A Google több évig dolgozott azon, hogy kivezesse a harmadik féltől származó hirdetési sütiket (3PC) a Chrome böngészőből, ami a 2019-ben bejelentett Privacy Sandbox nevű kezdeményezéssel valósult volna meg. A megoldás többszöri átgondolása és módosítása után a Google Privacy Sandbox alelnöke, Anthony Chavez kedden bejelentette, hogy a vállalat úgy döntött: mégsem lesz teljesen sütimentes Chrome.

A bejelentésig úgy tűnt, hogy a Google egy párbeszédpanelen keresztül engedte volna, hogy a felhasználók kikapcsolják a külső sütiket és a Privacy Sandbox-on belül kidolgozott rendszerre váltsanak, de ez végül nem valósul meg. A bejegyzésben azt írja a Google embere, hogy „a kiadókkal, a fejlesztőkkel, a szabályozó hatóságokkal és a hirdetési iparággal folytatott megbeszéléseink során egyértelművé vált, hogy a harmadik féltől származó sütik elérhetőségét befolyásoló változtatásokkal kapcsolatban eltérő álláspontok vannak". 

Azonban ez még nem a Privacy Sandbox vége, mivel a projekten belüli egyes megoldások beépülnek más szolgáltatásokba. A csapat tervezi a beígért fejlesztések bevezetését a Chrome inkognitómódjába, amit a korábbi számos panasz és kritika után újraterveztek az erősebb adatvédelem érdekében. Az inkognitó mód letiltja az összes harmadik féltől származó cookie-t, és még ebben az évben IP-védelmet kap, hogy elkerülhető legyen a webhelyek közötti követés. A cég továbbra is fejleszti a Privacy Sandbox API-kat, amik a későbbiekben más szerepet tölthetnek be az ökoszisztéma támogatásában.

Jogod van tudni: mankó kirúgáshoz, munkahelyi szkanderezéshez Ezúttal egy mindenki számára kötelező, de laza jogi különkiadással jelentkezünk. Ennyi a minimum, amit munkavállalóként illik tudnod.

Az eredeti elképzelés szerint a Chrome-ban alapból blokkolva lettek volna a harmadik féltől származó sütik, amiket az anonim csoportok váltottak volna le. Az erre kidolgozott megoldás neve „FloC” (Federated Learning of Cohorts) volt, amivel a cég az önálló felhasználók követése helyett azokat érdeklődési köreik alapján nagyméretű csoportokba rendezte volna,  hogy elrejtse őket „a tömegben". Ez az ötlet azonban több alkalommal is módosult az évek során.

A FloC nyilvános tesztelése bár biztató eredményeket mutatott, de az iparág visszajelzéseit beépítve útközben a cég továbbfejlesztette, így jutott el odáig, hogy helyette inkább az érdeklődésen alapuló hirdetéseket privát jellegűvé tévő Topics (Témák) API-t szerette volna használni. A metódus lényege, hogy a felhasználó böngészője meghatározott néhány olyan érdeklődési területet (pl. fitnesz, futás), amelyeket a böngészési tevékenység alapján a felhasználó előző három hetére vonatkozóan a legrelevánsabbnak talált. Amikor a netező meglátogat egy weboldalt, az API a webhelyekkel és azok hirdetési partnereivel megoszt legfeljebb három témát, hogy ezeket az információkat felhasználhassák az érdeklődésen alapuló hirdetésekhez. 

Döcögős út

Az említett Privacy Sandbox 2019 augusztusában rajtolt el, annak keretein belül pedig a Google a webes adatbiztonság, illetve a magánélet védelmének erősítését tűzte ki célul, különböző nyílt szabványok kidolgozásával. A cég szerint ugyanis a különböző böngészőkben alkalmazott megoldások, mint a felhasználókat követő cookie-k blokkolása, csak ideiglenesen orvosolják az adatvédelmi problémákat, miután olyan erősen kifogásolható módszerekre sarkallja a cégeket a hirdetések targetálásához, mint a különféle fingerprinting módszerek, amelyek kivédése is jóval összetettebb feladat. A Google ezért olyan, a teljes iparág által használatba vehető alternatív szabványok kidolgozásába fogott, amelyek a cookie-khoz hasonló teljesítményt nyújtanak a hirdetők számára, miközben a felhasználók adatait is tiszteletben tartják.

A Privacy Sandbox alapvető célja az volt, hogy a felhasználók ne legyenek egyértelműen beazonosíthatók (fingerprinting), de az adatokat a böngésző továbbra is gyűjthesse, de csak meghatározott szabályok szerint lehessen hozzájuk férni.

A cookie-k leállítására irányuló tervet azonban 2022 óta többször is el kellett halasztani, az ígért menetrendben rendszerint csúszásokkal tudtak csak elérkezni az egyes szakaszok. A szabályozók is fenntartással kezelték az elképzelést, a brit Verseny- és Piacfelügyeleti Hatóság (CMA) attól tartott többek közt, hogy a Google továbbra is profitálhat a felhasználók tevékenységi adatokból, miközben korlátozza a versenytársak hozzáférését ugyanazokhoz az adatokhoz, így saját hirdetési termékei és szolgáltatásai piaci helyzetét erősítheti. A hatóságok beavatkozása is késleltethette a már amúgy is csúszásban lévő Privacy Sandbox projekt megvalósulását, amit 2024 második felére szeretett volna kivitelezni a vállalat a sütik fokozatos kivezetésével.

2024 nyarán viszont a keresőcég ugyan pozitív eredményekről számol be a Privacy Sandbox API-k előzetes tesztjei után, és bár hozzátette, hogy az iparági elterjedtséggel együtt a megoldás idővel hatékonyabbá válhat, aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az érintettek és résztvevők oldaláról sok erőforrást és munkát igényel az átállási folyamat. Ennek fényében a vállalat úgy fogalmazott, hogy a felhasználók választását fogja középpontba emelni, így ahelyett, hogy általánosságban, központilag kivezetné a külsős sütiket a böngészőből, helyette egy új Chrome-környezetet fog kidolgozni, ami „lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy felelős döntést hozzanak arról, mi történjen a webes böngészéseik során”, és amin bármikor módosíthatnak. Ez végül szintén nem fog megvalósulni a friss bejelentés szerint.

Érdemes hozzátenni, hogy a program elindítása óta a Google három trösztellenes ügyben veszített, amelyek közül kettő releváns a Privacy Sandbox szempontjából is, az egyik a jelenleg jogorvoslati szakaszban lévő, keresőpiaci dominanciával kapcsolatos ügy. Nemrég pedig a virginiai bíróság egy külön trösztellenes ügyben úgy döntött, hogy a Google illegális monopóliumot tart fenn a reklámtechnológia területén is, mivel szándékosan összekapcsolta a kiadói hirdetésszerverét (DFP) és az AdX nevű hirdetéscsere-platformját, így ellehetetlenítette a versenytársakat és kárt okozott a kiadóknak. Amikor a bíróság éppen azon aggódik, hogy a Chrome révén túl nagy a Google hatalma, nem vetne jó fényt a cégre, ha egy egész hirdetési ágazatot átalakító lépést tenne.