grafton szerint a Scrum Masterek és a Product Ownerek legalább bruttó 700 ezer forintról indulhatnak, és a tapasztalt szakemberek megkaphatják az 1,4 millió forintot is. Míg a projektmenedzserek bére ugyan 650 ezer forintnál kezdődik, de elérheti akár az 1,6 millió forintot. Minden bér közül azonban a programmenedzserek fizetése lehet a legmagasabb, minimum 900 ezer forint, de akár a havi 2 millió forintot is elérheti.

Az összegek kapcsán a Grafton hozzátette, hogy már közelítenek a külföldi bérekhez, de legalábbis jól meg lehet élni belőlük Magyarországon. A külföldön élő magyarok pedig nagyjából öt év után már újra itthon keresnének munkát, így a toborzók számára egy fontos új lehetőséget jelent a külföldön dolgozó magyar informatikusok megkeresése.

Metodológia

A Grafton a 2017-es 3-4. naptári negyedévben és a 2018-as első negyedévben folytatta a bérigényekre fókuszáló vizsgálatot, amelyben 547 személyes interjút készített el a jelöltekkel a jelenlegi fizetésükről és a váltás során felmerülő bérigényükről, továbbá figyelembe vette emellett a legnépszerűbb közösségi média oldalakon és állásportálokon való megkereséseket, illetve az ezeken kapott adatokat. Emellett a vállalat a 33 partnercégét is megkérdezte munkáltatóinak nyújtott jelenlegi fizetésével kapcsolatban. A teljes minta így több mint 3000 főt foglal magába, ami ugyan nem reprezentatív minta, de a toborzócég szerint egy jó kiindulási alap a fizetésekhez és a bérigényekhez.