Áttörés lehet a kvantum-számítástechnikában a topokonduktor
A kvantumszámítógépek a számítástechnika jövőjét jelenthetik, de jelenleg még egyetlen cégnek sem sikerült kiküszöbölnie azokat a technológiai korlátokat, melyek az ilyen megoldások széleskörű használatának útjában állnak. A Microsoft új chipje, a Majorana 1 egy az eddigiektől eltérő megközelítéssel próbál áttörést elérni.
Szerdán bejelentette első, kvantumszámítógépes chipjét a Microsoft, ezzel a redmondi cég is feltette magát a kvantum technológiát fejlesztő cégek térképére többek között olyan iparági szereplők mellé, mint a Google vagy az IBM. A társaság Majorana 1 nevű megoldása ugyanakkor a vállalat szerint egycsapásra megoldhat minden, a kvantum-számítástechnika széles körű elterjedését hátráltató problémát.
A Majorana 1 ugyanis az eddigiektől teljesen eltérő felépítésű megoldás, mely a világ első ún. topokonduktorán alapul. A Microsoft szerint ez az újfajta anyagállapot - a topológiai szupravezetők - forradalmasíthatják a kvantumszámítástechnikát, mivel lehetővé teszik a stabilabb, gyorsabb és jobban méretezhető kvantumbitek (qubitek) létrehozását.
Bérezés, trendezés, 50-es lötyögés Kijött a legnépszerűbb hazai bérkutatás, átfutottuk mit fognak a hazai szakemberek elhinni vagy éppen nem elhinni.
A chip működésének alapját egy olasz elméleti fizikus, Ettore Majorana által 1937-ben felvázolt részecske adja, mely saját magának az antirészecskéje. A fizikus nevét viselő Majorana-részecske a Majorana 1-ben kvázi a hagyományos kvantumchipek elektronjait helyettesíti, jelentősége pedig abban rejlik, hogy különleges tulajdonságai révén jóval kevésbé érzékeny a zajra és a hibákra, ezzel összességében javítva a kvantumszámítógép hibatűrését, mely a terület jelenlegi legnagyobb kihívását jelenti a kutatók és mérnökök számára.
A Majorana 1 jelenleg nyolc topológiai chipmagot tartalmaz, melyekhez egy speciális, indium-arzenid és alumínium -alapú anyagot fejlesztettek ki (az előbbi félvezető, utóbbi pedig szupravezető), mely lehetővé teszi a Majorana-részecskék megfigyelését és irányítását. Ez a nyolc topológiai qubit kisebb és gyorsabb a hagyományos qubiteknél, méretezhetőségük révén pedig a szakemberek szerint akár egymilliót is elhelyezhetnek belőle egyetlen, tenyérben elférő chipen.
Az új kvantumchip bemutatását csaknem két évtizedes fejlesztés előzte meg a Microsoftnál, melynek része volt a teljesen új anyagállapot, a topológiai állapot létrehozása. A kutatók szerint a Majorana 1 részben éppen önmagát igazolja azzal, hogy a chipet gyakorlatilag atomról atomra kellett felépíteni, mivel a működését jelentő anyagok tulajdonságainak megértése rendkívül nehéz feladat. Éppen ezért egyebek mellett az anyagtudomány területén hozhatnak majd komoly áttörést a kvantumszámítógépek - melyek talán éppen a Microsoft által bemutatott topokonduktoron alapulnak.