Telekom: nem tervezünk a 3G után xDSL-lekapcsolást

A technológiai iparág, illetve azon belül a távközlés is az angol szóhasználat alapján legacy rendszereknek nevezi azokat a megoldásokat, infrastruktúra-elemeket, melyek adott esetben több évtizede jelen vannak egy cég hálózatában, illetve porftóliójában. Ezeknek a rendszereknek az üzemeltetése és fenntartása ma már egyre jobban fáj a telkócégeknek, amire a mobilszolgáltatóknak már meg is volt a válaszuk szinte minden régióban: a 3G/UMTS hálózatok lekapcsolása.

A legacy technológiák lekapcsolásában mondhatni élen járó AT&T már 2017-ben lekapcsolta a 2G-s mobilhálózatát, három évvel ezelőtt megszüntette a 3G-s infrastruktúrát is, a cég tavaly pedig azt jelentette be, hogy 2029 végéig az 21-ből 20 államot érintően az összes rezes technológiát használó központját lekapcsolja, amivel párhuzamosan 45 millió végpontot elérő optikai hálózatfejlesztési projektet hajt végre.

Hazánkban is akad még jócskán az előző évszázadból itt ragadt telefonközpontokból a nagy szolgáltatók hálózatában - a Magyar Telekom historikus alapokon máig a legnagyobb kiterjedésű xDSL-hálózatot üzemelteti itthon, miközben gőzerővel bővíti az optikai hálózatát (idén a tervek szerint 250 ezer új optikai végponttal bővülhet a szolgáltató lefedettsége).

Bérezés, trendezés, 50-es lötyögés Kijött a legnépszerűbb hazai bérkutatás, átfutottuk mit fognak a hazai szakemberek elhinni vagy éppen nem elhinni.

A vállalat a legfrissebb, tegnap megjelent üzleti jelentése alapján 932 ezer optikai szélessávú ügyfele van, nagyjából félmillióan HFC-hálózaton keresztül csatlakoznak az internethez, de továbbra is van 215 ezer xDSL-előfizetője a cégnek, akik a ma már szélessávú internetnek legfeljebb barokkos túlzással tekinthető szolgáltatást vesznek igénybe. 

Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója a cég éves üzleti eredményeit értékelő mai sajtótájékoztatón a HWSW kérdésére leszögezte, hogy egyelőre nincs tervben a szolgáltatónál xDSL-szolgáltatás kivezetése a 3G-s lekapcsolás mintájára, az ugyanakkor hosszútávon fontos a cég számára, hogy lekapcsolja azokat a rezes központokat, melyekre már nincs szükség.

A cégvezető hozzátette, azokon a területeken, ahol az optikai fejlesztések megtörténtek, az ügyfeleket sikeresen csábítják át az új technológiára, a Telekom azonban nem akar semmilyen új technológiát kvázi rákényszeríteni senkire.

A régi központok lekapcsolásának egyik legkézenfekvőbb előnye az üzemeltetési költségek jelentős csökkenése - az optikai hozzáférési hálózat az xDSL-hez képest számottevően olcsóbban működtethető, nem beszélve a technológiában rejlő további lehetőségekről, e tekintetben a réz érpár alapú infrastruktúrából már hosszú évekkel ezelőtt kifogyott a lendület.

Bár valamivel időtállóbbnak bizonyult, nem sokkal jobb a helyzet a régi kábeltévé-hálózatok evolúciójából létrejött DOCSIS-alapú kábelinternet-hozzáférések esetében sem, sőt. Ez a technológia a vezetékes topológiák közül a legnagyobb enerigaigényű, ráadásul időközben az internetes adatforgalom alapvető fundamentumát tekintve erősen túlhaladt rajta is az idő.

A HFC-hálózatokon ugyanis eredendően jelentős mértékben aszimmetrikus a le- és feltöltési kapacitás, miközben a felhőszolgáltatások elterjedésének köszönhetően a felhasználók visszirányú kapacitásigénye is jelentősen megnőtt az évek alatt.

Nem véletlen, hogy az új kiépítések során a szolgáltatók ezeket a technológiákat már egyáltalán nem preferálják, a támogatási programok - mint amilyen az idén induló Gigabit Magyarország Program - pedig kizárólag optikai hálózati fejlesztésekre biztosítanak forrást.

A Telekomnál egyébként 2021-ben jött el az a trendforduló, amikor az optikai előfizetések száma utolérte az xDSL-t, azóta pedig a két technológia nagyjából egyenlő sebességgel mozog egymással ellentétes pályán. A cégnek 2020 végén még valamivel több mint 500 ezer xDSL-ügyfele volt, mely négy évvel később, tavaly év végére 215 ezerre csökkent.