Tajvani segítséggel rázná fel Amerika az Intelt

Újabb, ezúttal egészen vadnak tűnő pletykák kezdtek terjengeni a hétvégén a patinás amerikai chipgyártó, az utóbbi időszakban komoly krízist átélő Intel megmentése, felrázása kapcsán. A Bloomberg pénteki riportja szerint a világ legnagyobb szerződéses chipgyártója, a TSMC kész irányítás alá vonni (nem feltétlenül pénzügyi értelemben) az Intel amerikai félvezetőgyárait is, méghozzá a Trump-adminisztráció közvetítésével.

Az amerikai sajtó értesülései azután legalábbis meglepő fordulatot jelenthetnek az események láncolatában, hogy Donald Trump éppen a múlt héten ismételte meg a nyilvánosság előtt azt az elnökválasztási kampány idején már többször elsütött frázist, miszerint Tajvan ellopta a chipgyártást Amerikától és vissza kell azt szerezni a szigetországtól gyakorlatilag mindenáron. 

Az elemzők által máris MIGA-nak (Make Intel Great Again) nevezett mesterterv részleteit a kiszivárgott hírek szerint ennek ellenére a Trump-adminisztráció tárta a TSMC delegációja elé az elmúlt hetekben, a tajvani cég menedzsmentje pedig állítólag nyitott egy együttműködésre az Intellel amerikai földön, bár hogy ez pontosan milyen formában történne meg, annak kereteit még csak most alakítják ki.

Bérezés, trendezés, 50-es lötyögés Kijött a legnépszerűbb hazai bérkutatás, átfutottuk mit fognak a hazai szakemberek elhinni vagy éppen nem elhinni.

A Bloomberg hétvégi riportjára válaszul a Fehér Ház szóvivője ugyanakkor gyorsan leszögezte, hogy az elnök aligha támogat majd olyan tervet, melynek részeként külföldi cég szerezne irányítást az Intel egyes üzemei felett, ám kész akár állami támogatást is biztosítani azoknak a külföldi cégeknek (a CHIPS Act dotációs keret segítségével), melyek az Egyesült Államokban terveznek félvezetőipari beruházásokat.

A hétvégi pletykaözönre rátett még egy lapáttal a Wall Street Journal cikke, mely szerint a Broadcom időközben az Intel chiptervező és marketingtevékenységét szerezné meg, de csak akkor, ha a gyárak üzemeltetésére is találna partnert. A Journal értesülései alapján a Broadcom és a TSMC között egyelőre nincs semmiféle, ilyen irányú megállapodás, a cégek közti tárgyalások pedig jelenleg legjobb esetben is a puhatolózási szakaszban vannak.

Az Intel egyes kulcsfontosságú részlegeinek felvásárlásáról tavaly ősz óta terjengenek különböző pletykák - először a Qualcommal hozták hírbe a céget, melyet a Broadcomhoz hasonlóan elsősorban a klienschipek divíziója érdekelt volna, két hónappal később viszont már arról írt az amerikai sajtó, hogy a vállalat elvetette az üzlet lehetőségét annak komplexitása miatt.

Az amerikaiak ugyanakkor erős kontroll alatt tartják, hogy az Intel mit és milyen kondíciókkal értékesíthet, a chipgyártó ugyanis azzal a feltétellel kaphatta meg a CHIPS Act alapján az összesen 7,86 milliárd dolláros állami támogatást a félvezetőgyárak építésére és bővítésére, hogy az Intel Foundry egységben lévő tulajdonrésze nem csökken 50,1% alá.

Az Intel jelenleg nem csak önmagát, hanem új vezérigazgatóját is keresi, miután tavaly decemberben az igazgatótanács megvonta a bizalmat Pat Gelsingertől, aki mélyen hitt az Intel Founrdry felvirágoztatásában, ám az eredmények nem jöttek vagy a vártnál lassabban értek be, a cég ezért tavaly elvesztette piaci értékének 60%-át, illetve az átstruktúrálási folyamat részeként meg kellett válni a munkaerő 15%-ától.