Szerdán az Apple nem csak az iPhone sorozat legújabb, elérhetőbb árú tagját, az iPhone 16e-t mutatta be, hanem a benne dolgozó C1 nevű modemchipet is, mely új korszakot nyit az iPhone-széria történelmében. Az újdonság megjelenése bár technológiai szempontból is új perspektívát nyithat az Apple számára, a legnagyobb jelentősége mégis abban rejlik, hogy ezáltal kevésbé - később pedig egyáltalán nem - lesz ráutalva eddigi kizárólagos modembeszállítójára, a Qualcommra.

Vége a Qualcomm-hegemóniának

Ez pedig mindenekelőtt jelentős megtakarítást eredményezhet az iPhone-ok alkatrészköltségei, vagyis összességében a teljes gyártási költséget illetően, tekintve, hogy a modemek eddigi is az iPhone-ok egyik legdrágább komponenseinek számítottak, a csúcskategóriás készülékekbe pedig kizárólag a Qualcomm szállított eddig ilyen megoldásokat.

A C1 platform megjelenésével ez változhat idéntől, a tervek szerint pedig legkésőbb 2027-re, a Qualcommal kötött licencmegállapodás lejártáig, az összes új iPhone-ban házon belül gyártott modemchip fog dolgozni.

Az okostelefonos modemek fejlesztése és gyártása rendkívül komplex feladat, mivel ezek az egységek jelentik a kulcsot a mobilszolgáltatók hálózataihoz. Ennélfogva a vezérlőegységeknek és a rádiós kommunikációs modulnak világszerte több száz mobilszolgáltató hálózatával együtt kell működnie, a lehető legtöbb frekvenciasávon.

Bérezés, trendezés, 50-es lötyögés Kijött a legnépszerűbb hazai bérkutatás, átfutottuk mit fognak a hazai szakemberek elhinni vagy éppen nem elhinni.

Az új rádiókommunikációs alrendszer itt mindjárt egy kisebb hendikeppel nyit, a C1 ugyanis nem képes a milliméteres hullámhosszú spektrumon kapcsolódni a hálózatokhoz, ami jelenleg legfőképpen az Egyesült Államok és Dél-Korea bizonyos régióiban bírhat relevanciával.

Hosszútávú hátrányt ez azonban aligha jelent, az iparág ugyanis a kezdeti hurráoptimizmust követően erősen szkeptikussá vált mostanra a sáv mobilkommunikációs célra történő használatát illetően.

A C1 a milliméteres hullámhosszú spektrumot leszámítva az iPhone 16e adatlapja szerint gyakorlatilag az összes, globálisan használt 5G NR és LTE sávval kompatibilis, bár az nem derül ki a specifikációkból, hogy ezeket a sávokat hogyan tudja összefogni a vivőaggregációs technológiával. 

Az új Apple-modem persze hatékonyabb és energiatakarékosabb megoldás is a korábbiaknál - legalábbis az Apple szerint. Maga a modem 4 nanométres, a rádióvezérlő chip pedig 7 nanométeres gyártástechnológiával készült, ami a kisebb áramfelvétel mellett kisebb fizikai méretet is eredményezett. Mindkét tényező közrejátszott abban, hogy az iPhone 16e akkumulátoros üzemideje papíron 20%-ot nőtt a vele a belső komponenseket tekintve szinte mindenben megegyező iPhone 16-hoz képest.

Egységben a térerő

Az Apple a tervek szerint a jövőben a szoftveres optimalizálásoknak köszönhetően a rendszerprocesszor és a modem egység szorosabb együttműködésére is építhet majd, ami egy torlódott hálózat esetén jelenthet némi előnyt azzal, hogy a rendszerchip és a modem az időérzékeny applikációknak prioritást adhat - hívta fel a figyelmet az Apple vezeték nélküli szoftvermegoldásokat fejlesztő alelnöke, Arun Mathias a Reutersnek adott interjújában.

Az Apple egyébként 2019 óta dolgozik a saját fejlesztésű modemchipen, a cég ekkor vásárolta fel az Intel modemfejlesztő divízióját és ekkor békélt meg a Qualcommal is, mellyel korábban éppen a modemeket érintő licencdíjak kapcsán vívott elhúzódó jogi csörtét.

A két fél 2023-ban újította meg a megállapodását, mely 2027-ig tart, és opciósan további évekkel meghosszíbbítható. A Qualcomm nemrég azzal kalkulált, hogy jövőre már csak a legyártott iPhone-ok 20%-ában lehet majd megtalálni a cég modemeit.