Március utolsó napján közzétette a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NMHH) az elektronikus hírközlési piacra vonatkozóan, a háztartások költési és használati szokásait vizsgáló, 2024-es felmérését. Az éves rendszerességgel készülő kutatás nem túl meglepő módon arra hívja fel a figyelmet, hogy a háztartások telekommunikációs kiadásai tovább emelkedtek a tavalyi évben, méghozzá a megelőző évihez hasonló mértékben.

A hatóság által begyűjtött válaszok alapján tavaly egy átlagos magyar háztartás telekommunikációs összköltése havonta 23401 Ft volt, ami 11,8%-kal több, mint egy évvel korábban. A hatóság szerint ezzel párhuzamosan az arányok is változtak, így jelentősen nőtt (34%-ról 41%-ra) azoknak a háztartásoknak az aránya, melyek havonta 25 ezer forintnál többet költenek telekommunikációs szolgáltatásokra.

Részszegmensekre lebontva mobiltelefonos költések átlaga – mobil hang és kisképernyős mobilnet-szolgáltatások költsége – az előző évhez viszonyítva 10%-kal emelkedett, és 2024-ben háztartásonként meghaladta a 14 ezer forintot. A helyhez kötött internet költsége az elmúlt időszakhoz képest 17 %-kal emelkedett, és megközelítette háztartásonként a 6 ezer forintot.

Jogod van tudni: mankó kirúgáshoz, munkahelyi szkanderezéshez Ezúttal egy mindenki számára kötelező, de laza jogi különkiadással jelentkezünk. Ennyi a minimum, amit munkavállalóként illik tudnod.

Hasonló mértékű emelkedés volt tapasztalható a fizetős televízió részpiacon is, itt a költségek 15%-kal emelkedtek, és elérték az 5500 forintot. Növekedtek – legalacsonyabb elterjedtségű szolgáltatásként – a hangszolgáltatáshoz nem kapcsolódó mobilinternet költségei is. Ezen a területen az emelkedés mértéke 17% volt, és ezzel az emelkedéssel a költségek átlaga meghaladta a 4 ezer forintot (4200 Ft). A helyhez kötött telefonpiacon ennél mérsékeltebb emelkedés történt – itt a költségek 12 %-kal emelkedtek, és így az átlagos költés megközelítette a 2300 forintot - állapítja meg a hatóság.

Összegszerűen felvázolva a háztartások teljes telekommunikációs költése – online tv és streaming nélkül – a 2023-as 84 milliárd forintról 2024-re 93 milliárd forintot meghaladó összegre nőtt havonta.

A teljes mobil költés – a készüléktörlesztés és mobilvásárlás nélkül – havi szinten megközelítette az 54 milliárd forintot; ez az előző évihez képest jelentős, közel 4 milliárd forint emelkedést jelent. Ezen belül a költségek nagyobb hányadát, közel 31 milliárd forintot a hangcsomagok jelentik, a kisebb hányadát a hangcsomagokhoz kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatás díja teszi ki (23 milliárd forintot).

Az előzőekben részletezett mobilköltségeken kívül a mobilfizetés hozzávetőleg 2 milliárd forinttal, a készüléktörlesztés közel 3 milliárd forinttal egészíti ki ezt az összeget - derül ki az NMHH riportjából.

A fizetős televízió a 2023. évi 16,5 milliárd forintról 19,0 milliárd forintra, a helyhez kötött internet 14,0 milliárd forintról 16,7 milliárd forintra, a hangszolgáltatáshoz nem kapcsolódó mobilinternet-szolgáltatás (LSI) költsége havi szinten 1,0 milliárd  forintról 1,1 milliárd forintra nőtt. A helyhez kötött telefonszolgáltatás 2023. évi 2,5 Mrd forintos költsége nem változott az idei esztendőben, a háztartások továbbra is hozzávetőleg két és fél milliárd forintot költenek a helyhez kötött telefóniára.

A hatóság a felmérés során rákérdezett az áremelésekkel kapcsolatos bizonyos percepciókra is. Ez alapján az NMHH szerint a szolgáltatók "bevallott áremelését" sokan érzékelték. Konkrétan a mobilszolgáltatást használó háztartások 43%-ban érzékelték az áremelkedést, aminek a mértékét 45% tíz százalék alattinak, 49% 10-30 százalék közöttire becsülte. A helyhez kötött internetet használó háztartások 51%-ban érzékelték az áremelkedést. Ennek a mértékét 43% tíz százalék alattinak, 50% 10-30 százalék közöttinek érzékelte.

A drágulás oka: 2023

Bár a hatóság a háztartások költésének növekedése mögötti okokat ezúttal nem vizsgálta, illetve részletezte, a kiadások emelkedéséhez tevékenyen hozzájárulhatott az összes jelentős piaci szereplő által tavaly tavasszal alkalmazott inflációkövető díjkorrekció, mely önmagában 15% körüli mértékben emelte meg a távközlési szolgáltatások havi díjait az összes szegmensben.

A tavalyihoz hasonló díjkorrekcióra most tavasszal is sort kerítettek, illetve kerítenek a szolgáltatók, a KSH által közzétett adatok alapján ennek mértéke azonban már csak 3,5-3,7 százalék.

A kormány ennek ellenére éppen a napokban tette világossá, hogy a háztartások kiadásainak csökkentése érdekében kész beavatkozni a távközlési piac áraiba is. 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tegnap délutáni sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormány legalább tíz százalékot elérő önkéntes díjcsökkentést vár a piaci szereplőktől, melynek részleteivel kapcsolatban először holnap ülnek tárgyalóasztalhoz a felek.