Még egy évet kell várni az Nvidia nagy dobására
Bemutatta mesterséges intelligencia számításokat futtató szerverekhez optimalizált új adatközponti chipjeit az Nvidia, a szegmens gyakorlatilag egyeduralkodó szereplője. Bár a cég tavaly évenkénti termékciklus-váltást ígért, az igazán nagy durranásra, a Vera Rubin-ra még több mint egy évet kell várni.
Az Nvidia tegnap kezdődött, GTC konferenciájának keynote-ját követően a nagyközönség - és velük együtt a potenciális megrendelők valamint a befektetők - pontosabb képet kaphattak arról, hogy a vállalat milyen új, AI-számításokhoz használt adatközponti megoldásokkal kíván előrukkolni a következő egy-két éves távlatban, illetve az új szuperchipek mire lesznek majd képesek.
Az esemény két attrakciója a tavaly bemutatott Blackwell chip új verziója, a Blackwell Ultra, valamint a vadonatúj, Vera Rubin nevű rendszere, melyről először tavaly a Computex alkalmával árult el részleteket a Santa Clara-i cég.
A Blackwell Ultra chipek egyfajta átmeneti megoldásként érkeztek, illetve érkeznek az Nvidia portfoliójába az év második felében, a szokásos módon két konfigurációban. A CPU és GPU egységet is tartalmazó GB300, illetve a kizárólag GPU-ból álló B300 ugyanarra az architektúrára épülnek, mint a tavaly bemutatott első Blackwell-széria, de hogy az első generációs chipekhez képest milyen teljesítménytöbbletet képesek nyújtani, azt az Nvidia következetesen igyekezett elkenni azzal, hogy az egység teljesítményét többnyire a 2022-ban bemutatott H100 (Hopper) chiphez hasonlította.
A lengyelek az új németek A lengyel informatikát már nyugati mércével kell nézni, mi is így tettünk az 52. kraftie adásban.
Az új egység valójában egyetlen lényeges ponton, a kezelt memória mennyiségét tekintve hoz komoly előrelépést a tavalyi szériához képest, egy chip ugyanis 192 GB helyett immár 288 GB-nyi HBM3e memóriát kezel, ezzel a rá épülő DGX GB300 Superpod klaszterek maximális memóriamennyisége is nő - 240 TB-ről 300 TB-re.
Az igazi előrelépést, illetve komolyabb teljesítménynövekedést a Vera Rubin és Rubin Ultra egységek hozhatják majd 2026-ban és 2027-ben, a Rubin GPU ugyanis a Blackwell 20 petaflops-nyi FP4 teljesytményét több mint a duplájára, 50 petaflopsra emeli, a Rubin Ultra pedig két ilyen GPU-t köt majd össze, effektíve megduplázva ezt a teljesítményt, emellett a Blackwell Ultra memóriamennyiségét is csaknem négyszerezi (a szuperchip 1 TB-nyi memóriát kezel majd).
A cég szerint az NVL576 rack kialakítású Rubin Ultra-alapú szuperszámítógép összességében 15 exaflopsnyi FP4 és 5 exaflopsnyi FP8 számítási kapacitást nyújt majd, ami 14-szeres telejsítménynövekedést eredményezhet az idén érkező Blackwell Ultra-alapú, rackbe épített egyéghez képest. A rendszer memória-sávszélesség ezzel párhuzamosan szintén nő, bár nem ilyen látványos mértékben: a 365 terabájtnyi HBM4e-alapú memória-alrendszer sávszélessége 4,6 PB/s lesz.
Az egység új CPU-modulja, a Vera abból a szempontból mérföldkő lehet az Nvidia termékkínálatában, hogy ez lesz az első olyan processzormodul, mely a cég saját tervezése, nem pedig egy "kulcsrakész" Arm-dizájn alapján készül. Az Nvidia szerint ennek elég markánsan meg is mutatkozik majd az eredménye, a CPU ugyanis a Grace Blackwell chipek teljesítményének kétszeresét fogja hozni.
A tegnapi bemutató során az Nvidia igyekezett hangsúlyozni, hogy a jövő mesterséges intelligencia-alapú rendszereit a precizebb és gyorsabb működés érdekében folyamatosan nagyobb teljesítményű hardvereken kell üzemeltetni, ezzel megpróbálva eloszlatni az év elején a semmiből előtört kínai modell, a rendkívül kevés erőforrás felhasználásával létrehozott DeepSeek R1 okozta pillanatnyi piaci bizonytalanságot.