Töröltetné Trump az amerikai chipgyártásra szánt támogatást
Az amerikai elnök felszólította a törvényhozókat, hogy szüntessék meg a törvényt, amely a chip és a félvezetőgyártást hivatott támogatni az Egyesült Államokban.
Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok 47. elnökeként január 20-án lépett hivatalba, és azóta felmerült az aggodalom, hogy komolyabban beleállhat a Biden-adminisztráció által 2022-ben tető alá hozott CHIPS Act-be. Trump bár alapvetően a protekcionista politika egyik legfőbb zászlóvivőjének számít, kampánya során többször kritizálta a támogatást, mely 53 milliárd dollárnyi alappal támogatja a félvezetőgyártás amerikai (újra) felvirágoztatását.
A Reuters február közepén arról számolt be, hogy az összes, megkötött támogatási szerződést újratárgyalná, illetve számos, a támogatások igényléséhez szükséges feltételt megváltoztatna a Fehér Ház a CHIPS Act dotációs törvényben, mivel a Fehér Ház a támogatási alap számos keretszabályával nem ért egyet.
Az egyik ilyen kritika volt az elnök részéről, hogy jóllehet a CHIPS Act célja, hogy a félvezetőgyártást visszahozza amerikai földre, nincsenek kellő garanciák arra nézve, hogy az odaítélt támogatásokból az érintettek külföldi érdekeltségeiket finanszírozzák. Külföld alatt jelen esetben leginkább Kínát kell érteni, egy forrás szerint legalábbis az elnököt frusztrálja, hogy egyes, támogatást elnyert cégek a szerződéskötést követően több tengerentúli beruházási projektet is bejelentettek.
Trump kedden minden korábbinál markánsabban kijelentette a Kongresszus előtt tartott beszédében, hogy meg kell szüntetni a törvényt, és az összeget inkább az államadósság csökkentésére kell koncentrálni. A CHIPS Actet a „szörnyű” jelzővel illette, mivel az USA „több száz milliárd dollárt ad, ami nem jelent semmit”, mivel a cégek elveszik az adófizetők pénzét, de nem feltétlen a kívánt módon költik el.
MVM Edison: Hogyan segítheti egy nagyvállalat a B2B startupokat? (x) Az első nagy ügyfél megszerzése kulcsfontosságú a startupok számára.
Az Intel, a Samsung és a Micron vállalatok dollármilliárdokat kaptak új gyártóüzemek építésére az Egyesült Államokban, de a kiugró költségek ellenére az építkezések nagy része a vártnál lassabban zajlik a szabályozások jelentette akadályok miatt. A Samsung, a TSMC és az Intel új létesítményei akár egy év vagy annál nagyobb késéssel állhatnak működésbe. Az Intel az ohiói fabje például legkorábban 2027-ben vagy 2028-ban kezdheti meg a termelést.
A CHIPS Act támogatási keret legnagyobb várományosainak, így az Intelnek, a TSMC-nek, a Samsungnak és az SK Hynixnek kivétel nélkül vannak gyártóüzemei Kínában is. Az említett cégek közül az Intelnek eddig a megítélt támogatásból 2,2 milliárd, a TSMC-nek pedig 1,5 milliárd dollárt már folyósítottak.
Howard Lutnick kereskedelmi miniszter ugyan méltatta a programot, de szükségesnek tartaná felülvizsgálni a Biden-kormányzat idején véglegesített összegeket. A tisztviselők egy része pedig aggodalmát fejezte ki, hogy Trump megkísérelheti érvényteleníteni a Biden-kormányzatban kötött, kötelező erejű támogatási megállapodásokat.
A támogatásoknak nagy szerepe van abban, hogy a válallatok az USA-ban próbálják bővíteni gyártókapacitásaikat, ezzel csökkentve az ország külföldi félvezetőgyártóknak való kitettségét. A CHIPS Act megszüntetésével ez a beruházási kedv csökkenhet, ami hosszútávon újra függőségi helyzetbe sodorhatja Amerikát.
A TSMC mindeközben ezen a héten Trumppal közösen bejelentette, hogy új, 100 milliárd dolláros beruházást tervez az Egyesült Államokban, amelynek keretében a korábban bejelentett három mellett még további két üzemet húz fel Arizonában.