Kérdéses, hogy megvalósul-e az európai chipforradalom

Az Európai Számvevőszék (European Court of Auditors – ECA) elmarasztaló jelentése szerint az EU félvezetőgyártást ösztönző stratégiája a valóságtól elrugaszkodott, ezért „nem valószínű”, hogy sikerül teljesíteni a 2030-ra kitűzött célokat. Az Európai Bizottság által 2022 elején előterjesztett European Chips Act egyik deklarált célja, hogy Európa függőségét a globális félvezető-ellátási láncon belül lényegesen csökkentse annak érdekében, hogy a koronavírus járvány alatt tapasztalható ellátási problémák a lehető legkevésbé érintsék a kontinens gazdaságát.

Kiemelt cél emellett, hogy az európai chipgyártási kompetencia fokozatos jelentéktelenné válását megfordítsa, így Európa hozzájárulását a globális chiptermeléshez a jelenlegi nagyjából 10%-ról 2030-ra 20%-ra növelje. Az ECA szerint azonban ebbe beleszólhat, hogy Donald Trump vámokat vetne ki az USA-ba importált chipekre, így fenáll az ellátó láncok megzavarásának lehetősége, ami az EU-t sebezhetőbbé teszi annak ellenére, hogy olyan technológiai multinacionális cégek is megtelepedtek Európában, mint a kaliforniai Intel vagy a dél-koreai Samsung. Ezen felül számos más gazdasági tényezővel számolni kell, például a nyersanyagimporttól való függőséggel, a magas energiaköltségekkel, a geopolitikai feszültségekkel és az exportellenőrzésekkel, valamint a szakképzett munkaerő hiányával is. 

Annemie Turtelboom, az ECA ellenőrzésért felelős számvevőszéki tagja szerint az uniónak sürgősen felül kell vizsgálnia a mikrocsipszektorra vonatkozó stratégiát, és a valós helyzethez kell igazodnia. Az EU globális versenyben vesz részt, de nem biztos, hogy rendelkezésére állnak a szükséges eszközök ahhoz, hogy sikeres legyen ebben a versenyben, mivel a finanszírozás fragmentált és szétszórt.

USA Tech Hub: ahonnan a passzátszél fúj Minden, ami a technológiai szektorban történik, jellemzően az USA-ból indul.

Mindeközben Kína, az USA, Tajvan és Dél-Korea sem késlekedik. Az ECA szerint Kína 2030-ra a piac 22 százalékát fedheti le, és várhatóan megelőzi Tajvant a világ legnagyobb chipgyártójaként. Az előrejelzések szerint az EU addigra mindössze a csipek 11 százalékát fogja előállítani, és a 20 százalékos cél eléréséhez meg kellene négyszereznie termelési kapacitását, amit egyelőre még megközelíteni sem sikerül. Az Európai Számvevőszék megállapítása szerint a törvény azonban kétségkívül lendületet adott a gyártásnak, de az előkészítés egy gyorsított folyamat volt, és a Bizottságnak nem volt felhatalmazása a nemzeti beruházások és az összes finanszírozási forrás koordinálására. Turtelboom szerint az adókedvezményeket ellenőrizni kell a beruházások növelése érdekében.

A chiptörvény hatálybalépésekor az EU célja az volt, hogy 2030-ig 86 milliárd eurós befektetést mozgósítson, de ez még mindig töredéke a tajvani félvezetőgyártó óriás TSMC, a Samsung és az Intel által elköltött összegeknek. Ezek a vezető szereplők mindössze három év alatt 425 milliárd dollárt (361 milliárd GBP) különítettek el befektetésekre 2020 és 2023 között, és közülük csak a TSMC állított elő komolyabb tervet az EU-ban való beruházásra.

Az írországi üzemekkel már rendelkező Intel 30 milliárd eurót tervezett a magdeburgi megagyárra fordítani a német kormány csaknem 10 milliárd eurós támogatása mellett, de tavaly szeptemberben l kellett halasztania az építkezést, ami rávilágított arra, hogy az ágazat valójában kevés szereplő kezében koncentrálódik. Mivel Korlátozott számú gyártó kap viszonylag sok támogatást, így egy-egy projekt váratlan fennakadása óriási hatással bír a 20 százalékos kitűzött cél megvalósulásának szempontjából.