Kérdőre vonta az USA az EU versenyjogi biztosát
Komoly töréspontot jelenthet az Egyesült Államok és az Európai Unió viszonyában az európai nemzetközösség új versenyjogi és fogyasztójogi keretrendszere, melyek az USA szerint diszkriminatívak, a mondvacsinált jogsértések miatt kirótt büntetések pedig valójában az amerikai technológiai multikra kivetett extra adók.
Meglehetősen szokatlan, ugyanakkor az elmúlt hetek eseményeit követően nem különösebben meglepő tartalmú levelet küldött az Amerikai Egyesült Államok Képviselőházának egyik alelnöke, Jim Jordan az Európai Unió gazdasági stratégiáért és versenyjogért felelős alelnökének, Teresa Riberának, melyben többek között azt kérte, hogy az EU-biztos számoljon be róla, hogy a nemzetközösség digitális piacokra és digitális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályaiban foglaltakat milyen keretek között alkalmazza, illetve kényszeríti ki.
A Reuters által megszerzett levélben Jordan elsősorban azt vetette fel az európai politikusnak, hogy az EU-ban hatályban lévő Digital Markets Act és Digital Services Act jogszabályokat elsősorban az amerikai cégek megregulázására szabták, illetve azért hozták létre, hogy az európai versenytársakat helyzetbe hozzák.
A levél kritizálta emellett a jogszabályok megsértése esetén kiszabható, a társaságok globális éves árbevételének legfeljebb 10%-át elérő büntetési tétel mértékét is, ami az amerikai politikusok szerint a cégek globális működésére is kihat, illetve a túlzónak tekintett bírság valójában nem más, mint a technológiai cégek extra adója az Európai Unióban.
Bérezés, trendezés, 50-es lötyögés Kijött a legnépszerűbb hazai bérkutatás, átfutottuk mit fognak a hazai szakemberek elhinni vagy éppen nem elhinni.
Jordan emellett a levélben gyakorlatilag megismételte az amerikai technológiai multik legfőbb aggályait az uniós versenypiaci szabályozással kapcsolatban, így a Képviselőház alelnöke szerint a szigorú szabályrendszer hátráltatja az innovációt, elveheti a lendületet a kutatás-fejlesztés elől.
A felvetésekre az amerikai fél szerint március 10-ig kéne válaszolnia Riberának.
Eközben Donald Trump amerikai elnök a hétvégén írt alá memorandumot arról, hogy az amerikai kormány tüzetesen, pontról-pontra meg fogja vizsgálni a DMA-ban és a DSA-ban foglaltakat, bár hogy ennek pontosan milyen következményei lehetnek, az nem teljesen egyértelmű.
Trump mindenesetre már korábban biztosította az amerikai technológiai multik vezetőit, hogy a tengerentúli gazdaságpolitikai alkuk során figyelembe veszi majd az iparági szereplők - így tágabb értelemben Amerika - érdekeit is. Más kérdés, hogy az Egyesült Államok ezzel párhuzamosan jelenleg több amerikai technológiai cég ellen is folytat különböző fázisokban járó antitröszt-eljárásokat, ezek kimenetelével, illetve potenciális lezárásával kapcsolatban azonban egyelőre nem nyilatkozott határozottan a Trump-adminisztráció.
Ribera éppen a múlt héten adott interjút a Reutersnek, melyben leszögezte, hogy nem lehet az EU vezetőire nyomást helyezni annak érdekében, hogy a Parlament által megszavazott és ratifikált jogszabályokon változtassanak.