Uniós viszonylatban is sok a térfigyelő kamera hazánkban
A több ezer kamera képének elérése és az arcfelismerő technológia alkalmazása a törvényes bűnüldözési célokon túl is felhasználható lehet.
A Budapest Pride kapcsán aktuális téma lett a megfigyelési technológiák magyarországi alkalmazása, mivel a rendőrség egyre nagyobb mértékben támaszkodik térfigyelő kamerákra a közbiztonság növelése és a bűncselekmények felderítése érdekében. A CyberThreat.Report kétrészes cikksorozatban elemzi a hazai megfigyelési rendszer helyzetét.
2019-ből származó becslések szerint országosan 25-30 ezer köztérre telepített, a központi szervek által üzemeltetett kamera működhet, ehhez hozzáadódik még mintegy 10-15 ezer, bankok és pénzügyi intézmények által üzemeltetett eszköz.
Budapesten a CCTV kamerák sűrűsége az uniós összehasonlításban is jelentős: egy 2023-as útmutató szerint Budapest a hetedik helyen szerepel Európában 3,4 kamera/1000 fő aránnyal.
A magyarul Szitakötő (Dragonfly) néven ismert projekt a meglévő kamerák felújítására és hálózattá történő összekapcsolására irányul, ami a 2015-ös menekültválság idején kezdődött Budapest központjában, majd az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) a 2017-es budapesti bombatámadás után döntött a teljes országra kiterjedő rendszer kiépítéséről, mivel a meglévő infrastruktúrát elégtelennek ítélték.
A becslések szerint a projekt költsége elérheti az 50 milliárd forintot (kb. 135 millió eurót). A Szitakötő projekt keretében 35 000 kamera telepítését tervezik, amelyek arcfelismerő képességgel is rendelkeznek. A magyar rendőrség által használt térfigyelő kamerákba egyre nagyobb mértékben importálnak videómegfigyelő berendezéseket, melyek szerepet kapnak a határvédelemben és a közlekedésbiztonságban is, akár sebességmérés során.
A lengyelek az új németek A lengyel informatikát már nyugati mércével kell nézni, mi is így tettünk az 52. kraftie adásban.
A Dragonfly keretén belül egy új, Kínával kötött biztonsági megállapodás értelmében kínai gyártmányú, fejlett MI képességekkel, köztük arcfelismerő szoftverrel felszerelt megfigyelő kamerák telepítése is lehetséges Magyarország területén. Bár a viselkedés elemzésére vonatkozó konkrét részletek nem állnak rendelkezésre a kutatási anyagokban, a kiterjedt kamera hálózat, a biometrikus adatok integrálása és a mesterséges intelligencia alkalmazása erős potenciált teremt az ilyen típusú elemzések megvalósítására a jövőben.
A központosított rendszer fejlett képességei jelentős visszaélési kockázatot hordoznak, mivel a több ezer kamera képének elérése és az arcfelismerő technológia alkalmazása a törvényes bűnüldözési célokon túl is felhasználható lehet – emeli ki Frész Ferenc kibervédelmi szakértő, aki a teljes terjedelmében itt olvasható elemzésben bővebben kitér az adatvédelmi kérdésekre, etikai és társadalmi vonatkozásokra, valamint a kínai technológiák szerepére is.