Idén is részt vett az európai távközlési cégek vezetőinek kerekasztal-beszélgetésén Tim Höttges, a Deutsche Telekom vezérigazgatója, aki az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy az európai távközlési szektor hosszú távú jövője érdekében az EU-s szakpolitikának a dereguláció mellett kell letenni a voksát.

Az MWC 2025 hétfői panelén elmondott keynote-ján Höttges lényegében azokat a tényeket és problémákat ismételte meg, melyeket már két évvel ezelőtt is hangsúlyozott ugyanezen a konferencián, ezúttal azonban az 5G-s hálózatok kiépítettségére vonatkozó európai hátrány mellett megjelent a kontextusban mesterséges intelligencia alapú megoldások implementációját és fejlesztését érintő lemaradás is.

Európának szüksége van egy saját DOGE-ra

-emelte ki egy ponton a Deutsche Telekom első embere, utalva az amerikai bürokrácia költségeinek lefaragására létrehozott, Elon Musk által vezetett Department of Government Efficiency-re (kb. Kormányzati Hatékonysági Hivatal), mely Donald Trump második elnökségének kezdetén azonnal akcióba lépett az Egyesült Államokban.

Szükségük van egy kezdeményezésre, ami leszámol az itteni bürokráciával és adminisztrációval, hiszen több tízezer ember ül ott és szabályozza az iparágainkat

-tette hozzá Höttges nyilvánvalóan a brüsszeli bürokráciára célozva.

MVM Edison: Hogyan segítheti egy nagyvállalat a B2B startupokat? (x) Az első nagy ügyfél megszerzése kulcsfontosságú a startupok számára.

A cégvezető később kijelentette, hogy a Deutsche Telekomnak számításai szerint 270, a működését különböző területeken (pl. médiaszabályozás, kiberbiztonság, adatvédelem) érintő jogszabálynak kell megfelelnie, ami nonszensz, és bár a cég az amerikai leányvállalata révén minden versenytársával ellenállóbb az ebből fakadó üzleti nehézségekkel szemben, a versenytársak már nem feltétlenül ennyire szerencsések.

A Deutsche Telekom első embere ezúttal is a konszolidáció kategorikus tiltását, illetve megnehezítését emelte ki az európai szabályozási politika egyik legfőbb problémájaként, így a fentiek mellett ezúttal is hangsúlyozta, hogy a szakpolitikának meg kell teremtenie az egységes európai piac létrehozásának lehetőségét a távközlési iparág nagy szereplői számára.

Ezt az európai telkók - beleértve többek között a Deutsche Telekomot, a Vodafone Csoportot, a Telefónica-t és a France Telecomot - úgy képzelik el, hogy az amerikai piachoz hasonlóan a legnagyobb szereplők egységes feltételek mellett szolgáltathatnának az EU-n belül, így nem lenne szükség nemzetállamonként három-négy operátorra, vagyis egy teljesen szétforgácsolt piacra.

A tagállamok azonban az ezzel járó adóreformról és a nemzeti kincsnek számító spektrum közösbe dobásáról egyelőre hallani sem akarnak, nem beszélve arról, hogy ezzel csökkenne az olyan nemzeti szabályozó hatóságok hatásköre is, mint amilyen például a magyar távközlési szektort felügyelő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

Ki fizet kit?

Végül a keynote során ismét szóba került a Deutsche Telekom, illetve az iparág egyik régi mantrája, miszerint a nagy amerikai hyperscalerek, azaz a legnagyobb forgalmat bonyolító felhő- és streamingszolgáltatók tartoznak az európai távközlési cégeknek azért, mert azok a forgalmukat elviszik az ügyfeleikhez.

Ez a vita, illetve érvelés gyakorlatilag évtizedes múltra tekint vissza az európai távközlésben, a nagy amerikai tartalom- és felhőszolgáltatók pedig rendszerint azzal védekeznek, hogy jelentős adatközponti beruházásokat hajtanak végre a kontinensen éppen azért, hogy a távközlési infrastruktúrát tehermentesítsék, illetve ezzel az európai telkócégek azután kérnek pénzt tőlük, hogy az előfizetőikkel egyszer már kifizettették a költségeiket.

A szolgáltatók számára azonban - érvelnek a telkók - ez nem oldja meg az utolsó, az előfizetőhöz legközelebb lévő hálózati szakasz, szaknyelven a last mile kiépítésének, üzemeltetésének és bővítésének költségeit, mely főleg a mobilhálózatok esetében lehet húsba vágó tétel a hálózatokon keresztül bonyolított adatforgalom folyamatos növekedése mellett.