Sokkal később állhat működésbe az Intel ohiói gyára

Az Intel egymással párhuzamosan több gyárat is épít az Egyesült Államokban, Arizonában, Új-Mexikóban, Ohióban és Oregonban. Ezek közül is az ohiói félvezetőgyártó-komplexum munkálatainak befejeződése ismételten csúszni fog, a New Albany melletti létesítmény első üzeme legkorább csak 2030-ra készülhet el, a második egy évvel később – jelentette be a chipgyártó pénteken. A cég második ohiói gyára legkorább 2032 kezdheti meg működését, ami több mint fél évtizeddel tolja ki az eredeti ütemtervben kitűzött célt.

Az ohiói üzemek a vállalat terjeszkedési terveinek alappillérei, a cég még 2022-ben kezdte meg a munkálatokat. Az első üzem debütálását akkoriban 2025-re várták, 2024 márciusában azonban már látszott, hogy ez nem lesz lehetséges, ekkor 2026 tűnt valószínűnek inkább, ez tolta ki most ismét a vállalat.

Az amerikai multi, mely egykor a processzorgyártás alfáját és omegáját jelentette, az elmúlt években fokozatosan veszített piaci dominanciájából, ezzel párhuzamosan értékéből, az utóbbi időszakban pedig ennek megfelelően csökkentette tőkekiadásait is. Az Intel Foundry Manufacturing vezérigazgatója, Naga Chandrasekaran közlése szerint az ohió komplexummal kapcsolatos döntést szükséges volt meghozni, hogy a cég igazítani tudja gyári működését a piaci kereslethez és „felelősségteljesebben gazdálkodhasson tőkéjével”. 

MVM Edison: Hogyan segítheti egy nagyvállalat a B2B startupokat? (x) Az első nagy ügyfél megszerzése kulcsfontosságú a startupok számára.

Az Intel a növekvő veszteségekkel küszködve kénytelen csökkenteni a gyártási kapacitás növelésére irányuló erőfeszítéseit, de az ohiói telephely több, mint a vállalat visszatérési reményeinek szimbóluma – egyben egy szélesebb körű amerikai törekvés része is az ország hazai chipgyártásának újjáépítésére. Tavaly a cég elbocsátotta munkaerőállománya 15 százalékát és átfogó költségmegtakarítási tervet jelentett be, amely a következő években csökkentett tőkekiadásokat hoz magával. A vállalat célja, hogy a működési költségeket 2025-re nagyjából 17,5 milliárd dollárnál húzza meg.

Mindeközben az Intel egyes kulcsfontosságú részlegeinek felvásárlásáról tavaly ősz óta terjengenek különböző pletykák - először a Qualcommal hozták hírbe a céget, melyet a Broadcomhoz hasonlóan elsősorban a klienschipek divíziója érdekelt volna, két hónappal később viszont már arról írt az amerikai sajtó, hogy a vállalat elvetette az üzlet lehetőségét annak komplexitása miatt.

A társaság és az Egyesült Államok között hét elején létrejött, 7,86 milliárd dollár értékű támogatási megállapodás egyik záradéka ugyanakkor kiköti, hogy az Intelnek 50,1%-os tulajdonrészt kell megtartania az Intel Foundryban, amennyiben azt különálló jogi entitásként üzemeltetnék tovább, ha pedig tőzsdére is kerül a cég, értékesítési korlát lépne életbe, mely előírja, hogy csak a vállalat 35%-a adható el egyéni befektetőknek. A támogatás lehívásának további feltétele, hogy az irányításban bekövetkezett mindennemű változáshoz az Intelnek engedélyt kell kérnie az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumától.