Rákapcsolna Európa az AI-gyárakra

Az Európai Bizottság (EB) szerdán prezentálta a nyilvánosságnak új, az európai mesterségesintelligencia-szektor megerősítésére irányuló tervét, mellyel igyekezne nem lemaradni az Egyesült Államokkal és Kínával való versenyben saját szigorú szabályzásai ellenére sem. Az unió végrehajtó testületének közleménye szerint a kontinens akcióterve többek között gigagyárak hálózatának kiépítése mellett kötelezi el magát, valamint olyan specializált kutatóközpontokat és laboratóriumokat hozna létre az induló vállalkozások támogatása mellett, amely akár a jó minőségű képzési adatokhoz való hozzáférést is jelenti majd.

A bizottság magyarázata szerint „gyárak” alatt olyan létesítményeket ért, amelyek a legmodernebb chipeket kínálják a „legfejlettebb” modellek betanításához és fejlesztéséhez.  A cél, hogy 2032-ig sikerüljön megháromszorozni az EU adatközponti kapacitását. A blokk egy új AI Act Service Desk egység létrehozását is tervezi, hogy segítse az AI Act törvényben előírtak betartását. Ez lényegében egy központi kapcsolattartó és információs szervezet lesz, mely útmutatást nyújt a szabályokkal kapcsolatban. Az uniós bizottság által bemutatott terv egyébként sok hasonlóságot mutat az Egyesült Királyság év elején bemutatott cselekvési tervével, amiben a britek szintén a hazai AI-infrastruktúra bővítését célozták meg.

Jogod van tudni: mankó kirúgáshoz, munkahelyi szkanderezéshez Ezúttal egy mindenki számára kötelező, de laza jogi különkiadással jelentkezünk. Ennyi a minimum, amit munkavállalóként illik tudnod.

A blokkot rendszerint kritizálják a technológiai vezetők, mivel szigorú szabályrendszert hozott létre az AI-szektorra vonatkozóan, mely véleményük szerint hátráltathatja az innovációt és megnehezíti a startupok működését is az egész régióban. Az év elején Párizsban megrendezett AI-akciócsúcson az OpenAI globális ügyekért felelős igazgatója, Chris Lehane arról beszélt, hogy az európai politikai és üzleti vezetők egyre inkább attól tartanak, hogy kihagyják az AI-ban rejlő lehetőségeket, és azt szeretnék, ha a szabályozók kevésbé összpontosítanának a technológiával kapcsolatos kockázatok kezelésére. 

Hivatalosan tavaly augusztus elsején lépett hatályba az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó rendelete, az AI Act, amit fokozatosan kell alkalmazni egy 24 hónapos átmeneti időszakot követően, végül 2026 közepétől lesz az európai, illetve a nemzeti jogrendszerek része. A február másodikán elérkezett az első fontos határidő, ameddig ugyanis az AI-t alkalmazó vagy szolgáltató cégeknek fel kellett mérniük, hogy az alkalmazott/fejlesztett szoftverek, megoldások közül melyik minősül az AI Act szerinti AI rendszernek. Értékelni kellett továbbá, hogy ha van ilyen AI rendszerük, akkor az a rendelet szerinti tiltott AI-nak minősül-e, és amennyiben igen, akkor eddig meg kellett szüntetniük annak használatát, fejlesztését, forgalmazását.