Megkezdődött a Google történelmi tárgyalása
Hétfőn megkezdődött a Google elleni történelmi jelentőségű trösztellenes per jogorvoslati tárgyalása, melynek tétje nem kevesebb, mint a keresőcég dominanciájának megtörése.
A Fehér Ház továbbra is eltökéltnek látszik abban, hogy a monopóliumot építő vállalatokkal szemben drasztikusan fellépjen. Ennek egyik fontos bizonyítéka, hogy az amerikai igazságügyminisztérium (DoJ) márciusi beadványában fenntartotta korábbi álláspontját, miszerint a Google-t fel kell darabolni azután, hogy a bíróság tavaly nyáron kimondta: a keresőszolgáltatások piacán a vállalat jogellenesen kiszorította versenytársait, azaz monopóliumot épített. Ezután a virginiai bíróság egy külön trösztellenes ügyben úgy döntött, hogy a Google illegális monopóliumot tart fenn a reklámtechnológia területén is, mivel szándékosan összekapcsolta a kiadói hirdetésszerverét (DFP) és az AdX nevű hirdetéscsere-platformját, így ellehetetlenítette a versenytársakat és kárt okozott a kiadóknak.
Miután megállapításra került, hogy a vállalat törvénysértő módszerekkel illegális monopóliumot épített ki több különböző piacon is, az Alphabet-leányvállalattal szemben hétfőn elindult a jogorvoslatokkal kapcsolatos tárgyalás, melynek eredménye alapjaiban alakíthatja át az internetet. A keresőcég már előre közölte, hogy fellebbezni tervez a végső ítélet ellen a perben, melyet az ügyészek az AT&T és Standard Oil korábbi feldarabolásához vezető esetekhez hasonlították.
Jogod van tudni: mankó kirúgáshoz, munkahelyi szkanderezéshez Ezúttal egy mindenki számára kötelező, de laza jogi különkiadással jelentkezünk. Ennyi a minimum, amit munkavállalóként illik tudnod.
A DOJ és a 38 államügyészből álló koalíció által javasolt intézkedések a további jogsértéseket próbálnák megelőzni. A minisztérium által javasolt intézkedések célja a keresőpiac nyíltabbá tétele és az új versenytársak belépésének ösztönzése. A jogorvoslatok között szerepel, hogy a Google-nek meg kell szüntetnie exkluzív megállapodásait az eszközgyártókkal: köztudott, hogy a cég dollármilliárdokat fizet az Apple-nek és más OEM-eknek azért, hogy a Google alapértelmezett keresőmotorként kapjon biztosított helyet a táblagépeken és okostelefonokon. A bíróság korábban már kimondta, hogy ezek a megállapodások jelentős szerepet játszottak a piaci dominancia fenntartásában.
A minisztérium arra is kötelezné a Google-et, hogy licencelje és tegye használhatóvá a keresési eredményeket a versenytársak szolgáltatásai számára is, mellyel szemben a Google fenntartása, hogy kockázatosabb lenne az adatkezelés, ha arra kényszerítenék, hogy az általa már amúgy is mindenkiről begyűjtött adatokat más cégekkel is meg kellene osztania. Ennél drasztikusabb következmény lehet, ha sikerül rákényszeríteni a céget az Android operációs rendszer eladására, valamint a Chrome feldarabolására, ha a többi jogorvoslat útján nem sikerül helyreállítani a versenyt.
A Google azzal védekezik, hogy a kért változtatások végrehajtása valójában a partnereket is magával rántaná, és végeredményben minden szereplő számára csak negatív hatásokkal járna - ha a Mozilla többé nem kapna kifizetéseket a megállapodások keretében a keresőszolgáltatás elhelyezéséért, akkor a pénzügyi forrástól való elszakadás veszélyeztetné a nonprofit működését. Összességében az intézkedések ezen felül növelnék a termékek árát is, drágábbak lennének a gyártók és végfelhasználók számára az okostelefonok. A keresőcég tervezi, hogy tanúkat hívna be a Mozillától, a Verizontól és az Apple-től az állítás alátámasztása végett.
A Google szerint a bíróságnak meg kellene elégednie azzal, hogy a megállapodások kizárólagosságát megszünteti, továbbá a felhasználók saját döntésük alapján választják a keresőjüket, nem pedig kényszer hatására - a javasolt korlátozások úgy kényszerítek rá a felhasználókat például egy Bingre, hogy számukra az nem lenne előnyös.